Az Ars Sacra fesztivál keretében nyílt tegnap este kiállítás a Zichy majorban, „KÖZELEDJETEK…” IV. Korpuszok, Keresztek, Krisztus-ábrázolások címmel. Szakolczay Lajos, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, irodalom- és művészetkritikus mondta a megnyitó beszédet, mely értékes kalauznak bizonyult az alkotások befogadásához. A nyolc művésztől válogatott képzőművészeti alkotások szeptember 30-ig látogathatók 15 és 18 óra között.
Az Ars Sacra Fesztivál már több mint tíz éve jelen van a magyar kulturális életben, célja, hogy a művészet eszközeivel segítsen visszatalálni a keresztény értékekhez. Az országos szintű programsorozathoz csatlakozik negyedik alkalommal Budaörs is ezzel a kiállítással. A nyolc képzőművész „az ihlet ösztönző csillagját fölhasználva úgy támasztotta az égnek a lajtorját, hogy saját, mindannyiszor megrendítő vallomásaikon kívül mi is részesei lehetünk a szenvedés boldogságának tonnáit ugyancsak cipelő stációknak. Az ő megfeszítésük a mi megfeszítésünk is” – vezette be a tárlat fő témakörét Szakolczay Lajos. „Ám ahhoz, hogy a rossz mellett az isteni jót is megérezzük, ahhoz az alkotások által sugallt irgalom befogadása is szükséges. Az összes fájdalom és megpróbáltatás ellenére is észlelni véljük az Atya házának jelenvalóságát, áldását és a rosszal szembeni erkölcsi fölényét” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy bár a tematika azonos, minden művész egyedi a kompozíciók, alkalmazott technikák, megjelenítési módok révén, „gazdag arzenálját adják a festői gondolkodásnak, s az ebből eredő kifejező erőnek.” Sajnos a nyolc művész közül három már nem él, és a Munkácsy Mihály-díjas Kovács Lászlón kívül életükben nem is voltak nagyon elismertek. Ettől függetlenül Kovács László (1944-2006), Imreh Tibor (1952-2010) és Kondé László (1954-2002) karakteres művészek voltak.
A Budaörsön élt és alkotott Kovács László grafikái (képünkön pléh Krisztusa) változatossá tételéhez használta a számítógépet is, de a kiállításon az ún. pléhkrisztusai (lenyomatok) dominálnak jobban.
A győri Kondé László művei – tizenkét festmény és hat grafika – külön termet kaptak. A megfeszített Krisztus ábrázolásain „indulatokat sem nélkülöző expresszív ecsetkezelése sűrű, sötét jellegű színeivel maga a dráma” – mondta róla az irodalomtörténész. Kiállított grafikái (Krisztus a pribékek között) a mozgás dinamikáját érzékeltetve hangsúlyozzák a szenvedést.
Imreh Tibor sorozata, a Krisztus 1-6, teljes egészében most szerepel először kiállításon. Műveiről így szólt Szakolczay: „A sorozat világosabb és sötétebb korpusz variációk elegye. Laza ecsetkezelés, az időn is áttűnő rétegek villódzása, néha felülről való festékcsorgása jellemzi a krisztusi szenvedést.”
A korábbi Ars Sacra fesztivál kiállításokon már szereplők közül a szentendrei Aknay Jánostól koponyák és egy idei Jézus portré is került. Olescher Tamás „szakrális képköltészete” egy szárnyas oltárt utánzó alkotásban mutatkozik meg, továbbá a ’Húsvéti reményünk’ című kép is, amely „a feltámadás dicsőségét zengi.”
„Lovász Erzsébet (a képen saját művei előtt Róbert Györggyel beszélget) ’Agnus Dei’-parafrázisokkal hangsúlyt ad a kiállításnak. A művésznő hihetetlen érzékenységű ecsete a Biblia tájait járja be, méghozzá úgy, hogy a hitből katedrálist épít, melyet az Írás erkölcsi tartalmát és szépségét a személyiségjegyekkel a bensőből jövő, kiáradó, szemérmes boldogság érzésekkel és zsolozsmákkal ötvözi” – jellemezte a budaörsi művésznő alkotásait Szakolczay.
Eőry Emil festményekkel és szobrokkal is szerepel a tárlaton. „Festményei és plasztikái, ami a megformázás irányzatosságát illeti, kontrasztban állnak” – hívta fel a figyelmet Szakolczay Lajos erre az érdekességre. A festmények konstruktív szerkezetűek, míg a szobrok hagyományos körplasztikák, amelyek „légiesen könnyűnek tetszők, ám gondolati tartalmuknál fogva súlyosak.”
Gvárdián Ferenc terrakotta szobrait, a tárlat csúcsának nevezte Szakolczay. Egy a Kondé-teremben áll és a feltámadt Jézust ábrázolja. „A nagyteremben négy korpusza van, ezek több mint 1000 fokon kiégetett agyagsamott szobrok – egyikük Volto Santo pózban – oly módon idézi elő bennünk a légiessé váló alakokkal az értünk vállalt kereszthalált, annak iszonytató fájdalommal telített fölemelő dicsőségét, hogy beleborzongunk” – fejezte be végül beszédét.
A megnyitó látogatóit a kiállítás szervezői (Gvárdián Ferenc és Novotny Tihamér) zsíros kenyérrel és borral vendégelték meg.
A kiállítás 2018. szeptember 30-ig tekinthető meg, délután 15 és 18 óra között. Helyszín: Budaörs, Zichy major Clementis László utca 22.
Ettől eltérő időpontot az alábbi elérhetőségeken lehet egyeztetni:
Novotny Tihamér: +36 20 487 3893
Gvárdián Ferenc: +36 20 968 7807
