Frissítés: Valéria visszaadta a praxisát, a könyvelési tevékenységet megszüntette Budaörsön. – 2024. 03.11.
A KIVA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója kifejezetten előnyös lehet az egészségügyi rendszer átszervezésében érintett szolgáltatók számára. Illetve a minimálbér másfél szeresétől alkalmazotti/megbízási jogviszonyban foglalkoztatók számára bárkinek érdemes ezt választani – állítja cikkünk szerzője Jelinkó Valéria, aki budaörsi vállalkozásában jelenleg KIVA-alany cégeknek könyvel.
A kisadózó vállalkozások tételes adója 2012-től létezik Magyarországon, de csak az utóbbi években kezdett népszerűvé válni. Nem titkolt célja a kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, adminisztrációs terheinek csökkentése. Adózása egyszerű, laikus számára is jól áttekinthető.
Van egy célzott nemzetgazdasági ágazat, az egészségügy, amely számára kifejezetten előnyös ez az adónem. Orvosok, ápolók a napokban kapták meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő munkaszerződésüket. A legtöbb gond az úgynevezett összeférhetetlenségi szabállyal van: nem dolgozhatnak másodállásban, illetve az orvosok ugyanazt a beteget, ugyanazzal a betegséggel nem kezelhetik magánpraxisukban és az állami egészségügyben is.
Átalakulóban van tehát ez a szektor. Azok az egészségügyi szolgáltatók, akik az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott szolgáltatást nyújtanak, amennyiben KIVA-alanyok, az adóalap számításánál nem veszik figyelembe az alap által nekik kifizetett összeget. Vagyis ez „ingyen pénz” nekik, legalábbis adózási szempontból. Amit természetesen nem úgy kell érteni, hogy nem dolgoztak meg érte, sőt, de a KIVA-alany vállalkozó számára ez adómentes bevétel.
Orvosok számára tehát érdemes lehet társadalombiztosítással szerződött vállalkozást alapítani, vállalkozásban „szolgáltatni”, ahogy például ez a Budaörsi Egészségügyi Központban évtizedek óta megvalósul.
A KIVA alanya lehet egyéni vállalkozó. Ennek alternatívájaként az egyéni cég, amely egy új gazdasági forma, minimális alaptőkével lehet létrehozni. Lehet KIVA-alany a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság, kft. és ügyvédi iroda is.
Kritérium, hogy az éves árbevétel illetve mérlegfőösszeg maximum 3 milliárd forint lehet és az alkalmazottak száma az 50 főt nem haladhatja meg, de az egészségügyi szolgáltatók számára különösen az utóbbi nem valós korlát.
A foglalkoztatottak után tételes adó van: főállás esetén havi 50 ezer forint, nem főállású esetén 25 ezer forint, amely kiváltja a 18,5 százalék mértékű, a foglalkoztató által fizetendő járulékokat.
A KIVA alapja a személyes célú vállalkozói/tulajdonosi kivét összege, a tulajdonos által bér vagy osztalék formájában kivett személyi jövedelemadó-köteles jövedelem. Ha nincs vállalkozói (személyes célú) kivét, a munkavállalók után fizetendő tételes adó az összes adóteher.
Felmerülhet, hogy ha nincs személyes célú kivét, mi történik a felhalmozott tőkével a cégben? Az adóalap számításánál vannak bizonyos módosító tételek, ilyen az alaptőke (cégbíróság által bejegyzett) emelésére fordított összeg, amely csökkentő tétel a KIVA-alap számításánál. Nem kell tehát egyáltalán leadózni az alaptőke emelés révén a vállalkozásba visszafordított összeget, tehát az egyébként előírt 11 százalékot sem kell megfizetni. Mint fentebb jeleztem, kizárólag az úgynevezett személyes célú kivét után kell adózni, így például ha osztalékot fizet ki magának a (tulajdonos-)vállalkozó, akkor az osztalék kifizetésére fordított összeg adóalapot képez a KIVA számításánál. (Zárójelben jegyzem meg, hogy még a kifizetett osztalék is lehet adómentes, ha ugyanilyen összeget alaptőke emelésre fordít a vállalkozás.)
A KIVA tehát kiváltja a társasági adót, az alkalmazottak vagy szerződéses jogviszonyban állók után megfizetett tételes adóval (ami lásd fent havi 50 ezer vagy 25 ezer forint). Rendezve van a szociális hozzájárulási adó, a munkaerőpiaci-járulék és a szakképzési hozzájárulás. Ez így összesen 20 százalék, tehát körülbelül a minimálbér másfél szeresétől alkalmazotti/megbízási jogviszonyban foglalkoztatók számára előnyös ez az adónem. Továbbá mellette szól az egyszerűsített adminisztráció, a kedvező adózás, kedvező adókulcsokkal, hiszen a fenti kivételektől eltekintve előírt 11%-os adókulcs igazán barátinak tekinthető.
Írta: Jelinkó Valéria
Névjegy
Az 1990-s évek elején, az adórendszer rendszerváltáshoz kapcsolódó reformja idején diplomáztam: társasági adó, személyi jövedelemadó (aki még emlékszik: ”felbruttósítás”), áfa, új adókulcs a társasági adóban. Egyetemistaként a SZÜV-nél (Számvitel- és Ügyvitelszervezési Közös Vállalat) személyi jövedelemadó vonalon a mai bevallási formanyomtatványok “elődjét” fejlesztettük – azért idézőjelben, mert az szja már akkor is elektronikus felületen futott, bevallásképe azóta sem változott.
Nagyon hamar megszereztem az adótanácsadói szakvizsgát – már akkor ezt tekintettem hivatásomnak. A tanácsadói praxisra ugyan kicsit várni kellett, de az Arthur Andersen számviteli outsourcing cégénél (ill. annak utódjánál) nemzetközi adózás is kipróbálhattam.
Az Internet az ezredforduló előtti években lett elérhető Magyarországon – kezdeményezèsemre alakult Internetszolgáltató Veszprém megyében a kistelepüléseken osztotta az Internetet az Internet „hőskorában”. Ott számviteli vezetőként dolgoztam.
Mindig is digitális hálózati megoldásokban gondolkodtam, a könyvelésben is. A szamlazz.hu ma már lehetőséget ad a számlák könyvelőprogramba történő beimportálására, a legtöbb bank rendelkezik banki interface megoldásokkal. A könyvelés folyamata átalakul: a kézi adatrögzítés a múlté, IT technológiák érvényesülnek.
A könyvelés mellett vezető- és üzlet-fejlesztési tanácsadással is foglalkozom, ötleteimmel, tanácsaimmal több kutató-bázisú vállalkozás alakulását és működését és előmenetelét segítettem.
2000-ben a Telekom (akkor még MatávNet) felfigyelt a SédNet Kft működésére, így költöztünk Budaörsre.
