Harminc éve még egészen más időket éltünk, fontos esemény volt a csatornarendszer kiépítése és a kárpótlási jegyek földre váltása, míg a húsz és tíz évvel ezelőttihez képest témáinkban már nincs hatalmas különbség, ha a jelennel hasonlítjuk össze, hiszen már megjelent a számítógép, az internet és szinte ugyanazokkal a nevekkel találkozunk a közéletben, mint ma.
Erről írtunk 1994. júniusában:
Kárpótlás (I. rész)
A legutóbbi adatok szerint április végéig több mint 400 ezren jutottak termőföldhöz az árveréseken. A mintegy 32 millió aranykorona értékű elárverezett földterület – ami a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok földalapját képezte – május végéig „vevőre talált”, ezért a pótlólag beérkező igények kielégítésére az állami tartalékok rovására újabb területeket kellett bevonni. Különösen nehéz volt a földárverés Pest megyében, annak is agglomerációs területein. Ennek oka, hogy ezekben a körzetekben volt a legnagyobb az érdeklődés a föld iránt. A fővárosból átlagban 3000-4000 ember jelent meg az árveréseken a környező településeken, elvive az ott lakók elől a területeket. A megyében a földek iránti igények lényegesen meghaladják a lehetőségeket, és ez Szentendre, Budakalász, Törökbálint és Budaörs környékén érzékelhető. Ezeken a településeken nem mindenki juthat földhöz.
Csatornázási helyzetkép
„Ma Budaörs 70%-a csatornázott” – tájékoztatott Szoby Csaba, a Budaörs Térségi Víz- és Csatornamű Társulat főmérnöke -, és ez az arány még Budapesthez viszonyítva is kedvezőnek mondható. „1993-ban 7,5 kilométernyi csatornát építettünk.”
Úrnapi körmenet – Az utolsó hagyomány Budaörsön
E szokás keletkezése, kialakulása az idők homályába vész. Alapja a körmenetnek a „körüljárás”, mely cselekedetnek oka mindig az volt, hogy mágikus kört írva, a kor embere számára idegen, félelmetes erők ne léphessék át adott csoport, népesség lakóhelyének határát, egyike azon pogány szokásoknak, amelyet átvett a katolikus egyház. Úrnapját pünkösd után következő második hét csütörtökén ünnepeljük, az Oltáriszentséget mennyezet alatt körülhordozzák. Budaörsön az újratelepítés után a templom építése 1752-ig tartott, s ekkortól már szinte biztosra vehető, hogy a község új telepesei a pápai előírásoknak megfelelően ünnepelték meg az Úrnapját, de bizonyos csupán az, hogy 1850-ben már nagy pompával ünnepeltek az itt élők.
Egy szemtanú visszaemlékezése
A Budaörsi Napló 1993-ban sorozatot indított a kitelepítést átélt személyek visszaemlékezéseiből. „Kislányaink, tanítás nem lévén, keresték egymást, iskolatársaikat, megtalálták a vasútállomáson a marhavagonokban. Szaladtak is haza, hogy éhesek a barátnők, a játszótársak. Kicsit összefogtunk, főztünk levest, krumplit, és csomagoltunk kenyeret, meg amink volt. Vitték a kislányok örömmel, hogy segítsenek rajtuk, míg ‘hazaengedik őket’. Egy pár nap múlva sírva jöttek vissza, hogy elvitték a vonatot. Hol vannak? Ki tudja, hová, merre kerültek, szerte a világba. (…) Nagyon nehéz volt itthon maradni is. Nem beszélhettünk egymással anyanyelvünkön a megszokott módon, csak titokban, mert megfenyegettek, hogy kirepülünk a többi után.”
