A budaörsi Musicaligából a városban már sokan ismerik a 13 éves Ligabue Sergiót és a trombitáját, aki most, a Virtuózok című televíziós vetélkedőben több ezer jelentkező közül bejutott az legjobb 9 közé, így országos híresség lett. Vele beszélgettünk.
Kinek jutott eszébe, hogy jelentkezz a tévéműsorba, és mi volt a kitűzött cél?
Édesanyám nevezett be még tavaly, mert tudta, hogy szeretek szerepelni és szívesen próbálom ki magam különböző helyzetekben. Kellemes élmény volt, nagyon megdicsértek, de kicsit elvonta a figyelmemet, hogy fontos volt számomra az iskolai angliai utazásunk is, nehogy lemaradjak róla. Majd idén megkeresett a Virtuózok stábja, hogy szeretettel várnak az ez évi versenyre, jelentkezzek újra. Nem volt különösebb célom vele, talán annyi, hogy minél több helyen megismerjenek a zenészek.
Milyen volt a válogató?
Első körben videót kellett küldeni. Két koncertfelvételt küldtem, az egyiken egy édesanyám által írt darabot adtam elő, a másik a székesfehérvári színházban készült, ahol az Alba Regia zenekar kíséretében trombitáltam a Velencei karnevál című darabot. Úgy hallottam, hogy a műsorba több ezren jelentkeztek, és a szakmai zsűri e felvételek alapján választott ki kategóriánként (kicsik, tinik, nagyok) 250-270 versenyzőt, akiket személyesen is meghallgattak. Nagyon jól sikerült az is. A Spanyol cigánytánc volt a gyors darabom, a lassútól pedig úgy éreztem, megáll a levegő a teremben. Egy hét elteltével kaptuk a levelet, hogy bekerültem a legjobb 30 kicsi közé és így a tévé színpadán, a már ismert zsűrik előtt játszhatok.
És a tévészereplés? Mennyiben más, mint az eddigi fellépések?
Fantasztikus volt látni a hatalmas stúdiót, a rengeteg embert, aki mind a műsoron dolgozott és az egésznek a főszereplői mi, zenészgyerekek lehettünk. Gyönyörű volt a színpad is, öröm volt fellépni rá. Élőben sokkal hatalmasabb, mint amilyennek a tévé képernyőjén tűnik. Tudtam, hogy nehéz dolgom van, mert ahogy azt Batta András is írta, igen ritka hangszer a trombita a tehetségkutatókon. Mert trombitán nincs „kamuzás”, ha egyetlen hang nem a pontos helyére megy, azt bizony mindenki hallja. Ezt már Kesselyák Gergely tette hozzá, úgy emlékszem. Sokkal nehezebb rajta hibátlanul játszani, és persze a zenei megformálásra is figyelni kell. De talán ez a könnyebb része számomra. Annyiban más egy ilyen verseny, hogy itt különböző hangszereket mérnek össze egymással. Kicsit olyan, mintha a spagettit hasonlítanánk össze a tiramisuval. Tudtam, hogy nem hibázhatok, mert senkit nem érdekel, hogy milyen nehéz az „elkészítés”, hibátlanul „finomat” kell csináljak. Szerencsére tökéletesre sikerült az előadásom. A Telemann szonáta két tételét játszottam és annyira tetszett a zsűrinek, hogy az egyenes továbbjutást jelentő hegedű szobrocskát kaptam meg és így bejutottam a Virtuózok legjobb 9 gyermeke közé.
Mennyi időt vett, illetve vesz igénybe tőled a felkészülés?
Nagyon sok munkával jár egy ilyen verseny. Mennyiségileg és minőségileg is. Nem csak a darab megtanulása, finomítása, szépítgetése a fontos feladat, hanem a fizikai erőnlét is, ezért járok például vízilabdázni, és fontos még az anzac (száj körüli simaizmok) megfelelő tréningben tartása. Ami pedig nálunk trombitásoknál talán a legnehezebb feladat, az a megfelelő időzítés. Ha nem vagyunk rendesen befújva, nem szólal meg a trombita. Ha viszont túlfújjuk magunkat, elfáradnak az anzac izmai és szintén nem szólal meg a hangszer.
Elárulhatsz már valamit a következő fordulóról?
Az a megtiszteltetés ér bennünket, hogy a világhírű Liszt Ferenc zenekar fogja kísérni a darabjainkat, sőt egy meglepetés közös produkcióval is készülünk egy igazi sztárral. Az erre való gyakorlás gyakorlatilag kitölti a hétvégéinket, délutánjainkat. Mindez az iskola és az egyéb különórák mellett. Tudom, hogy a versenyzőtársaim közül sokan nem járnak suliba ebben a feszített időszakban. De nekem szerencsém van, mert a budaörsi Egyes Számú Általános Iskolában, ahova járok, az összes tanár, az osztályfőnököm, Kovácsik Ildikó és az igazgatónő, Simcsik Zsuzsanna is maximálisan támogat és segít, hogy a saját ütememben tudjam bepótolni, amikor valamit nem sikerül időre megtanulni. Nagyon hálás vagyok nekik.
Melyek a már elért legfontosabb eredményeid?
Az első az, hogy a bátyám trombita tanára engem is felvett 8 éves koromban, így Kis András növendéke lehetek a Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában. Sarkady Katalin pedig a zongorakísérőm, aki a Zeneakadémián is kíséri a trombitásokat. Kivételes, nagyszerű emberek! A kezdetektől fogva hetente szerepelek a tanszaki koncerteken és különböző alkalmakon. 11 évesen a legmagasabb pontszámmal jutottam az Országos Lubik Imre Trombitaverseny döntőjébe, ahol végül arany fokozattal a harmadik helyen végeztem. Következő évben Olaszországban jártam egy nemzetközi versenyen, ahol fúvós kategóriában, szintén egyedüli trombitásként és a korcsoport legfiatalabbjaként 4. helyezést értem el. Számos aranyérmet és kiemelt arany fokozatot nyertem különböző regionális versenyeken. Eredmény vagy terv, most, április végén Brnoba megyek egy nemzetközi trombita versenyre, ahol konzisokkal fogok versenyezni. Nehezek a kötelező darabok, de gyönyörűek. Büszke vagyok arra is, hogy Sztán István legendás fúvószenekarában zenélhetek, akikkel a napokban nyertünk idén is első helyezést az Országos Zenekari Versenyen. És a végére hagytam az én saját kis zenei csapatomat – Musicaliga –, amiben 11 barátommal öt éve örömzenélünk együtt. A budaörsiek innen ismerhetnek, hiszen számos rendezvényen léptünk fel és különdíjasok lettünk az most lezajlott városi Ki Mit Tud-on. A hét végén a PostART-on közös koncertet adtunk a helyezést elért társainkkal és Gerendás Péter, szintén Budaörsön élő, ismert zenésszel együtt, aki a zsűri tagja volt.
Milyen eredménnyel lennél elégedett a Virtuózokon?
Az igazi eredmény nem az, hogy hányadik leszek ezen vagy egy másik versenyen. A trombita bármikor megtréfálhatja a gazdáját, nem biztos, hogy mindig minden úgy sikerül, ahogy azt a legjobban tudjuk. A versenyek szerintem arra jók, hogy megismerjenek bennünket és bizonyítsák értékünket. A legfontosabb számomra az, amit a Virtuózok zsűrijéből Várdai István is mondott a produkcióm után: „Érezd jól magadat!”
{gallery}virtuoz{/gallery}
