„A magyar nép túlságosan trehány ahhoz, hogy itt katonai diktatúra bontakozzon ki”
Kéri László politológus volt tegnap délután a Budaörsi Olvasókör meghívott vendége, akit annak vezetője, Tóth Zoltán az idei év áttekintésére kért, illetve szó volt miértekről és politikai előrejelzésről, jóslatokról is. A beszélgetés online volt nyomon követhető.
Mivel ez volt az év utolsó eseménye a Budaörsi Olvasókörnek, először az esztendő áttekintésére kérte a beszélgetést vezető Tóth Zoltán a vendéget, Kéri Lászlót, aki a kormány lépéseinek tükrében jellemezte a koronavírus járvány és a kapcsolódó intézkedések összefüggéseit, illetve azok visszásságait. Kezdve azzal, hogy március elején hangsúlyosan néhány iráni diákhoz fűzték a COVID megjelenését Magyarországon. S amikor a kormány még nem törődött vele, a média már jelezte, hogy az egészségügyet felkészületlen állapotban fogja érni a járvány a finanszírozási és emberhiány miatt. Szerencsétlenül alakult a digitális oktatásra történő átállás kommunikációja is, az egyik végletből (szó se lehet róla) a másikig (régóta tervezték az online oktatás bevezetését), bár arra vonatkozóan nem derültek ki adatok, hogy milyen otthon a tanulók számítógépes ellátottsága. Ugyanakkor Kéri László elismerte, hogy bár drasztikus beavatkozás volt ez és senki nem volt fölkészülve rá, ahhoz képest jól viselte az ország az előző tanév digitális oktatásba eső részét és vagy egy évtizednyi fejlődésre ösztökélte – kényszerűen bár – a számítógép felhasználókat.
A járvány okozta válságkezelést a politológus úgy jellemezte, hogy problémát okozott az is, amire adtak pénzt (kormány közeli, jellemzően az elmúlt időszakban meggazdagodott vállalkozók ágazatainak támogatására), és az is, amire nem (a munkájukat elveszítők megsegítésére, hiszen mintegy 400 ezer ember vesztette el az állását a járvány első hullámának következtében). A politológus kitért az ország militarizálására is, ami valamifajta hatalomtechnikai megoldás lehet a jövőben, s ezzel kapcsolatban fölmerült a kérdés, ha Orbán Viktor veszélyben érzi pozícióját, nem félő-e, hogy katonai diktatúrát vezet be. Kéri László szerint azonban katonai diktatúrától nem kell tartani, mert bár a politikai észjárásban benne rejlik, a magyar nép ilyen irányú affinitása alacsony, ugyanis túl trehány ehhez, senki nem eléggé fegyelmezett. Mindenesetre a közösségi portálok rendőrség általi ellenőrzése, illetve az, hogy egyszerre kétfajta különleges jogrend van érvényben (a 2015-ös a migránsveszély miatt, és az idei, a járvánnyal kapcsolatos különleges jogok) ezek nem annyira láthatóak, de hosszútávon veszélyesek lehetnek.
Szó esett az egészségügyi statisztikák ellentmondásairól, hogy gyakorlatilag minden nap külön kell vezetni az adatokat és külön összevetni azokat (napi új megbetegedések, aktív betegek száma, lélegeztető gépen lévők száma stb.), hogy legalább a trend világos legyen.
Tóth Zoltán rákérdezett a tervezett magyar-lengyel vétóra az EU következő nyolc évére előirányzott költségvetésre, de ő és vendége a beszélgetés idején valószínűleg még nem tudták, hogy nagyon úgy tűnik, hogy gond nélkül átmegy az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten az a megegyezés, amelyet Angela Merkel német kancellár harcolt ki Orbán Viktorral és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel. A megegyezés lényege, hogy a két ország feladja a vétóját az unió hétéves költségvetésével és a mellé társított óriási gazdasági mentőcsomaggal szemben, egyes értelmezések szerint cserébe a változatlan állapotban elfogadott jogállami mechanizmus hatáskörét picit csökkentik, az életbelépését pedig kitolják egy-három évvel. (Frissítés: más értelmezés a 24.hu oldalán és a megegyezés elemzése a Telex.hu cikkében.) Kéri László elmondta, értelmetlenségnek tartja, hogy akkor is az Európai együttműködés ellen dolgozik Orbán, amikor az egyértelműen káros Magyarországra nézve.
Ebből következett Tóth Zoltán következő kérdése, hogyha ennyire nem kedvező a magyaroknak ez a kormány, akkor miért nem csökken a Fideszre szavazók 2,5 milliós száma. A válasz: 1. Orbán Viktor mindig csak őket szólítja meg, nekik üzen, azoknak, akik azt szeretik, ha eligazodnak helyettük a világban és megmondják kit és miért kell követni. 2. A még megmaradt média is ezt zúdítja, és aki ezekből tájékozódik, esélye sincs mást hallani a világról 3. Nincs konkurense a politikai erőtérben, mert az ellenzék megosztott.
A beszélgetés végén feltett kérdések egyike egyébként e szavazótábor szociológiai összetételére vonatkozott. Kéri László szerint ez változó, tíz éve például a Fidesz a fiatalok között népszerűbb volt, illetve az 50-100 ezer fős városokban, ahol mostanra sokat vesztett pozíciójából. Mostanra az jellemző, hogy az idősebbeknél erősödött, és a 3000 főnél kisebb településeken népszerű a kormánypárt, márpedig Magyarország lakosságának 35%-a falun lakik. Ehhez Tóth Zoltán hozzátette, hogy a vidék szerepe még hangsúlyosabb lesz, mert az egyéni választókerületeket úgy fogják módosítani, hogy ne egy homogén városi lakosság szavazzon egy országgyűlési képviselőre, hanem vidéki településeket kapcsolnának hozzá.
Az ellenzékről a politológus azt mondta, hogy az elmúlt fél év alatt több eredményre jutottak, mint az elmúlt tíz év alatt összesen, például azzal, hogy belátták, közösen kell miniszterelnök jelöltet állítaniuk.
Hallgatói kérdés volt, hogy Kéri László miként éli meg azt, hogy ő ezeknek a politikusoknak a tanára volt. Szájer József és Lévai Anikó voltak kiemelkedő képességű hallgatói és nem sajnálja a rájuk fordított időt –válaszolta –, de 30 év távlatából ennek nincs már jelentősége, hiszen azóta ezer más hatás érte őket, ráadásul az egy dolog, hogy mit tanultak, az meg egy másik, hogy a tanultakat mire használják, mert az már az ő felelősségük.
Kéri László a beszélgetés végén így búcsúzott: „Azt kívánom önöknek, hogy tartsanak ki egymás mellett és minél több független tájékozódási lehetőséget tartsanak fenn, mert ez lehet a jövő egyetlen továbblépési lehetősége.”
Tóth Zoltán az on-line esemény végén bejelentette, hogy 2021. január 13-án Koncz Zsuzsa lesz a Budaörsi Olvasókör vendége.