Erről írtunk 2004. júniusában:
A szennyvízcsatornába nem vezethető be csapadékvíz
Budaörsön új szolgáltató, bár a neve hasonlít a régihez: Törsvíz Kft. Ez 2003. április 15-től üzemelteti Budaörs közcsatorna-hálózatát, kivéve a Biatorbágyhoz közel eső ipari létesítmények területét. Korábban ezt a tevékenységet a budaörsi (51%) és törökbálinti (49%) önkormányzati tulajdonban lévő Törs Kft. végezte. Az új céget a Fővárosi Csatornázási Művek és a Törs Kft. – tehát rajta keresztül az önkormányzat – kifejezetten erre a feladatra hozta létre, három szereplő – tehát az önkormányzat, a Törs Kft. és a FCSM – együttműködési megállapodása nyomán. Az új cég, vagyis a Törsvíz Kft. 51%-ban van a régi szolgáltató és 49%-ban az FCSM tulajdonában. Az országos híradások szerint 2014 nyarán már nem kellett csatornadíjat fizetni a locsolásra elhasznált vízfogyasztás után. Mit jelent ez? A csatornaszolgáltatóval az elszámolás alapja a mért szennyvízmennyiség lenne, de ha erre nincs mód – és nálunk inkább ez a gyakorlat – a mért vízfogyasztás. Ebből azonban levonható a locsolási kedvezmény, ami a jogszabály szerint minimum 10%, de Budaörsön az önkormányzat 30%-ban állapította meg. A kedvezményt a nyári hónapokra és négylakásos társasházig lehet igénybe venni. (A Törsvíz Kft. 2018-ban szűnt meg: A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. szolgáltat Budaörsön is – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)
A budaörsiek többségének van otthoni számítógépe
A magas iskolai végzettség, az előkelő lakásméretek és az igen magas rezsiköltségek ismeretében nem okoz meglepetést, hogy a háztartások a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tekintetében jóval az országos átlag felett vannak – derül ki abból a felmérésből, ami 2003. végén zajlott Budaörsön. A megkeresettek 98%-a rendelkezik színes televízióval, 85%-uk mobiltelefonnal, 80%-uk videómagnóval, 63%-uk személyi számítógéppel, 41%-uk kábeltévével és 35%-uk internet hozzáféréssel. Budaörs, mint település az információs társadalom elterjedésében Magyarország zászlóshajója lehetne ilyen magas penetrációs adatok ugyanis nem sok településen fordulnak elő.
Az uniós parlamenti választás elé
2004. június 13-án volt a magyaroknak az első EP választás, de e dátum előtt jelent meg a Budaörsi Napló júniusi száma, melyben a cikkíró arra buzdít, menjenek el minél többen szavazni! Gondolatébresztőnek pedig egy idézetet tettek közzé az akkoriban megjelent Budaörs 2004 című kötetből (a szerző, Fokasz Nikosz még május 1. előtt írta): „Magyarország 2004-ben a legsikeresebb európai társadalmak közösségének tagja lesz. A belépés igénye, reménye már a rendszerváltozás kezdetén felmerült. Sokan reméltük, hogy éppen a gyors tagság segíthet át bennünket a rendszerváltozás nehézségein. Az eufória azóta elmúlt, a csatlakozással kapcsolatos várakozásokba némi bizonytalanság vegyült. Készen állunk?”
Városházi hírek:
Az egyik bölcsit bontották, a másikat bővítették
Új szárnnyal bővült a 3. Számú Bölcsőde, amit június 1-én adtak át. A 66 millió forintos beruházás keretében két új foglalkoztató szoba épült a kiszolgáló helyiségekkel együtt, elkészült egy részben fedett, játékra is alkalmas terasz és teljesen megújult a bölcsőde kertje. Az új szárny húsz gyerek befogadására alkalmas. A bővítés azért is szükséges volt, mert május elején megkezdték az Uzsoki utcában a régi bölcsőde bontását, ahonnan a gyerekek és a dolgozók átkerültek a város másik két bölcsődéjébe.
Emlékezetes Szlovák Nap
A tavalyi első alkalom után 2004-ben már hagyományszerűen rendezték meg a Szlovák Napot a Jókai Mór Művelődési Központban. Kora délután már megkezdődtek a programok, magyar és szlovák politikusok, diplomaták tették itt tiszteletüket, majd szlovák nemzetiségi táncegyüttesek, hagyományőrzők léptek fel, este pedig bál volt vacsorával és tombolával.
