A Bauhaus Budaörsre tervezett beruházása miatt kialakult tiltakozás miatt sokan úgy véltük, hogy az október 4-én 17 órára meghirdetett közmeghallgatáson vita alakul majd ki erről a témáról, végül is nem így lett, kulturált véleménycserének lehettünk a tanúi.
Wittinghoff Tamás polgármester mintegy ötven percben számolt be a város helyzetéről (erről külön cikkben írunk), majd első hozzászólóként Kovaliczky Tamás jelentkezett, aki felolvasta a főként a Baross utcai lakosokból álló, a Lakóhelyünk Nyugalmáért és a Fákért Egyesület tagjai által megírt beszédet. Ebben nehezményezik a városvezetés szerintük lakosságellenes hozzáállását a tervezett építkezéshez, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy meg akarják változtatni a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) a nagyobb beépíthetőség kedvéért.
És ritkán esik szó arról, hogy magán- és önkormányzati tulajdonban is vannak e területnek részei – emelte ki. A beruházás ellen tiltakozók számára az nem világos, hogy ha a pusztítás egyértelműen nagyobb, mint az általa keletkezett előny, akkor az önkormányzat miért erőlteti a lakosság ellenében az áruházépítést a védelmi erdő területén. Mindezek tisztázására a felszólaló ismételten egy erre a témára meghirdetett lakossági fórum összehívását szorgalmazta. (A teljes hozzászólás ITT olvasható.)
Wittinghoff Tamás polgármester értetlenül fogadta ezt az állítást, hogy a lakosság ellen történne bármi is, hiszen szerinte az önkormányzat „a legmesszemenőbbekig arra van figyelemmel, hogy az ott élők számára, ami ott lesz, a lehető legpozitívabb legyen.” A legjobb barátai is ott laknak – hangsúlyozta -, érdeke tehát, hogy jó megoldás szülessen. Hangsúlyozta, hogy nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a városvezetés félre akart volna vezetni bárkit is, még azzal együtt sem, hogy valóban, a HÉSZ-t az önkormányzat fogja tudni megváltoztatni. De szerinte sokkal rosszabb lenne az ott élőknek, ha az adott területre a jelenlegi építési szabályzat maradna érvényben.
Elmondta azt is, hogy a híresztelésekkel ellentétben, ő maga is akkor értesült a tervezett beruházásról, amikor tavaly nyár végén, a postaládájába kapott erről egy szórólapot. Az első dolga volt, hogy megkérdezte az Immochantól, mit terveznek pontosan, és tárgyalásokat kezdett velük, melyek fontosabb részei: az épület ne a Baross utca frontján legyen; a Baross utca felől ne lehessen árut sem feltölteni; ne növekedjen meg a forgalom a Baross utcán. A három körforgalom kiépítése pedig, szemben azzal, amit a lakossági csoport állít, nem elsősorban az áruházak érdekét szolgálja, hanem a város belső úthálózatát tehermentesítené a hozzá tartozó meghosszabbított és kétirányúsított szervizúttal. Ennek szükségességéről az önkormányzat hosszas tárgyalásokon győzte meg a befektetőt.
Ha nem történtek volna ilyen tárgyalások, már állna az áruház – jelentette ki a polgármester. De még semmilyen döntést nem hoztak, a múltkori bizottsági ülésen is csak a beruházó tájékoztatását fogadták el.
A polgármester jóindulatúan figyelmeztette az egyesület tagjait, hogy az ezerötszáz tiltakozó aláírást nem őrizgethetik csak úgy, az adatkezelésnek vannak szabályai. Ebből kiderült, hogy még nem adták át a hivatalnak.
Még semmi nem dőlt el, majd akkor lesz az önkormányzat lépéskényszerben, ha az erdőgazdálkodási hatóság elrendeli a fás terület eltüntetését – mondta még Wittinghoff Tamás, aki hisz abban, hogy a meghagyandó fák mögött a tervezett nagy tömegű épület nem szennyezi a környezetet, hanem felfogja az autópályáról az lakott terület felé áradó káros anyagokat. Továbbá kijelentette, úgyis a tulajdonos dönt a terület sorsáról, a városvezetés pedig igyekszik minél kedvezőbb feltételeket előírni, mint például azt is, hogy a kamionforduló se legyen túl közel a lakott területhez.
