Évzáró interjú Wittinghoff Tamás polgármesterrel

0
249
Az idei négymilliárdos elvonást csak azért vészeltük át, mert előrelátóan gazdálkodtunk az előző években.”

Az Orbán kormány olyan mértékben folytat önkormányzat ellenes politikát, hogy polgármesterként nem is tehetnék mást, mint hogy a változásnak szurkoljak, s tegyek is érte” – mondja Wittinghoff Tamás polgármester a vele készült évzáró interjúban. Teljes áttekintés helyett azonban csupán néhány, fontos kérdést emeltünk ki.

– A legutóbbi közmeghallgatásról szóló cikkünk címét, hogy “közbeolvasás” te magad mondtad ott, kicsit már kiakadva a hozzászólók stílusán. Mit gondolsz, miért voltak ennyire ingerültek az itt felszólalók?

A közmeghallgatás eredeti funkcióját bénítja meg és veri szét az a gyakorlat, hogy kizárólag egyetlen téma érintettjei uralják a terepet, és ugyanazt a problémát adják elő sokan újra és újra, ráadásul nagyon hosszan, újabban már felolvasva. Sértő és valótlan kijelentésekkel fűszerezve. Jelesül a Frankhegyen élők helyzetéről van. Miközben a város lakói joggal aggódnak az építési szabályok könnyítése, s a kedvezőbb ÁFA miatt kialakuló építési láz miatt, valóban azt látjuk, hogy elképesztő ütemben nőnek ki a házak a földből anélkül, hogy abba az önkormányzatnak beleszólása lehetne. Még az engedélyeket sem láthatjuk, igaz, már nincs is engedélyezési eljárás. Hosszú évtizedekre visszamenő, még a rendszerváltás előtti időkben gyökerező problémát görgetünk magunk előtt a Frankheggyel. Még a tanácsi időben lett belterület és üdülőövezet egy totálisan rendezetlen, infrastruktúra nélküli terület. Tipikus példája annak, ahogy nem szabad övezetet átsorolni. Természetes, hogy itt a telekárak jóval alacsonyabbak, mint Budaörs rendezett, infrastruktúrával ellátott, kiszabályozott területein. Sokan abban bíznak, hogy a szükséges teljes infrastruktúra gyorsan és részben közpénzből épül majd ki. A baj „csak” az, hogy több ezer ingatlanról van szó és sok-sok milliárd fejlesztési igényről, a műszaki problémákat, a forgalom növekedés részleteit nem is említem. Tényleg, őszintén átérzem a tulajdonosok helyzetét, de az önkormányzatnak az egész város érdekeit kell néznie, s a szakemberek véleményére kell alapozniuk. Amikor egy közvélemény kutatás során megkérdeztük a budaörsieket, hogy a meglévő intézményeinket fejlesszük-e vagy a frankhegyi infrastruktúrát, 93,6 százalék az előzőre voksolt. Ehhez nincs mit hozzátenni. Ennek ellenére, a realitás talaján állva, azt ajánljuk folyamatosan az ott élőknek, hogy haladjunk kis lépésekben és olyan ütemben, ahogyan azt a szűkös költségvetésünk engedi, s úgy, hogy ehhez nekik is jelentős anyagi terhet kell vállalniuk, s elfogadniuk a terület fejlődése kapcsán elengedhetetlen kiszabályozásokat, melyek kapcsán a város szintén nem vállalhatja át a költségeket, hisz magánérdekeket szolgál.

– A pandémia elején kisebb bajnál volt összefogás, az időseknek önkormányzati segítség, hogy ne kelljen kimozdulniuk. Most, a negyedik hullámban nincs ilyen. Elfáradt a társadalom és nincsenek helyben lehetőségek?

Budaörs szociális ellátórendszere, amely tényleg szinte minden életterületre kiterjed, jelenleg is jól működik, és ahol bajt észlelünk, ott megy a segítség. De most nincsenek korlátozások, azaz mindenki szabadon mozoghat, időbeli és térbeli korlátok nélkül. Emiatt nincsenek most a részünkről olyan rendkívüli intézkedések, mint akkor, amikor szinte kijárási tilalom volt érvényben. A kormány nem csak forrásokat, de információkat sem ad a települések vezetőinek a védekezéshez. Így nagyon nehéz a helyi viszonyokra szabott döntéseket hozni. A legjobb megoldás az oltás. Lehetőleg három és a maszk viselése olyan helyeken, ahol zárt térben többen vagyunk együtt. Úgy érzékelem, hogy Budaörsön, a nem túl fényes országos átlagnál sokkal jobb az átoltottság. Mindenkit arra biztatok, hogy oltassa magát.