Baptista gyülekezet alakult
Durkó István lelkész néhány hónapja feleségével és két kisgyermekével egy Békéscsaba melletti településről költözött Budaörsre. Mint mondja, Isten üzenete volt, hogy váltania kell. Istentiszteleteiket egyelőre a Bleyer iskolában bérelt teremben tartják vasárnaponként, de a Nádasdűlő játszótéren is gyakran jönnek össze családi rendezvényeken, ahol a hitélet erősítése mellett a vidámságé, kézművességé a főszerep.
A magyar lakosság kimentése a harci területről
Kovács József László történelmi cikkében az óbudai, a budaörsi és a Budakeszin élő magyarok ötszáz évvel ezelőtti áttelepítéséről ír, melyről nyomtatott tudósító hírlevelek is megjelentek. Budaörs neve az 1593-ban kezdődő tizenötéves háborúról szóló egyik tudósításban bukkan fel. Mégpedig a csaták egyik hőse, Pálffy Miklós kapcsán, aki Óbuda, Budaörs és Budakeszi magyar lakosainak 1596-os áttelepítője volt. Ehhez először Zsámbék török végvárat el kellett foglalnia, hogy a magyar lakosság kimentése a harci területről végbe mehessen. A váracskát megostromolták, tűzzel elpusztították, török védői az ostrom során elpusztultak. Ezután került sor Budaörs és Budakeszi lakóinak áttelepítésére 1596. április 6-án.
Asztalitenisz: a maximumon túl
Ez volt az az idény a budaörsi asztalitenisz történetében, amelyet nem szabad elfelejteni. A nők és a férfiak is elváráson felül teljesítettek. Somlyó Gergely szakosztályvezető – egyben a női csapat edzője – maximálisan elégedett az elmúlt időszak teljesítményével. A férfiak három csapata közül a Pest megyei I. osztályban szereplő harmadik lett. A másik stabilan bennmaradt az NB II-ben. Az NB I/B-s együttes pedig feljutott az NB I/A-ba. A női mezőnyben a Budaörsi 2i SC megnyerte az alsóházat, ötödik lett, s ezzel indulhatnak az ETTU-kupán: Csernyik Ildikó, Gubi Ramona, Hajduska Rita, Németh Ágnes. A csapatból ketten magyar bajnoki bronzérmet is nyertek, amikor is a Hajduska – Csernyik páros az országos bajnokságon legyőzte a legjobb négy közé jutásért a két válogatott játékos alkotta Lovas Petra – Póta Georgina párost. (A mai eredményeikről ITT írtunk!)
Erről írtunk 2014 júniusában:
Itt a legmagasabb az egy főre jutó iparűzési adó
A 2014. júniusi szám beszámol arról, hogy a Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal 2012-es adatai szerint Budaörsön volt a magyarországi városok közül a legmagasabb az egy főre eső helyi iparűzési adóbevétel (hipa). 2012-ben tehát 7,5 milliárd forint hipa érkezett Budaörsre,n amellyel – a fővárost nem számítva – a negyedik legnagyobb bevételt produkálta városunk az országban, csupán Győr, Székesfehérvár és Debrecen előzte meg. Wittinghoff Tamás polgármester így nyilatkozott: „Az adóbevételeink a válság időszakában nálunk is csökkentek. Az egy főre eső adóbevétel tekintetében jelentősen vezetünk. Az okok? Nehéz időszakban is segít, hogy modern szerkezetű a gazdaságunk, megfelelő arányú a jelenléte a kereskedelmi, a szolgáltató, a high-tech, a kutatás-fejlesztés és a logisztikai szektoroknak. Ez tud a településnek hosszú távon stabil anyagi hátteret biztosítani.”
