Ezen a napon a Szentírásból több igehely kavarog bennem, de ami leginkább kikívánkozik a tollamból az a János 3,16 „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Ezzel össze is foglalhatnánk, hogy mi számomra húsvét üzenete. Ennek az igének a részletei ugyanis elkísérnek egész életemben.
A budaörsi Nepomuki Szent János templom nagy oltárképe fölött olvasható latinul, hogy „Sic deus dilexit mundum” („Isten így szerette a világot”).
Gyermekkoromban nagymamámmal, Eller Pálné született Zirkelbach Máriával (róla szóló cikkünket lásd ezen a linken) minden vasárnap és főként ünnepek táján sokat időztünk a templomban. Ezeken a latin betűkön keresztül kezdtem meg a barátkozást ovisként a betűkkel. Na és a másik nagy feliraton templomunkban Lukácstól a 22,19-ből „Ezt cselekedjétek emlékezetemre” .
Ma – emlékezve Megváltónk nagy tettére – nagyon időszerű ez a fontos szentencia, hiszen a vacsorán, Nagycsütörtökön hangzott el, amikor Jézus a tanítványai előtt elmondta, hogyan idézzék majd fel halála, feltámadása és mennybemenetele után az eucharisztia örömében. A későbbi apostolok ekkor még nem érthették szavait. Azonban gondoljunk csak bele, hogy a kereszténységnek milyen fontos gondolatokat adott át Krisztus, ami a mai napig hűen, érintetlenül fennmaradt és él a katolikus liturgiában a szentmiséken a szentáldozás során. Az átváltoztatott „kenyér” Jézus valóságos teste, a két szín alatti szentáldozás során a bor Jézus vére, a katolikusok hite szerint. Tehát nem hagyott „útravaló” nélkül Jézus Krisztus, hiszen, ha képesek vagyunk letenni bűneinket és a Megváltót követő magatartással élni, akár naponta részesülhetünk a csodában, hogy a Szentáldozás során magunkhoz vesszük, mintegy egyesülünk a Szentlélek ereje által az Istennel. Később pedig bízhatunk az üdvözülésben.
A Bárány helyettes áldozata csak úgy nyerheti el értelmét, ha egyként hisszük és várjuk második újra eljövetelét, majd a végítéletet és utána a szép új világot. Ki ne szeretne egy bűnök, halál és betegségek nélküli tökéletes világban élni? Itt minden ember egyként szereti a többieket, az isteni szeretettel, mintegy agapé szeretettel ugyanúgy az Istent, mint testvéreit.
Azt állítom, hogy minden igazi emberi szeretet csakis így, isteni szeretetbe ágyazottan létezik ma is földi életünk során. Sokan nem is tudnak róla, hogy amikor gyermekeiket, házastársukat, szüleiket, nagyszüleiket szeretik, máris gyakorolják ezt a fajta isteni szeretetet. Jó-Istenünk pedig igenis, ahol csak teheti, jelen van ebben a szeretetben.
Jézus Krisztus nagy áldozatát, annak győzelmét és feltámadásának csodáját ünnepeljük húsvétkor. Mi budaörsiek hagyományainkon keresztül is el vagyunk kényeztetve. Gondolok itt a Budaörsi Passióra, melyet 1996-ban hozott vissza városunk hagyományai közé a Bakk Endre Kanonok Alapítvány, akkor még a művelődési házban ünnepelve, de 2000-től eredeti helyszínén a Kőhegyen. Most lenne esedékes ebben az évben (ha a 4 évet nézzük), de a pandémia és egyéb problémák miatt az idén is elmarad, hiszen utoljára 2018-ban rendezte meg a Német Nemzetiségi Önkormányzat a települési önkormányzat támogatásával. Ekkor készültek május 19-én és 20-án Sári Ruth művészi fotói.
Jézus Krisztus – és tegyük hozzá, amit sokan elfelejtenek az Atya is – hatalmas áldozatot hozott, hogy az emberiséget megváltsa bűneitől. Nézzünk mélyen magunkba, amikor szembenézünk saját bűneinkkel! Érdemesek vagyunk a megváltásra, az örök életre? A hit általi megigazulás első lépése, hogy akarjunk hittel élni.
Szonett a bibliai tékozló fiúról
Kedves az a bárány mely visszatalált,
hazavezették a tékozló fiút.
Sohase mondjátok, hogy nincs már kiút,
a szeretet törvényével a halált
is legyőzhetjük és jó tanács gyanánt,
higgyük el, bűn fogsága alól az út,
a reményen át vezet, keresd Krisztust,
barátunk, orvosunk, Ő tudja mi bánt.
Atyánk örömmel ölel kebelére,
boldogan, vígan nézünk testvérünkre,
aki érthetné tévelygésünk okát,
Írta: Eller Mária
Vízkereszttől a kenyérszentelésig természetfotókon keresztül
