A Budaörsi Egészségügyi Központ szervezésében „Nem csak orvosoknak” elnevezéssel péntek este lezajlott annak a kis konferenciasorozatnak az első része, melyet elsősorban a lakosság számára hirdettek meg. A hét rövid előadás középpontjában az ortopédia állt, a gyakori elváltozások megelőzéséről, szűréséről, tünetekről, az elváltozások műtéti megoldásairól és ehhez kapcsolódóan az altatásról beszéltek a szakemberek, akik közül többen maguk is rendelnek, illetve az egynapos sebészeten műtik is a pácienseket.
Pénteken volt a Budaörsi Egészségügyi Központ által szervezett egészségügyi konferencia és lakossági fórum a Városi Ifjúsági Klubban. A több részesre tervezett, háromhavonta esedékes konferenciasorozatot abból a célból hirdették meg, hogy a laikus lakossághoz közelebb hozzák a korszerű orvoslási módszereket, tévhiteket oszlassanak el és a megelőzésre is kiterjedő ismeretterjesztéssel gyakorlati tanácsokkal lássák el a lakosságot. Az első alkalommal az ortopédiai betegségek és kezelésük témakörében tartottak rövid előadást a szakterületen praktizáló orvosok.
Az est házigazdája dr. Gamal Eldin Mohamed volt, aki az Egészségügyi Központ orvos igazgatója. Az első előadó, dr. Kolyvek István, a Budaörsi Egészségügyi Központ egynapos sebészeti részlegének aneszteziológus főorvosa arról beszélt, kell-e félnünk az altatástól. Kiderült, hogy tulajdonképpen nem, mert nagyon ritka, hogy egy egészséges ember az altatás miatt hal meg a műtőasztalon, százezer esetre jut egy, ami a budaörsi intézményben számolt altatásban végzett műtétekre számolva (kb. évi 1250) nyolcvan év alatt egyszer következhet be. (Ebből már letelt tizenöt – BÉ) Hogy ez az arány ilyen kicsi legyen, fontos, hogy tényleg csak olyan beteg kerüljön műtétre, akinek nincs, vagy csak olyan meglévő betegsége van, ami az életvitelét nem befolyásolja. Többlépcsős előszűrést végeznek az aneszteziológusok a páciensek altathatósági szempontjából. Azonban vannak olyan műtétek, melyek nem is igényelnek altatást, elég az érzéstelenítés is. Az altatás egyébként 
altatószerrel (Propofol) történik, egy gyors és biztonságos (szövődmények nélküli) szerrel, amit intravénásan adnak és 15-20 másodperc után a páciens eszméletlenné válik. Ez egy kómaközeli állapot, a légzés is leáll, de szükséges ahhoz, hogy a fájdalomingerre a beteg ne ébredjen fel. Ily módon nincs kisebb és nagyobb altatás, mind ugyanolyan mély alvást idéz elő, csak az változik, mennyi ideig tartsák fenn ezt az állapotot, utánpótlás nélkül tíz perc, amíg lebomlik a szervezetben az altatószer. Az aneszteziológus feladata még, hogy légutat és megfelelő oxigenizációt biztosítson a műtét során. A műtét után 4-6 órával a páciens szervezetéből teljesen lebomlik, kiürül az altatószer, továbbá a hazaengedés feltételei, hogy a beteg térben és időben orientált legyen és a légzése, keringése stabil, ha nem vérzik és nincs hányingere, valamint a spontán vizelése rendben van.