Csendes volt az EP választás
A Fidesz után az Együtt-PM-re szavaztak a legtöbben az európai parlamenti választáson Budaörsön. Szinte észrevétlen volt városunkban a kampány, néhány csendes kitelepülés és a plakátok hívták csak fel rá a figyelmet, hogy május 25-én EP választás, ahol a magyarok részvétele csak 28,92%-os volt. Budaörsön 39,28% (8702 fő) élt a jogával, de 34-en érvénytelenül.
Vadonatúj autóbuszok
A Budaörsre közlekedő 40-es, 40E, 140A, valamint a Budaörsön túl Törökbálintra is járó 140-es és a 140B buszjáraton is új, alacsonypadlós és akadálymentesített járműparkkal vette át 2014. június 7-től az autóbuszos közösségi közlekedés szolgáltatási feladatait a Volánbusz Zrt.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat megállapodása alapján a Budapesti Közlekedési Központ közbeszerzési pályázatán nyertes Volánbusz Zrt. 8 + 2 évre kapta meg a jogot az agglomerációs vonalak üzemeltetésére.
Bretzfeldi beszámoló
A budaörsiek Bretzfeldbe látogatásával ért véget május végén a két város 25 éves testvérkapcsolatának az ünnepségsorozata. Hetven főből állt a delegáció, Wittinghoff Tamás polgármesteren kívül az önkormányzat vezetői és városházi dolgozók, valamint a Lyra Dalkör, a Budaörs-Bretzfeld Baráti Társaság és a Budaörsi Fúvós Egylet tagjai utaztak ki. Az eseményről Németh Magdolna számolt be. A hivatalos ünnepségen ugyanazok voltak a szónokok, mint 25 éve, a két polgármester és a 25 éve a hivatalos kapcsolatot felvevő akkori tanácselnök, Fehérvári János és az éppen leköszönő bretzfeldi polgármester, Herbert Sickinger, illetve a baráti társaság elnöke, Joósz József. A kinti ünnepség össze volt kötve a Németországban élő budaörsiek búcsújával, a Kiritoggal. A budaörsi ajándék, ami egy, a közösség által készített műalkotás, nagy meglepetést és tetszést okozott Bretzfeldben.
Trianon emlékművet avattak
Kétszer avatták fel június 3-án az új, Trianon emlékművet Budaörsön, a Templom téren. Délelőtt volt a hivatalos, önkormányzati ünnepség, ahol Ungváry Krisztián történész beszélt Wittinghoff Tamás polgármester után. Délután volt az emlékmű felállítását kezdeményező Jobbik helyi szervezete által meghirdetett esemény, amelyen a jobboldali pártok vettek részt kulturális műsorral és ahol a katolikus plébános felszentelte a Tóth Dávid szobrászművész készítette emlékművet. Egyik eseményre sem mondhatjuk azt, hogy politikamentes lett volna, de nem is lehetett, hiszen már magának az emlékműnek az ötlete is nagy vitát váltott ki, hogy kell-e és hogy mit ábrázoljon. Megosztó volt már az emlékmű alapkőletételének ünnepsége is, mindegyik párt és csoport a saját Trianonnal kapcsolatos álláspontját szerette volna már akkor is elfogadtatni. Még a legutóbbi testületi ülésen is szóváltás alakult ki arról, hogy mikor és kinek lenne joga az emlékművet átadni a budaörsieknek. Mindez tehát előrevetítette, hogy két ünnepség lesz.
25 éves a Kesjár iskola
Simon Mária volt negyedszázada az iskola alapítója, majd mikor 2013-ban nyugdíjba ment, az általa kiszemelt utód, Tóth Krisztina került a helyére. Az új igazgatóval készült interjú a júniusi számban.
Tóth Krisztina 1993-ban került a Kesjárba, amikor elindult itt a gimnáziumi képzés. Az egy év alatt hamar megszokta igazgatói helyzetét is, hiszen az elődje által kialakított rendszert vitte tovább. „Az a szervezeti kultúra, amit Mária létrehozott, hogy mindenki a helyén van, és ha a vezető éppen nincs itt, nem szól bele, akkor is működnek a dolgok, ami nagyon ritka ma az iskolákban, de ezt ő így rakta össze” – fogalmazott. Az igazgatónő hangsúlyozta: „Hiába vannak az alsós osztályokban már harmincan, az egyéni törődés, a fészek melege továbbra is igaz. És felsőbb osztályokban is minden gyerekről szinte mindent tudnak a tanáraik. Nemhogy a fizikai agresszió, a verbális durvaság is elképzelhetetlen nálunk.”
