Pro Musica – pro nobis

0
487

A Pro Musica Kórus egyedi találmánya a már hagyományosan megrendezett farsangi bál: vacsorával, tánccal-zenével és – természetesen – egy könnyed kóruskoncerttel. Az idei bál február 4-én volt az 1. számú Általános Iskola aulájában és nagyszerű volt.

A muzsikáért – értünk. Remek szójátékot kínál a budaörsi Pro Musica Kórus neve, ám ez nem csupán szójáték. Az a folyamat ugyanis, amíg egy amatőr művészeti együttes üzenete eljut a műkedvelő közönséghez, bizony meghosszabbodott a 21. századra. Mert miről is szól ez az egész? Mi a nem profi kórusok, zenekarok, más műfajt képviselő társulatok létének oka és célja? Az ok: az élet teljesen különböző szegmenseiben tevékenykedő, különböző korosztályhoz tartozó emberek egy közös „halmaz” – az éneklés, zenélés, színpadon játszás szeretete – okán együttest alkotnak, hogy jól érezzék magukat. A cél: mindazt, amit elérnek a próbák során, meg szeretnék osztani a közönséggel, ugyanúgy, mint a „nagyok”, azaz a hivatásos előadóművészek. Gyakorló amatőr muzsikus lévén állíthatom: semmivel össze nem hasonlítható érzés a színpadon állni és a tapsból, ovációból érezni azt, hogy valamit jól csináltunk, valakiknek örömet szereztünk ezzel.

IMG 0323Ez az örömforrás azonban több erőfeszítést igényel manapság, mint akár 30 évvel ezelőtt. Egyre kevésbé hat inspirálóan egy akármilyen gondosan, változatosan összeállított program. A törzsközönség, a rokonság szívesen eljön, de szükséges e kör bővítése már csak azért is, mert az ügynek megnyert publikum soraiból válhatnak újabb kórus- illetve zenekari tagok, ami az együttesek továbbélésének záloga.

A legtöbb énekkar ezért különféle egyéb rendezvényekkel (fesztiválokkal, kurzusokkal) igyekszik bővíteni a szélesebb közönséggel való találkozás lehetőségét. A Pro Musica Kórus egyedi találmánya a már hagyományosan megrendezett farsangi bál: vacsorával, tánccal-zenével és – természetesen – egy könnyed kóruskoncerttel. Az idei bál február 4-én volt az 1. számú Általános Iskola aulájában és nagyszerű volt. A terített asztalok mellett minden szék foglalt volt, egy tánciskola lelkes tagjai (mintegy negyvenen) remek hangulatot varázsoltak a táncparketten. A kórus, Tóth Csaba karnagy irányításával filmzene-blokkal kedveskedett. Lenyűgöző volt, ahogy a kórustagok (minden korosztályból) kotta nélkül énekeltek, egyszerű és impozáns színpadi mozgással tették élővé a zenét (pl. Az oroszlánkirály, vagy az 1492 slágerdalait). A kórustagok terítettek, tálaltak, mosolyogtak, tombolát szerveztek – a számos felajánlott nyeremény azt is bizonyítja, hogy a budaörsiek már ismerik és elismerik ezt a remek együttest. Ők már elmondhatják, hogy sokat tettek a zenéért (pro musica) és értünk (pro nobis).

{gallery}promusica{/gallery}