Minden kedves olvasónknak egészségben, örömökben telt húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt kívánunk!
Húsvétvasárnap kerül sor az ételek megszentelésére, természetesen a sonkákéra és a húsvéti tojásokéra is. Utóbbiakat hagyományosan hagymahéjjal festik barnás-vöröses színűre.
Húsvéthétfőn máig élő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt. A legények erre az alkalomra a keménykalapot (ksefthut) tették fel a fejükre. Régen a lányok a locsolásért virágot adtak a legényeknek, amit azok a gomblyukba vagy a kalap mellé tűztek. A legényeket süteménnyel, likőrrel, pálinkával kínálták. Az asszonyok inkább tojást és süteményt adtak nekik.
Emberemlékezet óta megajándékozzák egymást az emberek húsvét ünnepén, a feltámadás reményének napján tojással, a feltámadás jelképével. Ezt a szokást az egyház is elfogadja és ezért húsvétkor megáldja a tojást és a hívők által a templomba hozott ételeket. Erre külön áldáskérő imát is rendelt. így szenteli meg az egyház a népszokásokat és ad nekik mélyebb értelmet.
Teljes cikkünk a sváb húsvéti hagyományokról:
Rajz: archív Czki
A Budaörsi Napló csatapa