A következő előadó, dr. Süth Zsuzsanna kézsebész volt, aki a gyakoribb, csuklót és kézfejet érintő betegségekről beszélt és azok korszerű ellátásáról az egynapos sebészetben. Előadása elején kiegészítette a hallottakat azzal, hogy a beteg általános állapotán kívül az együttműködési készsége is függvénye annak, hogy alkalmas-e az egynapos sebészeti körülmények közt végzendő operációra. Ha bármi baj van, dagad a keze, láza van, lüktetve fáj, akkor időben szólnia kell. Ezen kívül a műtét fajtája és műszerigénye is befolyásolja, elvégezhető-e egynapos keretek közt, például az 50 perces altatást meg nem haladó műtétek jöhetnek szóba, de általában a kézműtétek nagy része elvégezhető így. Kézproblémák esetén egyébként háziorvosi beutalóval kell időpontot kérni a rendelésre. Műtétre csak akkor kerül sor, ha a konzervatív kezelés nem eredményes, vagy ha daganat, illetve daganatszerű elváltozás mutatkozik. A kézműtétek jellegzetes velejárója, hogy a jobb látási viszonyok érdekében a műtéti területet vértelenítik, vagyis a felületes keringést elszorítják. Műtét után egy-másfél óráig nyomókötést alkalmaznak. Azon sem szabad meglepődni, hogy még 6-8 hétig érezhetőek lesznek csomószerű kötőszöveti hegek, de ez normális. Leggyakoribb egynapos körülmények között operálható kézbetegségek: pattanó ujj (kattogva mozog a ujj), ínhüvelygyulladások, csuklótő alagútszindróma (az ujjak zsibbadásával jár), jóindulatú, kis kiterjedésű lágydaganatok (ganglion – másfél-két év alatt magától is megszűnik, lipoma, Synovioma benignum – hirtelen növő, nedvedző, vörösessárga szövetszaporulat, mindig felszínre növő), kiscsontos kinövések, kisízületi gyulladások, a tenyér bőr alatti lemezeinek zsugorodása (ezt kizárólag altatásban műtik, de ha több ujjat érint, muszáj kórházban).
Dr. Rodler Endre ortopédsebész – aki műtéteket végez Budaörsön, de rendelése nincs -, a lábak funkcióiról, statikai hibáiról és a lábsebészetről beszélt. Lábaink a testsúlyunkat tartják, cipelik, az egyenetlenségeket korrigálják, tehát nagy igénybevételnek van kitéve. Amikor romlani kezd a láb statikája, a kezdeti stádiumban még konzervatív kezeléssel, ultrahangos vagy lézeres kezeléssel, terápiás röntgen besugárzással, speciális talpbetéttel próbálják megoldani a problémát. Ha műtéti kezelésre van szükség, például bütyök esetében, képalkotók segítségével készítik el a műtéti tervet, hogy jól eltalálják a tengelyállásokat annak érdekében, hogy az operáció eredménye a későbbiekben is megmaradjon. Ilyen esetekben drótot is beépítenek a lábujjakba, melyek öt hétig benne is maradnak. Egynapos sebészeten elvégezhető műtétek az izolált bütyökdeformitások korrigálása, morton neuróma eltávolítása, izolált kalapácsujj deformitások helyrehozása. Egyébként a műtétek sikeressége nagymértékben függ a betegek együttműködésétől is, fontos a kímélet, az ágynyugalom, a lábak felpolcolása. Éppen ezért, mert gyakran nőket operálnak ilyen jellegű problémákkal, a doktor úr férjeik beleegyezését is kéri, mert anélkül kivitelezhetetlen a megfelelő pihenés.
A vállbetegségekről és a vállízület artroszkópos ellátásáról dr. Baukó Tamás tartott előadást. A vállízületet három csont alkotja, a felkarcsont feji része, a lapockacsont tányér része és a kulcscsont. Az inak, szalagok mellett fontos izmok is tapadnak ezen a részen, például a legfontosabb, a rotátor köpeny. A műtétek alatt háromkilós súllyal húzzák le a beteg karját és folyadékkal töltik föl. A vállban előforduló betegségek általában az életkortól függően különbözők. A leggyakoribb vállelváltozások és gyógyításuk: a meszes íngyulladás leginkább a 30 és 60 éves kor közötti nőket érinti, a felkarcsont felett képződő meszes zárvány okoz problémát. 