A szülőknek 2023-ban január 18-ig van idejük leadni a tankötelezettség halasztásával kapcsolatos kérelmet, ha nem szeretnék hogy a gyerekük hatévesen menjen iskolába. Egy 2019-es törvénymódosítás ugyanis elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört a gyerekeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről. A határidő elmulasztása jogvesztő!
„Tankötelezettség: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség.”
A kéreleműrlap itt érhető el: https://ohtan.oh.gov.hu/
Az alábbi cikk eredeti publikálása: 2021. január 15.
Lapunkban többször foglalkoztunk már az iskolaérettséggel.
Legutóbb Gróf Roberta fejlesztőpedagógus és közoktatási vezető cikkét olvashatták nálunk is, aki azt tisztázta, mit is értünk iskolaérettség alatt és milyen szempontokat kell sorra venni a gyereknél. „Az iskolaérettség alatt ezért inkább egyfajta alkalmasságot értünk. Például, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek: Tud-e majd az iskolában meghatározott szabályok szerint viselkedni? Képes-e együttműködni a tanítóval? Tud nyugodtan ülni, kivárni, amíg rá kerül a sor? Képes elválasztani egymástól a játékot és a feladatot?” Ha még nem olvasták el, most tegyék meg!
Ezt megelőzően Badacsonyiné Juhász Zsuzsannával, a Budaörsi Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjével készítettünk interjút, amiből egyebek között kiderül, hogy „A korábbi rendszer szerint, amikor mi iskolaérettségi vizsgálatokat csináltunk, akkor általában egy évben 200-250 körüli gyerek jött hozzánk a járásból, tehát nem csak Budaörsről, hanem a 12 településről együttesen. A módosított törvény miatt 2019 december végéig iskolaérettségi vizsgálat alapján a Szakszolgálat még adhatott felmentést a hatéves kori iskolakezdés alól annak, akinél ezt indokoltnak találták. Így tavaly a szokásosnak a dupláját, 450 gyereket vizsgáltunk meg, és ebből kb. 95%-ot felmentettünk. Majdnem mindenkit, ahol az óvoda is indokoltnak tartotta, a szülő is azt akarta, és még mi is a vizsgálaton azt mondtuk, hogy igen, jót tesz a gyereknek, ha marad még egy évig az óvodában. Január után az OH-n keresztül 15-20 gyerek érkezett hozzánk, őket is felmentettük. Ez alapján következtetek arra, hogy nem 2020-ban lett sokkal több első osztályos, hanem majd jövőre lesz.”
Vekerdy Tamás pszichológus pedig örök érvényű tanácsokat hagyott ránk. Amikor 2015-ben Budaörsön tartott előadást, a téma az iskolára való fel(nem!)készítés volt. „Felmerült az is: hány évesen vigyük a gyereket iskolába. A tavaly (2014-ben – a szerk.) életbe lépett jogszabályok szerint az augusztus 31-ig hatodik évüket betöltők válnak iskolakötelessé, ami korábban május 31-ig szólt. Más, nyugati országokban jellemzően 7 év a korhatár. De ha a szülő, a pedagógus és a nevelési tanácsadó úgy látja, hogy a gyerek még nem iskolaérett, nálunk is óvodában tartható még egy évig a gyerek. Az iskolaérettség elsősorban a gyerek egyéniségétől függ – hangsúlyozta Vekerdy Tamás.- Általánosságban annyit mondott, hogy a gyerekek többsége a 7. életévben változik meg testileg, nyúlik meg, alakul át a test- és fej aránya, veszíti el a tejfogait stb. És ez lelki változásokkal jár együtt. S még egyet tett hozzá: az, hogy előbb vagy később legyen-e a gyerekünk iskolás, függ bizony attól is, hogy milyen iskola vár rá. Végül még egy fontos tanács: ne iskolát, hanem tanító nénit válasszunk! Olyat, aki nem siet („ugyan miért kellene minden gyereknek megtanulni karácsonyig olvasni, amikor minden gyerek más és más ütemben fejlődik!”) aki sokat mesél, kedves, és aki érzelmi biztonságot jelent a gyerekeknek.”
Mit tehet akkor most az a szülő, aki úgy ítéli meg, hogy gyermeke még nem áll teljesen készen a jövő évi iskolakezdésre? Még ma kérheti az Oktatási Hivatalnál a halasztást. Hogy milyen eséllyel kapja meg? Erre nehéz választ adni. A hivatal oldalán a tájékoztatóban egyebek között ez olvasható:
„A kérelem kötelező tartalmi elemei
Az eljárás során az Oktatási Hivatal a jogszabályi feltételek teljesülését fogja vizsgálni.
A kérelemben nevesített gyermek pontos beazonosíthatósága a kérelem elbírálásának előfeltétele, ezért kérjük, hogy az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) elérhető kéreleműrlapot alkalmazza.
A kéreleműrlap kitöltéséhez az alábbi adatok megadása feltétlenül szükséges:
- a kérelmező (szülő, gyám) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai cím, e-mail-cím, telefonszám)
- a gyermek személyes adatai: név, születési hely és idő, oktatási azonosító szám (amelyet az óvodától tud a szülő vagy gyám megkérdezni), lakcím
- az óvoda adatai, amellyel a gyermek jogviszonyban áll: az óvoda OM azonosító száma, neve, címe – ezeket az adatok szintén az óvodától tudja a szülő vagy gyám megkérdezni
- a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös további egy évig az óvodai nevelésben maradása
- a kérelmező szülő nyilatkozata arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy – közös szülői felügyelet esetén – a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.”
