Százéves lenne Kende Sándor író

0
508

Kende Sándor íróra emlékeztek a barátai és tisztelői 2018. november 26-án Budaörsön, illetve az általa 1982-ben alapított Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai.

Az 1918-ban Budapesten született Kende Sándor 1982-ban költözött Budaörsre, és életének legtermékenyebb időszakában élt itt, az Ifjúság utca 40-ben. Ahol a váratlan halál 1992-ben, utolsó könyvének, „Itt felejtett engem az Isten” című regényének a befejezése utáni órákban érte.

A hétfő esti program is e ház falán lévő emléktábla koszorúzásával kezdődött, és bár az eső elől a résztvevőknek be kellett húzódniuk a lépcsőházba, az időjárás senkit nem riasztott el, hogy ott legyen. Wittinghoff Tamás polgármester is megjelent.

A beszédekre és az erre az alkalomra összeállított irodalmi műsorra már a Jókai Mór Művelődési Központban került sor. A 100 éve született Kende Sándorról özvegye, Regényi Ildikó osztott meg a hallgatósággal több kedves történeteket. Egyebek között azon gondolkodott el, mi volt az a három alapvető dolog, ami férje egész életét befolyásolta: a könyvek, a nők és a háború. A könyvek azért, mert miután 1936-ban leérettségizett három év alatt nagyon bedolgozta magát a könyvterjesztésbe, még mielőtt írta volna azokat. A nők? Édesanyja a Bérkocsis utcában lakott az emeleten, ahol a földszinten a „szép” néni anyapótló szerepe és szeretete kihatott egész életére. Női szabóként került ki Párizsba, és a nő keresése a házasságaiban is megmutatkozott, hiszen Regényi Ildikó az író negyedik felesége volt. A háború? 1940-1944 között volt katona, amikor életveszélyesen megsérült, aknaszilánk érte. A karjából el tudták távolítani, de a gerincében és a koponyacsontban lévőket egész életében önfegyelemmel hordozta. Lábadozó sebesültként az ostrom végéig katonaszökevényként bujkált Budapesten. A 2007-ben kiadott „Szólj még” kötetben olvashatók katonanovellái.

Az özvegye felidézte, hogy Kende írói álneve 1946-ig Sásdi Sándor Pál volt, amit Sásdi Sándor kérésére változtatott meg.  A negyedik infarktus okozta halálát, de búcsúzásakor megkérte a feleségét, hogy az utolsó írását vigye majd be a Pátriába, melyet ott rövid időn belül meg is jelentettek.

A megemlékezésen Bordás István az önkormányzat nyugdíjas kulturális referense (akit nyugalmazott kulturális attasénak neveznek ebben a körben) elmondta, hogy amikor az író lakóháza előtt elhalad, mindig néma főhajtással tiszteleg előtte.

Kanizsa Józseftől, az est moderátorától, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkárától pedig egyebek között azt tudtuk meg, hogy rendszeres összejöveteleik helyszínei: a Zila Kávéház, a Khéli Vendéglő Óbudán, mely Krúdy egyik kedvenc törzshelye volt, és a Fáklya Klub. S hogy mit hagyott neki örökül Kende? A szavait, melyeket máig megfogadott: „Józsi, csak tisztán szabad a gondolatokat leírni, és úgy, hogy ezek a gondolatok mindenkire hassanak”.

A színes műsor részeként hallhattuk Pánti Anna opera énekesnőt, továbbá egyebek között fellépett még Szőllösi Dávid Lajos, Ujvári Ferenc, Eller Mária, Németh Nyiba Sándor, Monok Zsuzsanna Kikelet, Tárkányi Imre, Keskeny-Farkas Anikó, M. Jankó János.

Kende Sándor a Budaörsi Napló indulásától váratlan haláláig nálunk is publikált.

Az előadáson a többségében budaörsi írók, költők saját versösszeállítással emlékeztek meg Krúdy Gyuláról is, aki 140 éve született, és az évfordulóhoz kapcsolódóan egész évben több más rendezvénye lesz a róla elnevezett irodalmi körnek.