60-70 százalékban gyógyulást eredményez a lökéshullám kezelés, amikor nem, artroszkópos műtét útján el tudják távolítani a meszes zárványt. A befagyott váll szindróma, melynek kialakulásának okát nem tudni. Tünetei közé tartozik, a nagy fájdalom, mozgásbeszűkülés, a beteg nem tudja felemelni a karját, és az orvos sem. A betegség teljes lefolyása másfél-két év alatt megtörténik, fél év, míg kialakul, majd fokozatosan javul és a mozgás is visszatér, de artroszkópos műtéttel hamarabb is megoldható, de utána már másnap meg kell kezdeni a gyógytornát a hegesedés elkerülése miatt. A vállízület becsípődése szindrómája, melynek leggyakoribb formája a vállcsúcs nyúlvány és a rotátor köpeny közötti tér beszűkülése, amikor a kar emelésekor a felkarcsont nagygumó része becsípődik a vállcsúcs, illetve és az azt összekötő hollócsőr nyúlvány szalag alá. A gyulladással járó folyamat nagy fájdalommal jár, főleg karemeléskor. Dobóatléták jellegzetes betegsége, melyet fizikális és képalkotó vizsgálatokkal diagnosztizálnak. Kezelése a gyógytorna, de ha ez nem hoz megoldást, illetve meszes zárvány okozza a helyszűkét, akkor szükség van műtétre, hogy kiszedjék azt. A leggyakoribb vállpanaszok oka a rotátor köpeny szakadás, mely lehet traumás vagy degeneratív – idővel elkopik -. Negyven évesnél fiatalabbaknál ritkán, afölött az életkor előrehaladtával egyre sűrűbben fordul elő. Ezekről általában kiderül, hogy régebbi keletű problémák, de elhanyagolásuk súlyosabbá teszi őket, illetve újabb balesetnél könnyebben tovább szakad. Magától nem gyógyul meg, gyógytornával lehet javítani rajta, ha nem túl nagy még a szakadás, a deltaizom átveszi a szerepét, de súlyosabb esetben már az sem tudja, az izomerő romlik, a beteg nem képes elvégezni bizonyos mozgásokat. A műtéti eljárás során visszavarrják a szakadt ínt, de ha nem varrható, akkor egy disznóbőr darabbal pótolják a rotátor köpeny egy részét. A Budaörsi Egészségügyi Központban nagyon jó artroszkópos vállsebészet van, a legkorszerűbb tárgyi feltételekkel.
A térdízületi artroszkópiáról beszélt dr. Bartha Lajos a Semmelweis Egyetem ortopéd klinikájának munkatársa, aki dolgozott a budaörsi egynapos sebészeten korábban. Az artroszkópiás műtét azt jelenti, hogy pici lyukakon egy chipkamerával olyan jól körbe tudnak nézni és be tudnak avatkozni, és nincs szükség nagyobb vágásokra. Még húsz darab pontszerű bemetszés is kisebb, mint egy 3,5 centiméteres vágás, ezen kívül a hagyományos műtétek következtében sok letapadás keletkezik, ami mozgásbeszűküléssel jár, főleg ha több alkalommal is sor kerül rá, artroszkópiánál ez nincs. Bartha doktor az artroszkópiás térdműtétekről elmesélte, hogy a végtag elszorítására, akárcsak a kézsebészetnél, itt is szükség van, mert már néhány csepp vér is zavarossá teszi a steril sóoldatot, amit ilyenkor az ízületbe fecskendeznek, és rontja a látási viszonyokat. Leginkább ötven évesnél idősebb betegeket operál, és leggyakrabban a degeneratív gyűrűporc sérüléseket, folyadékfeltöltést, porcegyenetlenség lecsiszolást, amire azért van szükség, hogy ne roncsolja tovább a felszíneket, levált porcok eltávolítsát, nyálkahártya elváltozások ellátását, bolyhokat, amely színelváltozás esetében jelenthet tumoros problémákat is. Nem végezhetnek artroszkópiás műtétet, ha a lábon szőrtüsző gyulladás van, mert a kórokozók bekerülhetnek a térd belsejébe, hatalmas szeptikus komplikációt okozva. Akkor sem lehet, ha olyan összenövések vannak a térdben, amiben nem tudják mozgatni a műszereket. Szó esett a kristály artropátiákról is, az egyik ilyen a köszvény, ami egy belgyógyászati betegség mozgásszervi megjelenéssel. Hüvelyesek és vörös húsok étrendből való törlésével jól kezelhető a köszvény. A másik a pirofoszfát artritisz. Ezeknél a betegségeknél kristályok rakódnak le az üvegporc felszínekbe és olyanná válik, mint a smirglipapír, így okoz károkat a szemben lévő felszíneken. És elhangzott az a tévhit is, mely szerint új porc tud nőni az elkopott helyett, de van olyan eljárás, ami rostos kötőszövet képződést segít elő, ami kitölti a felszíneket, de mégsem porc és könnyebben lesodorható.
