Nem minden kóbor állat gazdája felelőtlen, de minden felelős gazda megtesz bizonyos óvintézkedéseket
„A segítségeteket kérem budaörsiek! Tegnap (2017.08.26-án) este eltűnt a szürke cirmos kismacskánk. Sajnos még túl pici így nem talál haza. A Kálvária domb környékén kószálhat. Mi is keressük, de aki esetleg látja, az kérem, csörgessen meg ezen a számon: 06 20 978 58 79 vagy keressen a Kisfaludy utca 33/1 szám alatt. Előre is köszönöm! Popa Dániel” – osztotta meg egy ismerősöm. Az ő bejegyzése adott aktualitást annak, hogy utánanézzünk: mi a teendő, ha az utcán gazdátlan házi állatba botlunk.
„Vigyük haza anyu, kérlek!” – talán nincs olyan szülő, aki ne hallotta volna már ezeket a mondatokat a gyermekétől. A fogadkozásokat, hogy „majd sétáltatom”, „takarítok utána”, „én fogom etetni és emellé könnyes szemek. De tisztában vagyunk a hatályos törvényekkel, amelyek szabályozzák ilyenkor a teendőnket? Mi van, ha házi kedvencünk eltűnik? Milyen megelőző lépéseket tanácsolnak az állatmentők és a hatóság?
Az állatvédelmi törvény szerint minden talált jószág esetében meg kell bizonyosodni arról, hogy egészségügyileg veszélyes-e a közösségre, ezért egy állatorvos értesítése vagy felkeresése jó első lépés lehet. Már csak azért is, mert az évenkénti kötelező oltások évek óta csak akkor adhatók be, ha a kedvencünk regisztrált chippel rendelkezik, amit az első oltásnál be kell szerezni, és az orvosok chipolvasóval hamar be tudják azonosítani az állatot, a gazdáját, és ez a legrövidebb út, hogy hazataláljon. Kutyáknál ez tehát kötelező, de nem árt a cicákba is beültetni, 3500 forintot megér a nyugalmunk. Ha pedig még aprócska a kedvenc, akár egy kulcstartó félére is rá lehet írni, a nyakörvre rakva a címet, míg az orvos be nem ülteti az azonosítót az oltásnál.
A törvény a talált háziállatokra bizonyos karantén időt ír elő a megfigyelésükre és az eredeti gazda megkeresésére. Jelenleg ez az időtartam tizennégy nap. Bármilyen örökbefogadás csak ezt követően történhet, ha sikertelen volt keresés. De amennyiben a megtalált gazda lemond a háziállatáról és erről hitelesen nyilatkozik, ez az idő rövidül.
Amennyiben az állatot befogadva gyanú merül fel, hogy kínozták, akkor is tartsuk szem előtt, hogy csak hatósági közbenjárással léphetünk fel az állat védelme érdekében. Ehhez nem elég a szubjektív véleményünk, és bizony ez nagyon ingoványos területen. Az állatmentők nap, mint nap küzdenek ilyen helyzetekben.
Felvetődhet, hogy állatorvos, állatmentők, vagy menhelyek segítségét érdemesebb-e kérni? Bármelyik jó megoldás lehet, az egyetlen rossz megoldás, ha senkinek nem szólunk és hazavisszük, mondván, hogy mi majd vigyázunk rá. Ezzel ugyanis törvényt szegve esélyt sem adunk, hogy visszakerüljön a gazdájához, és mivel sokszor nem is látható, hogy például beteg, saját magunkat vagy családtagjainkat is bajba sodorhatjuk, hiszen számos olyan gyors lefolyású betegség van, ami emberre is áterjedhet. Ne a veszettségre gondoljunk elsősorban, veszélyes lehet például a paraziták jelenléte, ami az állat váladékaival fertőzhet. S egy kiszáradt, betegen kirakott állat maga is életveszélyben lehet.
Gazdiként számos módon csökkentő a veszélye, hogy elveszítsük kedvencünk. A legalapvetőbb, hogy biztos helyen tartsuk. Nagy zajjal járó eseményeknél zárjuk el, illetve gondoskodjunk a felügyeletéről. Ha szükséges, alkalmazzunk állatorvos által javasolt nyugtatót. Az embereknek szánt gyógyszerek – a hiedelemmel ellentétben – nem minden esetben alkalmasak az állatoknak, akár súlyos betegségeket, mérgezést okozhatnak.
Amikor befogadunk egy állatot, azt is át kell gondolni, hogy oldjuk meg, ha utazáskor nem tudjuk magunkkal vinni. Nem elég az előre kiborított száraztáp a kertbe és a bekiabálás a szomszédba, hogy „Józsi bácsi, egy hét múlva jövünk, nézzen már át a kutyára!”. Minden részletesen egyeztessünk „Józsi bácsival”, illetve ha nincs ilyen szomszéd, rokon vagy barát, megoldás lehet a kutyapanzió.
Amennyiben egy kutya elkóborol, az utcán lófrál, a gazdája felelősségre vonható. Jelenleg ez 300 000 forintos büntetést is vonhat maga után. Cicák esetében nincs ilyen jogszabály, de mivel nemsokára ősz lesz és itt a macskák párosodási szezonja, itt érdemes megemlíteni, hogy náluk is ajánlott az ivartalanítás, mert az csökkenti a kalandvágyat és a kóborlási ösztönt. Nem beszélve a kellemetlen hangokról és szagokról. Az ivartalanítással nemcsak az elvesztés kockázatát csökkentjük, hanem azt is megelőzzük, hogy nőjön a kóbor macskák száma.
Ne felejtsük el, hogy nem minden kóbor állat gazdája felelőtlen, de minden felelős gazda megtesz bizonyos óvintézkedéseket! Amikor tehát a gyermekünk könnyes szemmel megkérdezi, hogy „hazavisszük, ugye?”, akkor gondoljuk át a fentieket, mielőtt válaszolunk neki. Állatorvos, állatmentők, menhelyek bevonásával, átgondolt lépések sorozatával mondjunk csak igent!
Írta: Hajósi Virág
Budaörsi elveszett és talált állatok oldala: ITT