A 2017. január 1-től életbe lépő törvénymódosítások kedvezően érintik a KATA-s és KIVA-s adóalanyokat. Érdemes odafigyelni a változásokra azoknak is, akik eddig nem voltak alanyai ezen adónemeknek, de a változásokkal jogosultak lehetnek rájuk. A KATA az egyéni vállalkozóknak, a KIVA a magas bérköltségű kisvállalkozásoknak lehet jó.
Az év végéhez közeledve érdemes figyelni az adótörvények változásaira, mert sokaknak érdemes lehet adózási módot váltani. A 2017. január 1-től életbe lépő törvénymódosítások kedvezően érintik a KATA-s és KIVA-s adóalanyokat. Érdemes odafigyelni a változásokra azoknak is, akik eddig nem voltak alanyai ezen adónemeknek, de a változásokkal jogosultak lehetnek rájuk.
A KATA, kisadózó vállalkozások tételes adója annyiban változik 2017-ben, hogy az eddigi 6 milliós bevételi értékhatárt 12 millió forintra emelték. Amennyiben azonban a vállalkozás ezt meghaladó bevételt ér el, az e feletti bevételt 40%-os adómértékkel kell leadóznia. Amennyiben nem minden hónapban volt jogosult az 1 millió Ft-os bevételi keretre – pl. szüneteltetés miatt – akkor a tételes adófizetéssel érintett hónapok és 1 millió forint szorzata a bevételi határ, amely felett a 40% adómérték életbe lép.
2017. január 1-től módosult az ÁFA törvény is, az alanyi adómentesség határát 6 millió forintról 8 millió forintra emelték. Ez a 8 millió forint alatta van a 12 milliós bevételi határnak, így, ha a KATA-s kisadózó 8 millió forint feletti bevétellel rendelkezik, megszűnik az alanyi áfa mentessége és áfa fizetővé válik, amit be is kell jelentenie az adóhatóságnak. Ettől az időponttól a bevételeire áfát kell felszámítania. Igaz, a beszerzési számláiban szereplő előzetesen felszámított áfát is levonásba helyezheti. Ettől az időponttól azonban ÁFA kimutatások vezetésére lesz kötelezett és áfa bevallásokat is kell beadnia.
A KIVA, kisvállalati adózás is jelentősen kedvezőbbé válik 2017 évtől. A 2016 évben érvényes kondíciókhoz képest mind a létszámkövetelmény, mind a bevételi határ emelkedett. A KIVA-t akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Ez elsősorban azon cégeknél ajánlott, ahol plédául magasak a bérköltségek.
Jó hír azoknak, akik már 2016-ban is ebben az adónemben adóztak és átlépték a létszám (50 fő) vagy árbevétel (500 millió forint) korlátot, hogy adóalanyiságuk nem szűnik meg, csak akkor, ha a létszám meghaladja a 100 főt, illetve a bevétel az 1 milliárd forintot.
Egyszerűsödött az adóalap kiszámítása is. 2017 évben a kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
2016 évben automatikus kizárást jelent még, ha az adóalanynak az adóév utolsó napján a végrehajtható és nyilvántartott adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. 2017 évtől ezt már nettó adótartozásként kell értelmezni.
2017 évtől adómérték csökkenés is bekövetkezik: a közkereseti társaságok, a betéti társaságok és az egyéni cégek számára az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 16-ról 15 százalékra csökken.
A változások természetesen csak az egyéni körülmények figyelembe vételével indukálhatják a módosítást, ezért célszerű az ez évi és a már kalkulálható, várható következő évi adatokkal számításokat végezni, mielőtt bárki elindítaná az adózási mód változásának bejelentését. Amennyiben nehézséget okozna a fentiekben ismertetett előírások alapján a döntés, keresse szakértőinket a www.diamantkft.hu-n található címeken, vagy hívja a 06-23-465 021 vagy 022-es számok valamelyikét.