Régebben tartott gerincrendelést a Budaörsi Egészségügyi Központban dr. Klemencsics Zoltán, ortopéd sebész, aki a konferencián a gerincproblémákról beszélt. (Gerincműtéteket a legritkább esetben végeznek egynapos sebészet keretében, mert az operáció utáni 24 óra a legkockázatosabb a szövődmények tekintetében.) A gerinc a mozgásszervi rendszer központja: támasztja a rendszert, hozzá kapcsolódnak a végtagok, és védőburka a gerincvelőnek, mely a mozgásszervi rendszer működését irányító idegrendszer egyik fő része. A gerinc mérnöki kifejezéssel mondva egy csatolt láncrendszer. A csigolyák három ponton kapcsolódnak egymáshoz, ezért minden irányba el tud mozdulni, ezt elölről a porckorongok biztosítják, hátul a kisízületi rendszer. Ennek a biomechanikus rendszernek a jó működéshez szüksége van tápanyagra és mozgásra. Manapság nagyon mozgásszegény életmódot folytatunk, a napi megszokott mozgás statikus terhelést kap az állástól, üléstől, ez 8-10 százalék, és ez így túl van terhelve. A dinamikus mozgás az, ami a többi izomcsoportot is megdolgoztatná és jó ellátást is biztosítana ennek a rendszernek. Napi tíz perces átmozgatás elengedhetetlen. Mozgásszervi rendszerünk egyes kutatások szerint 150-170 évre van kitalálva, megfelelő vérellátás mellett képes magát regenerálni. A kisízületi gyulladást gyakran tévesztik össze a porckorongsérvvel, pedig az a nyálkahártya begyulladása, ami duzzadásával, feszülésével okoz derékfájást és végtagfájdalmat. A porckorongsérv tünetei nem fájdalommal kezdődik, hanem a lábak ügyetlenségével, gyakori megbotlás, a lépcsőre nem úgy emelődik a láb, ahogy kellene. A fájdalom egy jelzés a szervezet részéről, ezért nem a fájdalmat kell megszüntetni, hanem annak okára kell rájönni, így megszüntethetővé válik az ok. Ezekben az esetekben valami nyomja a porckorongot, ezt kell megszüntetni, különben krónikussá válik a gyulladás. Az ízület kimozdulása nem műtéti eset, azt vissza kell rakni, bár ma Magyarországon kevés a jó csontkovács, mert nincs megfelelő kiropraktőr képzés. A gerinc használhatóságának megőrzéséhez szükség van megfelelő táplálkozásra (főként folyadék és rost bevitelre – a porcok is 80-90 százalékban folyadékból állnak, a víz ebből a szempontból nem elegendő, leves, rostos gyümölcslé formájában tudja felhasználni a rendszer), és jó minőségű, mennyiségű mozgásra, a mennyiség a rendszerességet jelenti, a hét minden napján minden izomnak, szalagnak, ízületnek átmozgatására van szükség legalább 10-15 percben. Ezáltal az egész mozgásszervi rendszer terhelhetőségét javítani tudjuk.
Dr. Csákányi László az ortopédiai szűrésekről, a megelőzés jelentőségéről tartott előadást. A prevenciónak három fokozata van, elsődleges, amikor például oktatás keretében megtanítják, mit kellene tennünk annak érdekében, hogy ne alakuljanak ki a betegségek. Másodlagos, amikor még pre-klinikai állapotban felismerik a betegséget, és azon dolgoznak, hogy ne alakuljon ki. A harmadik szint az, amikor meglévő betegség esetén a szövődmények csökkentése és a rehabilitáció elősegítése a cél. A szűrővizsgálatokat életkorokra oszthatók. Csecsemőkorban szűrik a csípőficamot, dongalábat, ferde nyakat, melyek konzervatív kezeléssel 90-95 százalékban nyom nélkül gyógyíthatók. Ez az egyetlen szűrővizsgálat, ami szervezetten és jól működik. Óvodáskorra, mikor már teljesen kialakul a járás képessége, a láb deformitásait szűrik, korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel ezek csökkenthetők a meglévő problémák. Ilyenkor általában jellemző a kifelé vagy befelé dőlő boka, ezt speciális talpú cipővel, illetve gyógytornával javítják. Ennél a résznél Csákányi doktor kitért arra, hogy a természeti népek körében ismeretlen a lúdtalp, az egyenetlen talajon, mezítláb járó emberek lábizmai megerősödnek annyira, hogy a talp boltozatát megtartsák. Lúdtalp kialakulását elősegíti, ha kisgyermekeknél sürgetik a felállást, járást. Felnőttkorban is csökkenthető a lúdtalp, tornáztatással, de a tapasztalat szerint sokkal kevesebben hajlandók a lábukat tornáztatni, mint a bicepszüket erősíteni. Iskoláskorban a sok üléstől, kevés mozgástól (nem rohangálhat a folyosón szünetekben) kezdhet kialakulni a gerincferdülés. A kiszűrt gyerekeket fontos lenne nyomon követni, mert idővel rosszabbodhat állapotuk. A másik területe a szűrésnek a munkahelyi, ahol a munkavégzéssel összefüggésben kialakuló problémákat szűrik.
