Névadójukra emlékeznek a kertbarátok

0
400

Dr.Luntz Ottokár halálának 15. évfordulójára – meghívó A budaörsi kertbarátok Dr. Luntz Ottokár nevét vették fel, ezzel is megőrizve emlékét az elismert szőlőnemesítő szakembernek. Azóta is büszkék névadójukra. Szeptember 8-án, halálának évfordulóján emléknapot rendeznek, melyre szeretettel várják az ismerősöket, érdeklődőket, a budaörsieket.

Luntz Ottokár a közeli Zsámbékon született 1930-ban. Édesapja kántortanító, édesanyja háztartásbeli volt. Az elemi iskolát Zsámbékon végezte el. Szülei a háborús évek nehézségei ellenére is vállalták a kitűnő eredményeket elérő fiúk továbbtanítását. A gimnázium felső osztályát az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképzőben fejezte be,majd megkezdte felsőfokú tanulmányait az akkori Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság Tudományi Karán.

1955-ben házasságot kötött a budaörsi Ringler Magdolnával. Két fiúgyermeküket gondosan nevelték.

Szakmai munkássága a szőlőnemesítésben teljesedett ki. Doktori értekezését „Az Ezerjó, az Oportó és a Kékfrankos szőlőfajta klóntípus szelekciója” témában írta. Példamutató kapcsolatot alakított ki a magyarországi oltványtermesztőkkel és szaporítóanyag előállítókkal. Megalapította a Magyarországi Szőlőszaporító Szövetséget,és útjára bocsátott egy szakmai folyóiratot. Tapasztalatait külföldi, elismert szakemberekkel is megosztotta. Aktívan közreműködött a szakmát szerető kollégákkal, a fiatalokat pedig bevezette a szakma rejtelmeibe. Rendszeresen hívták országos borversenyekre, ahol minden esetben nagy szaktudással értékelte a felsorakoztatott borokat. Munkásságát több kitüntetéssel jutalmazták.

Egész bizonnyal fájdalommal látta a Budaörsön egykor oly virágzó szőlőkultúra lassú pusztulását. De éltette a remény. Egy 1990-ben megtartott előadását ezekkel a gondolatokkal zárta:  A korábbi méretű szőlő, bor és őszibarack termelésre már nincs lehetőség, de egy korlátozott méretű fejlesztés lehetősége fennáll. Miért ne lehetne Budaörs a korábbiakhoz hasonlóan a fővárosiak kedvelt hétvégi kirándulásinak célpontja borkóstolóval, pincelátogatással, kedélyes időtöltéssel egybekötve. De ehhez nekünk kell cselekednünk, hogy megmaradt értékeinket megmentsük, hogy utódaink is még gyönyörködhessenek benne.

Egy jegyzetfüzetébe ezt írta: Boldog, aki feladatot tudott választani magának.

Dr.Luntz Ottokár boldog ember volt.