Stílszerűen a Föld Napján, 2022. április 22-én rendezte meg a budaörsi önkormányzat az EUCF (EU City Facility) workshopját a városházán. Három érdekes előadás hangzott el és a program végén egy közösségi társasjáték is volt, melyet a cikk végén olvashatnak.
Budaörs város önkormányzata a címben jelzett európai uniós pályázatot 2021 tavaszán nyerte a közép-európai régióban, 25 pályázó között. A nyertesek azt vállalták, hogy úgynevezett Pozitív Energia Körzeteket hoznak létre városukban.
Magyar László Pozitív Energia Körzetek (PED Pozitív Energia Dispace) című előadását, Szabó Sándor önkormányzati pályázati koordinátor beszámolója követte az aktuális pályázatról, majd Dobos Botond (Húsznegyven Egyesület/BME Urbanisztika/UF lab) számolt be a célterület vizsgálatáról.
Vágó Csaba a polgármesteri hivatal kabinetiroda vezetője nyitotta meg az eseményt. Többek között azt hangsúlyozta, hogy bár április 22-e a Föld napja, sajnos nincs okunk az ünneplésre, hiszen az államok nem óvják annyira a klímát, mint amennyire megérdemelné. Ezért fontos, hogy a helyi közösségek fogjanak össze annak érdekében, hogy olyan módon éljünk, ami legkevésbé környezetterhelő. Ezen a pályázaton Budaörs ahhoz nyert el anyagi forrást, hogy az energetikai programot kidolgozhassa. A koncessziós napok első workshopján volt tegnap.
Az első előadó, Magyar László elmondta, hogy az érintett városok ennek a pályázatnak a kapcsán megvizsgálják, hogy milyen fenntartható energiaforrásokkal rendelkeznek. Így ezek a települések meghatározó szerepet játszanak, példaképek az energiaellátásban és a szénlábnyom csökkentésében. A városok fogyasztják az összes megtermelt energia kétharmadát és a széndioxid kibocsátás 70 százaléka városi környezetből származik. A Pozitív Energia Körzetek olyan városrészek, ahol a fenntarthatóság átfogó megközelítésével technológiai, szabályozási, pénzügyi, jogi, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vesznek. Szándékuk, hogy ilyen energia közösségek alakuljanak ki.
A legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet csökkenteni az energiafelhasználást. Az EU-ban 100 Pozitív Energia Központ kialakítását tervezik 2025-ig bezáróan. Ezután arra tért rá az előadó, hogy milyen konkrét intézkedési javaslatok vannak. Csak néhány példát említve: megújuló energiák napelemmel, napkollektorok, hőszivattyúk. A hulladékhő hasznosítása, okos mérők telepítése, energiahatékonysági beruházások. De ugyanúgy hasznos lehet a közösségi, kerékpáros közlekedés, a tudatos fogyasztás és az elektromobilitás előnybe részesítése. A cél a klímasemlegesség, amire jó példa Zürich vagy Franciaország, ahol 15 ezer négyzetméter napelem van, illetve a geotermikus energia hasznosítása. 2030-ra 54 százalékos, míg 2040-re 80 százalékos emisszió csökkentést kellene elérni különféle innovatív megoldásokkal.
Szabó Sándor az önkormányzat kabinetirodájának pályázati koordinátora elmondta előadásában, hogy már 12 éve foglalkozik Budaörs pályázataival. Feladata a hazai EU-s pályázatok és projektek kezelése. 2011-ben csatlakozott Budaörs a Polgármesterek Szövetségéhez, ami az EU szervezete. Már 2018-ban elfogadott az önkormányzat egy olyan energetikai programot, mely szerint 20 százalékkal csökkenti a város a károsanyag-kibocsájtást. 2020-ra ezt a célt el is értük. 2030-ra azonban az újabb cél, hogy 40 százalékkal csökkentjük a károsanyag-kibocsájtást.
2017-ben indult el az a városi program, mellyel a Pozitív Energia Körzet koncepciójához csatlakozott Budaörs. Ez alapján 2018-ban az önkormányzat pályázatában a Baross utca – Árok utca – Holdfény utca által határolt terület lett kijelölve, melyhez az Auchan, az IKEA és a Decathlon területe is hozzátartozik.