Az előadások végeztével a hallgatóságnak lehetősége nyílt, hogy feltegye kérdéseit. Egy hetven évnél idősebb hölgy arról érdeklődött, hogy az ő korában ajánlott-e a nordic walking sport űzése? Csákányi doktor szerint javasolt, de ajánlotta, hogy energiaelnyelő talpbetéttel, jó cipőben, egyenetlen természetes talajon sportoljon a hölgy.
Egy másik hallgató a tizenéves lányok gyógyászati fűzőviselésének indokoltságáról kérdezett. Klemencsics doktor szerint a féloldalas sportágat űzők, vagy a sokat íróasztalnál ülőknél felborul az egyensúlyi rendszer, ún. virtuális gerincferdülés lép fel, ami még nem igazi gerincferdülés, ha hasonfekve az izommunka során nem mutatkozik a ferdülés. Sokszor a fűzők több kárt okoznak, mert elsatnyulnak az izmok, nem képes regenerálni magát.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, hány éves korig szükséges szupináló cipőt hordani, mert a jelenleg hétéves gyermeke már nem szeretné azokat hordani. Kiderült, hogy a gyermek másfél éves korában megállapították nála a befelé dőlő bokát, de Csákányi doktor elmondta, hogy akkor még korai erről beszélni, mert a stabil járás körülbelül kétéves korra alakul ki, így a láb izmainak erősödése még tart. Itt Klemencsics doktor hozzátette, hogy a növekedési ütem sem teljesen egyforma minden gyereknél, előfordul olyan is, hogy a lábak nem egyformán nyúlnak, így egy kis ideiglenes lábhossz differencia mutathat olyan képet, amire szintén azt mondják, gerincferdülés, pedig korántsem egy kialakult, állandó állapot. Tízéves kor alatt nem szoktak talpbetétet adni gyerekeknek, s elsősorban azért nem, mert a végtaghossz különbséget a szervezet saját maga kompenzálja, s ha ekkor alá akarják támasztani, ebbe a természetes folyamatba avatkoznak bele, ami nem szerencsés.
Egy másik asszony arról érdeklődött, mivel tudja a hátát rendbe hozni az, aki megemeli magát, illetve hordjon-e fűzőt, ami ilyen esetben megtarja a derekát? Erre Klemencsics doktor azt válaszolta, hogy a fűző késlelteti az izmok saját védekezését a teherrel szemben, ami elősegíti a sérülést. Ha a szalagok vagy izmok fájdulna meg, azt egy héten belül elmúlik, azonban ha az ízület ment ki a helyéről, akkor azt szakemberrel kell visszarakatni. Ehhez Csákányi doktor hozzátette, érdemes kivizsgáltatni, kopás-e vagy szakadás nem lépett-e fel.
A rendezvény végén dr. Gamal Eldin Mohamed sikeresnek minősítette a lakossági fórumot, hiszen csaknem három tucat lakos jött el az Ifiklubba. A jövőben várhatóan negyedévente fognak rendezni hasonló konferenciát a lakosság számára.
Hasonló rendezvényről ITT írtunk, ahol proktológus, nőgyógyász szakemberek is felhívták a figyelmet a szakterületükön előforduló betegségek megelőzésének módszereire.
