Az óvodában öt óra felé általában már csak pár kisgyerek lézeng, ám 2016. november 10-én, csütörtök délután az óvoda udvara tele volt: az ovisok a szüleik kezét szorongatva várták, hogy meggyújthassák a magukkal hozott lámpásaikat és elindulhassanak a felvonuláson a Kálvária domb felé.
Városunkban nagy hagyománya van a Márton-napi népszokások felelevenítésének, amelyek a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, és az advent közeledtéhez, valamint Szent Márton püspök alakjához kötődnek. A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben egy római elöljáró fiaként. Fiatalkorában, amikor a római császár katonájaként szolgált a seregben, a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta a köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak, és még aznap éjszaka megjelent álmában Jézus a koldus alakjában. Márton ettől kezdve már nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, és megkeresztelkedett. Jóságáról már akkoriban is legendákat zengtek, és püspökké akarták szentelni. A monda szerint amikor ez a tudomására jutott, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt, a madarak azonban óriási zajt csaptak, így elárulták a rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. (Forrás: http://www.viasanctimartini.eu/adattar/szent-marton-elete)
A fáklyás, illetve lámpás felvonulás (Martinsumzug) hagyománya szintén az ő emlékét őrzi: ezáltal juttatja el a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt az emberekhez. A budaörsi nemzetiségi óvodákban is tartják ezt a hagyományt, sőt a nagyobbacska gyerekek már a saját kezűleg fabrikált lámpásaikkal készülnek az ünnepségre. A felvonulás hetén az óvónők átbeszélik a gyerekekkel a Márton alakját övező történeteket, és kis verseket (Elesett a lúd a jégen, majd felkel a jövő héten / Inc-princ, Te vagy odakinn.) és rigmusokat (Márton napján libát eszünk, egész évben nem éhezünk.) tanulnak.
Az égen már ragyogtak a csillagok, amikor a menetet vezető ló elindult Mártont megtestesítő lovasával a Kálvária domb felé vezető utcácskán, mögötte pedig hosszú, tömött sorban meneteltek a lámpásaikat szorongató, jókedvű gyerekek és szüleik. A menet megkerülte a dombot, majd visszatért az óvoda udvarába, ahol meggyújtották a máglyát. A gyerekek körülállták, és az óvónők segítségével elénekeltek jó pár nótát. A dalolás végeztével az óvoda munkatársai finom hagymás zsíros kenyérrel és jó meleg gyümölcsteával vendégelték meg a vidám társaságot, és hangulatos harmonikamuzsika mellett még hosszan beszélgettek a teraszon.
Fotók:PE