Az EUCF (2020 EU City Facility) pályázat innovációs keretprogram. A célja az, hogy beruházási koncepciót nyújtson az adott területre, illetve pénzügyi, jogi, technikai segítséget nyújtson. A város 60 ezer eurót kapott, amely mintegy 22-23 millió forintot jelent. Ebből 42 ezer eurót előlegként kapott a város, 18 ezer euró pedig a beszámoló elfogadása után érkezik. Az időtartama 1 év plusz 2 év utánkövetés. A támogatható tevékenységek: mérnöki, jogi, pénzügyi elemzések, társadalmi és piaci kutatások, tanulmányok elkészítése. A közreműködő szervezet az ENERGYCITIES.
A közép-európai régióban összesen 27 tagország pályázhat. Budaörs 2020 októberében, az első felhívásnál még nem nyert a pályázaton, de a második felhívásnál, 2021 tavaszán azonban már igen, 24 másik pályázóval együtt. A beruházási koncepció főbb részei: a beruházási projekt bemutatása, érintett felek elemzése, jogi elemzés, gazdasági és pénzügyi elemzés és a beruházási ütemterv.
Főbb határidők: időközi verzió 2022. június 30-ig, véleményezési verzió 2022. augusztus 31-ig, testületi döntés 2022. szeptember 14. és a végső verzió 2022. október 26. Ez jogvesztő dátum, sikertelenség esetén vissza kell fizetni, ha nem jó a pályázat, de erre nem kerülhet sor.
A harmadik előadásban Dobos Botond a célterület vizsgálatát mutatta be teljes részletességgel, ahogyan az 1978 óta változott a tervek és megvalósítások során.
Összegzésként elmondta, hogy nem egy kialakult városrészről van szó, mert félbemaradt beruházások is vannak a területen. Körülbelül 40-45 százalék a beruházási célterület. Szolgáltatások, városi funkciók hiányoznak innen. Sokan úgy állnak hozzá ehhez a területhez, hogy „furcsa, még sohasem jártam itt.” A városlakók mentális térképén nem szerepel.
Kurucz Olívia (BME PhD hallgató) érdekes közösségi karakter játékra invitálta a workshop résztvevőit. Először mindenki azt a kártyát választotta ki a csomagból, ami szerinte leginkább jellemző a budaörsi Pozitív Energia Körzetre. Én egy olyan játékkártyát választottam, amin a távolban egy város körvonalai látszottak és a kép fókuszában egy magányos sziget árválkodott a tenger közepén. Fölötte a tiszta, kék égbolt, alul a víz. Amikor megkérdezte tőlem a játékvezető, hogy miért pont erre esett a döntésem, azt válaszoltam, hogy szerintem ilyen magányos szigetecskeként járhat elöl jó példával a fenntartható fejlődésért a budaörsi PED, az azt körülvevő víz pedig a tisztaságot, a tiszta természetből eredő energiaforrásokat ábrázolja. A mellettem ülők egyike egy dobozokból álló képet választott, azzal az indoklással, hogy ez akár a város lakóit is ábrázolhatja, akik nem látnak ki dobozaikból. Sokféle megközelítés érkezett, voltak, akik azt hangsúlyozták, minden beépül, nincs egy talpalatnyi szabad terület és pazaroljuk az energiát.
Ezt követően a játékvezető a résztvevők ötletei alapján egy táblára felírta, hogy kiket kellene bevonni a projekt előkészítési munkálataiba, kik lehetnek az érdekeltek. Felkerült a táblára többek között a beruházó, az iskola igazgató, a közös képviselő, a lakók, az áruházvezető. Majd ezek a nevek bekerültek egy zsákba, amiből mindenki húzott magának egy-egy karaktert, akinek „a bőrébe bújt”. El kellett nevezni és egy játékkártyán pontosan meg kellett tervezni a figura jellemrajzát: hány éves, mik a hobbijai, mi a fontos az életében, stb.
Én az áruházvezetőt húztam. A legfontosabb része az volt a karaktertervezésnek, hogy három ötletet kellett megadni arra, hogy a projektet a célszemély hogyan, mivel tudná gazdagítani. Később, amikor ezeket ismertettük, a többi résztvevő saját megmintázott karakterének megfelelően véleményezte az elhangzott ötleteket. Áruházvezetőként azt az ötletemet díjazták a legtöbben, hogy kölcsönzőt hoznék létre energiatakarékos kisgépekből. Ezzel az ötletemmel a három legjobb megvalósítandó ötlet közé jutottam.
Ezután a verseny értékelése következett. A játékvezető kiterítette az eredeti képes kártyákat az asztalra és megnéztük közösen, hogy az eredeti célok megvalósításához a verseny végére mennyivel jutottunk közelebb.
Írta: Eller Mária
