A minimálbér 2017-ben várhatóan 15 százalékkal, majd 2018-ban újabb 8 százalékkal, a garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban pedig 12 százalékkal emelkedhet – mondta az „Adócsökkentéssel a béremelésért” címmel tartott sajtótájékoztatón Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője ma budakeszi irodájában.
A kormány és szociális partnerei között novemberben jött létre az a bérmegállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkező két évben két lépcsőben megtörténjék a béremelés, amely a versenyszféra bérszínvonalát is befolyásolja majd. Ezt az „Adócsökkentéssel a béremelésért” címmel tartott sajtótájékoztatón mondta Csenger-Zalán Zsolt, a térség országgyűlési képviselője december 9-én budakeszi irodájában. Aminek az adott aktualitást, hogy az adócsökkentéshez és bérnöveléshez kapcsolódó törvénymódosítások megtárgyalását az Országgyűlés tegnap nap, soron kívül megkezdte.
A kormány tervei a következők: a minimálbér 2017-ben várhatóan 15 százalékkal, majd 2018-ban újabb 8 százalékkal, a garantált bérminimum 2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban pedig 12 százalékkal emelkedhet. Ezek alapján jövőre a minimálbér 127.500 forint, a szakmunkás minimálbér pedig 161.000 forint lesz. A béremelés terhe mellett a kormány jelentős adócsökkentést biztosít a munkáltatóknak, így egységesen 9 százalék lesz a társasági adó. A kisvállalkozói kedvezmény a duplájára nő, a munkáltatói járulékok 2017-ben 5 százalékponttal, majd 2018-ban további 2 százalékkal csökkennek. Amennyiben 2017-ben a béremelés megfelelő mértékű lesz, úgy 2018-ra akár 2,5 százalékkal is csökkenhet a szociális hozzájárulás mértéke.
A sajtótájékoztatón Csenger-Zalán Zsolt az első Orbán-kormány minimálbéremeléssel kapcsolatos rendelkezéseire utalva kijelentette, hogy „akkor is igazunk volt, most is igazunk van, mert attól lesz az embereknek több pénze, ha megemelik a minimálbért.” A kormány elkötelezett abban, hogy a magyar dolgozóknál több pénz maradjon, és a vállalkozások terheinek csökkentésével Magyarország az EU-n belül az egyik legvonzóbb befektetési célországgá válhasson. A kormány álláspontja szerint a béremelés a felelős gazdálkodás eredményeként megvalósult gazdasági növekedés miatt válhatott lehetővé, azaz nem hitelből finanszírozzák. Csenger-Zalán Zsolt úgy fogalmazott, hogy „ettől tud ez tartós lenni, és valódi szerves fejlődést hozni. Ez egy bázis, amelyre építeni lehet az elkövetkező években”.
Ami a sajtótájékoztatón nem merült fel: hogy járnak a cégek a fentiekkel? Az önmaguknak munkahelyeket teremtő kis- és mikrovállalkozások rosszul. A portfolio.hu cikke szerint „A vállalkozások az óriási minimálbér-emelésért cserébe járulékcsökkentést, és a társaságiadó-kulcs csökkentését kapják. Csakhogy a járulékcsökkentés a béremelésnek csak egy részét fedezi, a társasági adó (tao) csökkentés pedig csak a nagyvállalatoknak jelent nagy könnyítést, mert esetükben 19 százalékról csökken 9 százalékra a tao-kulcs. Ráadásul ők pont azok, akik nem minimálbért fizetnek, így nem is emelkednek annyira a bérköltségeik. A kevesebb, mint 500 millió forintos éves adóalappal rendelkező kisebb cégeket ugyanis eddig is 10 százalékos tao-kulcs terhelte, ehhez képest a januártól érvényes 9 százalék nem jelent szignifikáns könnyítést.
Egy minimálbéres dolgozó foglalkoztatásának költsége 2017-ben 15 ezer forinttal, illetve nagyjából 10 százalékkal fog emelkedni. 2018-ban további 10 ezer forinttal nő a cégek bérköltsége minimálbéres foglalkoztatottakként. Összességében két év alatt 25 ezer forinttal/25 százalékkal nő majd a minimálbér költsége munkavállalónként. A garantált bérminimum esetében 2017-ben 33 ezer forinttal, illetve 20 százalékkal drágul a munkaerő a járulékcsökkentés mellett is. 2018-ban további 20 ezer forinttal nő a vállalkozások költsége, így összesen két év alatt a bérminimum bérköltsége 53 ezer forinttal, illetve 32 százalékkal emelkedik munkavállalónként.
(A teljes cikk itt érhető el: http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/a_beremeles_nagy_vesztesei_nem_minden_ceg_fogja_tulelni.4.240513.html)
