Hölle János Márton (Johann Martin Hölle), aki az Alpokból, Frommernből érkezett, 1852-ben először Budapesten, a Terézvárosban kezdte meg a pezsgőgyártást, majd utána költözött ki Budaörsre, itt folytatva a munkát. A gyár a Schaffbrunnacker dűlőben, a vasútállomás közelében volt. A Bleyer Jakab Helytörténeti Múzeumban tegnap este könyvbemutató volt a budaörsi Hölle pezsgő történetéről.
A pezsgőgyár a Hölle család vállalkozása volt a 19-20. század fordulóján. A könyvet „A sváb Alpoktól a Frank tanyáig” az egyik leszármazott, Frank János írta, két éves nehéz kutatómunka összegzésként. 
A munkában hathatós segítséget kapott Szlabey Melindától és Dorottyától, a Hölle család két másik leszármazottjától, akik szintén eljöttek a bemutatóra, és kérdésemre elmondták, hogy nagymamájuk őrzött meg sok hasznos iratot, melyeket fel tudtak használni. A könyv borítóján természetesen egy Hölle pezsgő képét láthatjuk, melyet Mucha szecessziós festő képe díszített ki, a korra jellemzően.
„2011-ben a Jakob Bleyer Heimatmuseumban, a Felemelő század című kiállításon már találkozhattak az érdeklődők a Hölle pezsgővel, de akkor még csak számolócédulák kerültek bemutatásra. Most ezt folytatjuk. A könyv megjelentetéséhez Budaörs Önkormányzata komoly támogatást, anyagi segítséget nyújtott, melyért ezúton is köszönetet mondunk” – mondta Dr. Gajdos-Frank Katalin PhD, a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény (Heimatmuseum Budaörs) igazgatója.
Az Osztrák -Magyar Monarchia végén, a századforduló idejéről sok érdekes információt kínál a könyv, például az „Anerbe”-ről (zárt öröklési rend) is. A levéltári adatok, családi történetek, korabeli sajtóhírek szerint Hölle János Márton (Johann Martin Hölle), aki az Alpokból, Frommernből érkezett, 1852-ben először Budapesten, a Terézvárosban kezdi meg a pezsgőgyártást, majd utána költözött ki Budaörsre, itt folytatva a munkát. A gyár a Schaffbrunnacker dűlőben, a vasútállomás közelében volt.
A Frank családdal házasság révén kapcsolódott össze, már itt, bár kiderült, hogy a két család gyökerei Németországban vannak, egymástól mindössze 60 kilométer távolságra. Erre is a mostani kutatás során derült fény. A Hölle pezsgő a XIX. század második felében már jól ismert volt. Magyarországon a pezsgő és szikvíz gyártó cég az elsők között volt. Így a Hölle család már 1827-ben a mai Budapest Szív utcai, és Hermina téri házak tulajdonosává vált, az utóbbinál kávéházat is működtettek.
Hölle János Márton felesége Udvardy Mária, nemcsak hogy öt gyermeket szült, de férjének üzleti vállalkozásában is mindvégig tevékenyen dolgozott. A családtagok minden generációjában megtalálhatóak tehetséges művészek, festő, színész és énekes. De a család néhány tagját sem kímélte a háború, ők áldozatul estek.
A Törley gyár megalakulása előtt az egyetlen budapesti kiváló pezsgőgyár volt és komoly nemzetközi és hazai elismeréseket kapott. Viktória királynő nemzetközi kiállításon, 1886-ban aranyéremmel, majd 1887-ben „First ordern of merit” kitüntetéssel jutalmazta.
A könyv kitér az 1870-es évek nagy változásaira is, például, hogy az Andrássy úti sugárút, majd a villanegyed, az Operaház építése, és hogy 1896-ban a Milleniumi ünnepségek előtt megépült a földalatti vasút, mindössze 2 esztendő alatt, és Budaörs is eközben is tehetős településsé lett.
De térjünk vissza a budaörsi sikerekhez! 1899-ben Ferenc József saját kezű aláírásával, Hölle János Mártonnak, a budaörsi pezsgőgyár tulajdonosának császári és királyi udvari szállítói címet adományozott.
A könyv számos különleges, korabeli irat másolatát is tartalmazza, melyek önmagukban is sugározzák a csodálatos nyugalmat, ahogyan azokat megírták (például) számla 1876-ból) Kiderül még belőle, hogy Hölle János Mártonnak volt néhány kedvenc szenvedélye is: korcsolyázás, vadászat, lovaglás, ebtenyésztés. Szerette a vadászkutyákat, sőt nevelésükről könyvet is írt 1933-ban.
A tegnapi bemutatón néhány kérdés is elhangzott a szerzőhöz. Volt, aki azt szerette volna tudni, van-e még fellelhető palack, meg van-e valahol a receptúra esetleg. Sajnos mindegyik kérdésre „nincs” volt a válasz. Érdeklődtek a felől is, hogy lesz-e folytatása a kutatásnak, de sajnos itt, ebben a témában a kutatás végére értek.
A könyv megvásárolható a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény irodájában (Budaörs, Budapesti út 47/1.).
Írta és fotózta: Pollák Judit