A Kesjár jellegzetessége, hogy itt vezették be 2011-ben a Hét szokás nevű, angolszász eredetű iskolaprogramot, melynek lényegét az üzleti marketingből vették át, hogy az egyén maga felelős a döntéseiért, ezért legyen proaktív, gondolkozzon nyer-nyerben.
Sokáig az volt a köztudatban, hogy a Kesjár sporttagozatos, ami ma már így nem igaz. A sporttagozat a törvény szerint ugyanis megszűnt, de „a kollégáim az egészséges életmódot, a sport jótékony hatását továbbra is képviselik” – mondta Tóth Krisztina, hozzátéve, hogy emellett a „matematika és a magyar került a fókuszba és a nyelvek. Nálunk majdnem minden nyolcadikos letesz egy alapfokú nyelvvizsgát angolból vagy németből, annak ellenére, hogy nem vagyunk nyelvtagozatos vagy nemzetiségi iskola. S van egy harmadik fókusz is: a természettudományok.”
A 25 éves évforduló ünneplése május 30-án volt, a délelőtti sportnapot követően késő délután és este mintegy 250 vendég, egykori diákok, szülők és persze egykori és a mai pedagógusok gyűltek össze kicsit nosztalgiázni.
„Szerves, egyívű fejlődés volt a Kesjár 25 éve, nem volt mélypont – összegzett Tóth Krisztina. – S hogy mi a legfontosabb? A kiválóság iránti elkötelezettség, nem csak a tanulmányi eredményekben.”
Fokasz Nikosz Szent-Györgyi Albert díjban részesült
A Budaörsön élő Fokasz Nikosz, az ELTE Társadalomtudományok karának professzora Szent-Györgyi Albert díjban részesült 2014. május 30-án a pedagógusnap alkalmából, amit Balogh Zoltán miniszter és Klinghammer István államtitkár adtak át. A Szent-Györgyi Albert díj az oktatási miniszter által adományozott állami elismerés, amelyet a felsőoktatás területén, az iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végző magánszemélyek számára adományoznak.
Fokasz Nikosz okleveles matematikus, szociológiai egyetemi doktor. Kutatási területei: hálózatok és diffúziós folyamatok; a káoszelmélet és a fraktál halmazok társadalomtudományi alkalmazása. Továbbá az újkori Görögország politika- és társadalomtörténete.
Az Illyés igazgatói pályázatáról
A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 2014. évi vezetői pályázatára az akkori igazgató, Árendás Péter nyújtott be pályázatot, illetve volt egy másik pályázó is, de az visszalépett. Mégsem volt egyértelmű, hogy folytathatja-e munkáját ebben a minőségben Árendás Péter, mert már nem a budaörsi képviselő-testület döntési joga volt a kinevezése, hanem már az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteréé.
A budaörsi képviselő-testület élt véleményezési jogával és az alapján támogatják Árendás Péter további öt évre szóló intézményvezetői kinevezését. Csakúgy, mint az Iskolaszék. Idézet nyilatkozatukból: A szülők, akik a pályázat elolvasásán kívül személyesen is meghallgatták motivációiról, az iskola vezetésére benyújtott pályázata alapján egységesen, ellenszavazat nélkül támogatják Árendás Péter kinevezését. A megbeszélésen egyértelművé vált, hogy a kategóriájában évek óta a száz legjobb iskola között dobogós helyen szereplő intézmény vezetését nem kívánják másra bízni. Meggyőződésük szerint erre a magas színvonalú oktatási és nevelési munkára, az elért kitűnő eredmények megtartására vagy növelésére csak töretlen vezetéssel van biztosítékuk.
Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy a miniszter a helyiek által alkalmasnak ítélt egyetlen jelöltet nevezi ki. Árendás Péter ugyanis soha nem rejtette véka alá, hogy szakmailag mit gondol az oktatás államosításáról, átszervezéséről. A pályázati kiírás értelmében az igazgatói megbízás 2014. 08. 01 – 2019. 08. 15-ig szól. A pályázat elbírálásának határideje 2014. július 31.
Árendás Péter pályázatának pedagógiai programjából: „Feltétlenül foglalkozni kell azzal a hatalmas kihívással, amit a tudásszerzési források, a tudásátadási színterek változása jelent. Tudni tudjuk, hogy amíg 25-30 éve az életben hasznosítható tudás kb. 50%-ának a forrása az iskola volt, addig mára ez az arány jó ha 20%. Az iskola a ma fiataljának sokkal kevesebb érvényes és használható tudást közvetít a jelenről, a valóságról, mint nekünk a mi diákkorunkban közvetített. (…) Nem csak az új tudás megszerzésének módja és forrásai, hanem a megszerzett ismeretek saját tudássá szervezésének formái, eszközei is gyökeresen átalakultak.” A pályázatban szembenéz a középiskolásokra napjainkban leselkedő két, talán legsúlyosabb problémával, a droggal és az agresszióval is: „Abban, hogy – Budapest közelsége ellenére – a drog- és egyéb érintettség alacsonyabb a fővárosiénál, meghatározó szerepe van saját szakembereinknek és az általános , egymásra való odafigyelésnek. (…) Napjainkban minden iskolának rendelkeznie kell(ene) az agresszió, az iskolai erőszak csökkentésére, minimalizálására vonatkozó stratégiával, eszközökkel. (…) A gazdag és tartalmas tanítási időn túli programkínálat biztosítása és a belső prevenciós rendszer működtetése mellett naprakész kapcsolatot kell fenntartani a szülőkkel, a családokkal (szülői értekezlet, fogadóóra, szülői fórumok, folyamatos tájékoztatás).”
Vak-tandem: Tour de Brijuni
A Buda-környéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének csapata két autóval indult útnak 2014 májusának végén Horvátország felé, ami a záró állomása volt egy hároméves magyar-horvát-szlovén együttműködésnek.
Jenei András osztotta meg útiélményeit a Budaörsi Napló olvasóközönségével. Az utazás előzménye, hogy Horvátországból a pulai, Szlovéniából a koperi látássérült egyesületek, magyar részről pedig a Buláke három évvel korábban közösen indult a Grundtvig, „Az egész életen át tartó tanulás” című program pályázatán. A találkozások alkalmával minden partnerszervezet a saját erősségét mutatta be: Pulában a tandem kerékpározást és egyéb, a látássérültekhez adaptált sportlehetőségeket, Koperben a homokfestészet speciális technikáját tanították meg a résztvevőknek, a budaörsi Buláke pedig a foglalkoztatási modelljét és az iskolákba szervezett érzékenyítő programjait mutatta be az alkotói hét folyamán.
A pályázati programokon kívül a társaságot megismertették a Brujini Nemzeti Park érdekességeivel is.
Évadzáró beszélgetés a budaörsi színház vezetőivel
„A tapasztalatszerzésé és az ismerkedésé volt az első évad” – mondta kérdéseinkre válaszolva a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója, Frigyesi András és a fiatal művészeti vezető, Berzsenyi Bellaagh Ádám. (A jelenlegi igazgató!) „Ismerkedés a budaörsi közönséggel és közeggel és a korábban kialakult színházi szokások átformálása.” A budaörsi közönség nagyon kíváncsi és nyitott: „Van igény a gondolkodásra késztető, művészileg igényes előadásokra.” A színház nem éppen optimális helyzetén 2014-ben sokat javított, hogy konténerekkel bővítették ki, ahol a technikai személyzet és a színészek számára öltözőket alakítottak ki, illetve irodákat és tárgyalót, ahol olvasópróbát is lehet tartani.