Bár mint Wittinghoff Tamás megjegyezte, a lakossági fórum nem két ember közötti párbeszéd, Kovaliczky Tamásnak még szót adott, aki azt kérte az egyesület nevében, hogy legalább a jelenlegi HÉSZ mentén történjen a beruházás. Erre válaszolta, hogy az lenne a legrosszabb megoldás, mivel akár kétszinten, 16 ezer négyzetméteres áruház is épülhetne és az önkormányzat (mivel nincs már építéshatósági jogosítvány a kezében) nem lenne tárgyalási pozícióban és nem tudna semmilyen városi érdeket érvényesíteni. Majd arról tájékoztatott, hogy elismert szakembereket kértek fel a levegőszennyezettség mérésére illetve annak a hatástanulmánynak az elkészítésére, amelybe a civilszervezet tagjai is betekinthettek és amelynek a hitelességét a lakossági csoport szószólója szintén vitatta.
Ami pedig a leginkább szorgalmazott lakossági fórumot illeti: „Az ingatlantulajdonosnak kell egyformán meggyőznie önöket és minket” – jelentette ki a polgármester. Ezért azt a beruházónak kell megszervezni, az önkormányzat csak ott lesz azon. (A lakossági fórumot október 25-én délután tartják majd – értesült lapunk.)
A közmeghallgatás itt majdnem véget ért, de a polgármester biztatására, hogy kérdezzenek bátran, a mikrofonhoz lépett Kovács István a Budakeszi utcából, aki talán soha nem hagyott még ki egyetlen alkalmat sem, és miután az Aradi Vértanúkra és a zsidó újévre emlékeztetett, egy utcanév változtatást vetett fel, amit a polgármester csak úgy javasolna, ha az ott élők ezt egyöntetűen kérnék, hiszen a címváltozás költségekkel jár. Kisberk Balázs társasházi közös képviselő a Szivárvány utca két házában lakók problémáját jelezte, mert a hajléktalanok oda húzódtak be, illetve arról érdeklődött, lesz-e az idén önkormányzati energetikai házfelújítási pályázat. A polgármester a hajléktalonokkal kapcsolatban elmondta, hogy Budaörs nem véletlenül kapta meg a Humanitárius település címet és az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve, emberséges módon keresi a megoldást. A házfelújítási pályázatot azonban a költségvetésből történt 2,1 milliárd forint állami elvonása miatt nem tudják kiírni, hiszen egyéb forrás hiányában az idősek otthonát is hitelből bővítik.
A következő felszólaló, Gyenge István a szeméttel borított területek felsorolásától kezdve a magánkukák állapotáig sorolta észrevételeit, és felvetette, hogy a bűzös füstöt eregető kéményeket a városvezetés emeltesse meg.
Végül a Baross utcai csoport egy másik tagja, Bocsák Tibor jelentkezett, aki mint mondta, a Törökugrató Polgárőr Egyesület tagja és javaslata arra vonatkozott, hogy a város nyugati végében jelentkező forgalomnövekedés ellen táblákkal próbáljanak az átutazó autósokra hatni, hogy legyenek szívesek az autópályát használni, akkor is, ha fizetős, mert itt rontják a helyi lakosok életkörülményeit. Az utak rossz állapotára is fölhívta a figyelmet, bár a főút a közútkezelőhöz tartozik, jó lenne, ha az egész felső aszfaltréteget kicserélnék, lehetőleg zajcsökkentőre.
Hiányolta az információáramlást a stadionépítésről és a budaörsi félmaratonról, mert szerinte az utóbbi sokakat váratlanul ért és bosszankodtak az útlezárások miatt, ahol ő is, mint polgárőr, szolgálatban volt. Arra a közvetett megjegyzésére, hogy a Törökugrató Polgárőrség nem kap támogatást az önkormányzattól, Wittinghoff Tamás azt mondta, hogy a több helyi polgárőrségeknek egymás között kellene a támogatás érdekében megegyeznie. Továbbá szerinte nem életszerű az autósokra plakátokkal hatni, hiszen annyi másfajta üzenet éri őket ebben a formában, ellenben lámpával és a körforgalmakkal lassítani tudják az áthaladó forgalmat, így a valóban csak átutazókat rávehetik arra, hogy ne erre jöjjenek. Továbbá a délelőtti parkolási korlátozás is egy lehetőség a nemkívánatos autóterhelés csökkentésére.
A fórum még két órán belül, különösebb vita nélkül ért tehát véget. Az elején mintegy harminc érdeklődő gyűlt össze, ami a végére megduplázódott. A tájékoztatók oldaláról szintén mintegy harmincan vettek rész az eseményen, a képviselők, néhány külsős bizottsági tag és az irodavezetők.
