Ma délelőtt tartották meg az 1. Számú iskolában az idei pedagógiai szakmai napot a város pedagógusainak és a szakszolgálati dolgozóknak. A rendezvényt Wittinghoff Tamás polgármester köszöntővel nyitotta meg, utána két plenáris előadás következett, majd kisebb csoportokban még több mint fél tucat szakmai előadás, illetve gyakorlati foglalkozással egybekötött workshop zajlott.
Ma, november 4-én délelőtt volt a budaörsi pedagógusok egynapos továbbképzése, amelyet Budaörs Város Önkormányzata 2005 óta évente megszervez Budaörsi Pedagógiai Szakmai Nap néven. Ennek keretében a városi óvodák, iskolák és a szakszolgálat pedagógusai számára egynapos szakmai továbbképzést tartanak, ami egyfelől a pedagógusok tapasztalatcseréjére ad lehetőséget, másrészt egy-egy terület szakemberei tájékoztató előadásai hangzanak el. A program az 1. Számú Általános Iskola aulájában plenáris előadásokkal kezdődött, majd szekciókban tartott foglalkozásokkal folytatódott.
Az egybegyűlteket Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere köszöntötte. Beszédében azt hangsúlyozta, szakmai szervezetek szerint is jobb lenne, ha az iskolák az önkormányzatok fenntartásában lennének. De ez már több éve nem így van, azonban Budaörs Város Önkormányzata több módon is támogatja a nevelő-oktató intézményeket a városban, mert az állam nem kielégítő mértékben foglalkozik velük. Így szót ejtett arról, hogy e szakmai továbbképzés mellett a Clementis-ösztöndíjjal támogatja a pedagógusokat és az iskolák alapítványain keresztül segítenek abban az intézményeknek, hogy a korábbi programokat az állami támogatás hiányában is meg tudják tartani.
Ezt követően megkezdődtek a szakmai nap plenáris előadásai.
Először Ercse Kriszta pszichopedagógus, interkulturális szakértő, oktatáskutató beszélt, előadásának címe: A magyar oktatás Tükörországban – Alíz elsírná magát (A kívánatos és az abszurd, kitekintéssel a pedagógusokra).
Ennek megfelelően előadását idézettel kezdte Lewis Carroll könyvéből, az Alice Tükörországban címűből, s nem rejtette véka alá, hogy a benne szereplő szürreális figurák olyanok, mint a mai magyar oktatási rendszerről nyilatkozó miniszterek, államtitkárok. A hozzá nem értő kezekben pedig a magyar oktatás korszerűtlen és nem hatékony a megváltozott világban. Ahogy fogalmazott, az évszázadok során a tudást osztó szerepe volt a tanároknak, mostanra azonban fontosabb, hogy a tanulási közeget teremtsék meg, a tanulást, a tudás megszerzését támogató magatartás mellett. Melyhez egyébként szükség van a tanár, az iskola autonómiájára, hogy maga dönthesse el, hogyan végzi ezt a támogató munkát s milyen eszközöket használ. A hangsúlyt pedig át kell helyezni arról, mit tanítunk arra, hogy kit tanítunk. Mert egyéntől függően más-más tanulási szükségleteik vannak a diákoknak, így a tanulási folyamataik is eltérőek. Ezen kívül említette még, hogy a családi háttérrel is meg kell ismerkedniük a pedagógusoknak, hiszen így megismerhető, milyen tudás van meg a családban, aminek mentén föl lehet építeni a többi tudást. Sajnos nem e szemléletmód felé tartunk még, hiszen alapvető gondokkal küzd az oktatási rendszer: tanárhiány van, a tanítási módszerek szabadságának sok a kerékkötője és a tanulók sem egyenlő esélyekkel indulnak.
A másik plenáris prezentáció keretében Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, író, előadó tartott könnyednek tűnő, tréfás előadást, amelynek a Stresszkezelés a szemléletmód megváltoztatásával címet adta, és ez is volt a lényege: zömmel saját életéből vett példákon keresztül mutatta be, hogy az esetek többségében az emberek fejében keletkeznek azok a félelmek, úgymond stresszorok, amelyekkel kapcsolatban aztán stresszt él át. Ezért érdemes ezeket átgondolni, megkérdezni magunktól, hogy valóban félnünk kell-e adott helyzetben. A hangsúly a gondolkodásmód megváltoztatásán van, a helyzetek, veszélyek megfelelő értékelésén.
Ezt követően pihenésképpen a jelenlévők megtekinthettek egy részletet a Budaörsi Latinovits Színház Médea gyermekei című előadásából, melyet Koós Boglárka és Juhász Vince adtak elő, akik egyébként a rendezvény konferanszié feladatait is ellátták.
Rövid szünetet követően szekciókra bontott előadások voltak egy időben, így mindenki azon vett részt, ahova előzetesen regisztrált. A témák:
- Alkonyi Móni és Varga Kata logopédusok: Az Értem és mondom módszertani kiadványok játékos, nyelvi feladatainak bemutatása és alkalmazása.
- Simó Judit az autizmussal kapcsolatban tartott előadást kisebb csoportban.
- Bacsó Flóra konfliktuskezelő szakember a stresszkezelésben nyújtott segítséget. Ezen a műhelymunkán a Somatic Experiencing testfókuszú eszközei közül ismerhettek meg a résztvevők néhány gyakorlatot, amelyek a mindennapi öngondoskodást segítik.
- Borda Hajnalka mesterpedagógus, az 1. Számú iskolából A tanulás új dimenziója – a digitális eszközökkel támogatott projekt alapú oktatás címen tartott workshopot, melynek keretében bemutatta a „Vendégségben Buda Örzsinél” című digitális eszközökkel támogatott helytörténeti projektet, mely Závada Pál: Wanderer című könyvének egyik elbeszélését dolgozza fel
- F. Földi Rita gyermek klinikai szakpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens a hiperaktivitással és magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrációjáról beszélt. A mentalizáció és megküzdési lehetőségek kapcsán irányított beszélgetések, illetve az ifjúsági irodalom vagy a drámapedagógia, pszichodráma is segíthet az önkifejezés megtalálásában, a társas szituációk kapcsán a helyzet megértésében és a megfelelő viselkedési minta kialakításában.
- Hevesi Judit óvodapszichológus, mesterpedagógus a Holdfény Utcai Óvodából azt taglalta, hogyan lehetséges reziliens pedagógusnak lenni. A reziliens emberekre ugyanis jellemző, hogy egy megterhelő esemény után viszonylag rövid időben képesek eredeti nyugalmi állapotukba visszatérni.
- Hintalovon Alapítvány képviseletében Stáhly Kata pszichológus, gyermekjogi szakértő, a NEMECSEK Program szakmai vezetője arról beszélt, melyek a gyermekvédelem aktuális kihívásai a közoktatásban, különös tekintettel az online biztonság és a mobiltelefon használatának kérdéseire.
- A tornateremben pedig Élménytesit/okostesit tartott Pappné Gazdag Zsuzsanna gyógytestnevelő, mozgásfejlesztő pedagógus, akitől a résztvevők megtudták, hogy e módszer fejlődés és élmény központú, teljesítménykényszer nélküli, mert versengésmentes, játékos, a mozgást megszerettető, valamint komplex pszichomotoros és kognitív mozgásfejlesztést jelent.
