Sváb ételek „zöldcsütörtöktől” húsvéthétfőig (Recept: sonkás levelestésztás napocska)

0
62

Idén igen korán van húsvét, április 2-án lesz nagypéntek. Ha azt halljuk, hogy nyúl, tojás, sonka barka és locsolkodás, egyből mindenki a húsvétra gondol. De ha a zöldcsütörtökről, kereplőkről vagy a húsvéti tűzről hallunk, akkor már nem biztos, hogy egyből a húsvéti sváb hagyományok jutnak eszükbe.

Hamvazó szerdával kezdődően negyven napos böjt következik, ez a keresztény hagyományok miatt, mind a magyaroknál, mind a sváboknál így van. Az utóbbiaknál az első különös dolog a ,,Gründonnerstag”, más néven zöldcsütörtök, a nagypénteket megelőző nap. Ezen a napon csak zöld ételeket esznek, mint például saláták, főzelékek.

A következő furcsaság a kereplők használata, mivel úgy tartják, hogy a szentmisén a harangok Rómába mennek, így a nagyszombat esti feltámadási miséig nem szólaltatják meg azokat. Ezeket a harangokat és csengőket váltják fel erre az időszakra a kereplők. A gyerekek ezzel járják az utcákat és jelzik a napszakokat és imára szólítja a lakosságot. Ezért cserébe a gyerekek tojásokat kapnak.

Nagypéntek az elcsendesedés napja. Egyike annak a két napnak, amelyen az egyház parancsai szerint böjtölni kell és nem szabad húst enni.

A nagyszombati szertartások tűzszenteléssel kezdődnek, majd egy kevés szenet haza visznek és három keresztet rajzolnak velük az ajtófélfára.

Húsvétvasárnap kerül sor az ételek megszentelésére, természetesen a sonkákéra és a húsvéti tojásokéra is. Utóbbiakat hagyományosan hagymahéjjal festik barnás-vöröses színűre.

Húsvéthétfőn máig élő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt. A legények erre az alkalomra a keménykalapot (ksefthut) tették fel a fejükre. Régen a lányok a locsolásért virágot adtak a legényeknek, amit azok a gomblyukba vagy a kalap mellé tűztek. A legényeket süteménnyel, likőrrel, pálinkával kínálták. Az asszonyok inkább tojást és süteményt adtak nekik.

Emberemlékezet óta megajándékozzák egymást az emberek húsvét ünnepén, a feltámadás reményének napján tojással, a feltámadás jelképével. Ezt a szokást az egyház is elfogadja és ezért húsvétkor megáldja a tojást és a hívők által a templomba hozott ételeket. Erre külön áldáskérő imát is rendelt. így szenteli meg az egyház a népszokásokat és ad nekik mélyebb értelmet.

Nézzük meg, milyen étel kerül húsvétkor egy sváb család asztalára!

Nagycsütörtök:
Savanyú tojás, galuskával.

Nagy fej hagymát megpirítunk olajon, teszünk bele sót, babérlevelet, pirospaprikát, és egy kevés vízzel felengedjük. Behabarjuk liszttel, hozzáadunk fekete borsot és egy pici ecetet. Ezt a babérleveles pörköltalapot kicsit rotyogtatjuk és beleütünk 4 tojást, egyben hagyjuk és megfőzzük.

Nagypéntek:
fehérbabsaláta, főtt tojás

A svábok mindig fehér, nagy, lapos babot használnak. Nagyon puhára kell főzni és nem muszáj beáztatni. Cukros-ecetes levet és lilahagymát adnak hozzá és főtt tojást főznek mellé.

Nagyszombat:
túrós lepény

A kelt tésztához 50 dkg lisztet összekeverünk pici sóval, két tojássárgájával, két és fél dekagramm kis cukros tejben felfuttatott élesztővel és 3 dl langyos tejjel. Alapos dagasztás után 5 dkg olvasztott margarint adunk hozzá. Duplájára kelesztjük meleg helyen és ketté vesszük. Az egyik feléből kalács fog sülni, fonva vagy egybesütve, amit másnap a templomba vihetünk megszenteltetni, a másik feléből meg a lepény. Kizsírozott és lisztezett tepsibe ujjnyi vastagon belenyomkodjuk és rárakjuk a túrós krémet. Ehhez fél kiló túróhoz hozzákeverjük a 3 tojássárgáját, ízlés szerint cukrot és vaníliás cukrot, majd hozzáadjuk a felvert tojásfehérjét. Megkenjük vele a tésztát és megszórjuk mazsolával.

Húsvétvasárnap:

tyúkhúsleves
májgombóccal, és sültek

Vízben áztatott zsömlét kinyomkodunk, belekaparunk egy májat, hozzáadunk tojást, petrezselymet, sót és fekete borsot. Diónyi gombócokat formálunk és olajban kisütjük. Meg fog dagadni. Ebből is érdemes dupla adagot mindjárt, és ha keverünk hozzá gombát, tölthetjük is vele mindjárt a csirkét vagy dagadót.

A takarékossági megfontolások miatt húsvéthétfőn a vasárnapi ételek maradékát fogyasztották.

A magyar családoknál, nincs ilyen kifinomult menüsor. De a vasárnapi asztalról a tojás, a sonka a torma és a kalács egyik családnál sem maradhat el. Az már változó ki milyen formában, ízesítéssel tálalja ezt. A sonkák közül is többfélét tálalhatunk, például kerülhet az asztalra parasztsonka, kötözött sonka, füstölt combsonka, füstölt csülök vagy akár füstölt tarja is.

Végezetül egy receptet osztanék meg azoknak, akik nem tudják, mit kezdjenek majd egy megmaradt kis sonkadarabbal.

Sonkás levelestésztás napocska:

Hozzávalók: levelestészta, piros pesto, camembert sajt, a maradék sonka, 1db tojás, szezámmag

A hozzávalók közül először a levelestésztára lesz szükségünk.

Kinyújtjuk, majd két, kb. 30cm-es kört vágunk ki belőle, (ennek a legegyszerűbb módja, ha egy tányért veszünk segítségül a kör kivágásához, ráhelyezzük a tésztára, majd körülvágjuk).

Az egyik tészta közepére helyezzük a camembert sajtot és körülötte megkenjük pirospestóval és a kockára vágott sonkával megszórjuk.

Ezek után befedjük a másik tésztadarabbal és a sajt mentén megszurkáljuk egy villa segítségével, hogy jobban rásimuljon a sajtra és ne szakadjon itt el a tészta. Most egy kés segítségével a sajttól indulva, úgy, hogy a sajtot ne vágjuk át, felszeleteljük a tésztát, így háromszögeket kapunk és ezeket kétszer megcsavarjuk az óramutató járásával megegyező irányba. Így teszünk az összes tésztadarabbal. Végezetül megkenjük egy egész tojással és meghintjük szezámmaggal. 180 Celsius fokon, 25-30 perc alatt aranybarnára sütjük.

Írta: Parrag Zsófia

Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/igy-keszul-az-igazan-finom-husveti-sonka/

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here