– Amikor az előválasztás lezárult, viszonylag vissza is vonultál e témában. Mikor gondolod, hogy megint oda kell állnod és mi és ki mögé? Látod-e reális veszélyét, hogy nem is lesz jövő tavasszal országos választás?

Az előválasztáson egyértelműen eldőltek a legfontosabb kérdések. Mind a 106 választókerületben egy közös ellenzéki jelölt áll majd szemben a Fidesz jelöltjével. A mi körzetünkben Szél Bernadett fölényesen nyert. Őt támogattam, s természetesen az országgyűlési választás kampányában is minden erőmmel támogatni fogom. Ugyanígy nagy többséggel – bár meglepetésre -, de Márki-Zay Péter személyében lett közös miniszterelnök-jelölt. Készül a közös program, és megalakult a közös kampánystáb is. Vagyis az ellenzék győzelmének az alapfeltételei adottak. Persze ez csak a szükséges feltétel… A munka nagy része még hátra van.

Az Orbán kormány olyan mértékben folytat önkormányzat ellenes politikát, hogy polgármesterként nem is tehetnék mást, mint hogy a változásnak szurkoljak, s tegyek is érte. Budaörs pénzügyi kifosztása mindenki előtt szemléletesen demonstrálja, hogy mire használja a kétharmados hatalmát a Fidesz. És akkor nem részletezem, milyen sebeket ejtettek a jogállamiságon, amellyel gyakorlatilag a teljes demokratikus intézményrendszert szétverték.
Nagyon bízom benne, odáig már nem jutunk el, hogy bármilyen ürüggyel halasztódjon a választás, már így is épp elég piszkos trükköt élesítettek, amelyek veszélyeztetik a választások tisztaságát.

– Az állami elvonásokról, ahol csak lehet, beszélsz. Sokszor kilátásba helyezve, hogy nem tudja a város az önkormányzati feladatokat finanszírozni, pláne nem az önkéntesen vállaltakat. De mivel ez eddig – szerencsére – nem következett be, az emberek nagy része már nem veszi komolyan, hogy tényleg nagy a baj. A kérdésem: végül is mekkora?

A számok magukért beszélnek. Az idei négymilliárdos elvonást csak azért vészeltük át, mert előrelátóan gazdálkodtunk az előző években, s a helyi gazdaság is jobban teljesített, mint az óvatos prognózisok szerint az várható volt és a vállalkozások szolidárisak voltak az önkormányzattal, sokan közülük nem éltek a helyi iparűzési adó megfelezésének lehetőségével.

Persze az sem normális, hogy hovatovább a szinten tartás a maximális cél. Nem véletlenül kényszerültünk rá például arra, hogy 25 évre koncesszióba adjuk a távhőszolgáltatást, hiszen a saját vállalatunknak esélye sem volt arra, hogy elvégezze a halaszthatatlan felújításokat. Lassan felélve a tartalékokat működünk, pengeélen táncolva. Bármilyen nagyobb mértékű további elvonás vagy a gazdaság visszaesése komoly bajt okozhat. És látjuk, hogyan értéktelenedik a forint, inflálódnak a jövedelmek, tragikusan nő az államadósság és az államháztartási hiány. Ezek nem jó jelek.

– Mitől tartasz elsősorban 2022-ben?

Ha nem győz az ellenzék a 2022-es választáson, akkor félő, hogy végleg felszámolja a tényleges önkormányzást a Fidesz kormány. Egyre távolabb kerülünk Európától, amely végső soron minden magyar állampolgár életére kihat majd. És persze aggódom amiatt is, hogy a járványnak nem látszik a vége. Félő, hogy esetleg a vírus egy az eddigieknél is durvább változata csap le ránk. De nem szeretnék pesszimista lenni. A lelkem mélyén tényleg bízom abban, hogy jövőre végre jóra fordulnak a dolgok.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here