Gyermekbarát Budaörs – több irányú gyermekvédelem

0
140

MEGJELENT A NYOMTATOTT BUDAÖRSI NAPLÓ 2023. novemberi számában.

Budaörsön a népesség száma folyamatosan emelkedik, és a legfrissebb adatok szerint 2022. december 31-én 29 518 fő élt a városban, ezen belül 6404 kiskorú (14 év alatti 4860). A gyerekek száma ugyan valamivel kevesebb lett, mint 2020-ban (akkor 6560 volt), de ezzel együtt továbbra is igen nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat a családok és a gyermekek védelmére, vállal fel a kötelező feladatokon kívül számos más gyermekvédelmi szolgáltatást. S teszi ezt ahogyan más területeken is a saját apparátusának növelése nélkül, elsősorban külsős, elismert szakemberek bevonásával. Összeállításunkban ezúttal az önkormányzat által nyújtott vagy támogatott gyermekvédelmi programokat mutatjuk be.

A gyermekjóléti ellátórendszer működésének hiányosságai országos problémát jelentenek, amely természetesen nálunk is érzékelhető.  A nem megfelelő információáramlás, a hiányos tájékoztatás, a gyermekekkel foglalkozó szervezeteknél dolgozók gyakori cserélődése, a szakemberek leterheltsége gátolja az egyes szereplők (családsegítők, gyámügy, pedagógusok, szülők, hatóságok stb.) közötti eredményes együttműködést, így a gyermekjogok érvényesülését is. Budaörs ezt felismerve elsőként valósította meg országos szinten azt az összefogást (ez nem intézményesített, hanem egy alulról jövő kezdeményezés, mindenféle keret, szabály nélkül), amely a különböző helyeken dolgozó szakemberek mellett a szülőket és magukat a gyermekeket is bevonja egyfelől a problémák feltárásába, másfelől a feltárt problémák kezelésébe, megoldásába.

Budaörs tehát felismerte, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok összefogása, szorosabb kapcsolata és a kisközösségek szerepe erősítésre szorulnak, ezért 2019-ben a képviselő-testület elfogadta a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal közösen kidolgozott Gyermekvédelmi koncepciót és Irányelvet. Ezt megelőzően azonban a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvánnyal 2017 óta folytatott együttműködés és az általuk tett javaslatok alapján már megalakult a szakemberek összefogásával egy prevenciós munkacsoport. Egyebek között az alapítvány által biztosított szolgáltatások révén: ingyenes jogsegély szolgálat, képzések a budaörsi jelzőrendszeri tagok részére és évente több alkalommal szerveznek olyan szakmai konferenciát, esetmegbeszéléseket, ahol a konkrét, aktuális ügyeket tekintik át több szemszögből körül járva. A témák érzékenysége és az abban szereplők személyiségi jogai miatt ezek a megbeszélések nem nyilvánosak a sajtó számára, éppen ezért lapunk is rendszeresen csak utólag számol be valamelyik résztvevő összefoglalója alapján, az ott elhangzottakból az általános tanulságokat levonva. Ami azért nagyon fontos még a konkrétumok nélkül is, mert ezek a szakmai konferenciák mélyítik el az elköteleződést a téma iránt, a különböző szakterületek nehézségeire való rálátás pedig az elszigeteltség érzését oldják fel.

Mivel a fent körül írt probléma megoldását az önkormányzat kezdeményezte 2017-ben, Budaörs város ebben az évben elnyerte az UNICEF Gyermekbarát település díját.

A képviselő-testület által 2019-ben elfogadott Gyermekvédelmi Koncepció és Irányelv tehát nemcsak elveket és szabályokat fogalmazott meg, hanem egy világos és gyakorlatias keretet biztosít, meghatározva benne a gyermekekkel foglalkozó felnőttek felelősségi körét is. A Hintalovon Alapítvánnyal folytatott, több éves múlttal rendelkező együttműködés hívta életre 2022-ben – már alulról jövő kezdeményezésként – a Budaörsi Közösségi Gyermekvédelmet, mint jó gyakorlatot, amelynek előzménye az alapítvány által 2021-ben elindított Nemecsek program volt. Ennek egyik kiindulópontját a 2020-ban kirobbanó koronavírus járvány jelentette. A nemzetközi kutatás célja a gyermekvédelemmel kapcsolatos gyakorlatias javaslatok összegyűjtése volt. A projekt részét képezte egy Budaörsön folytatott fókuszcsoport kutatás, amelynek célcsoportja a jelzőrendszeri tagokon túl a helyi közösségek képvelői voltak, így a szülői munkaközösségek és a diákönkormányzatok képviselői is. A kutatásban résztvevők, az eredmények kiértékelése és a hónapokon át tartó együtt gondolkodás nyomán hozták létre a Budaörsi Közösségi Gyermekvédelem projektet. Amit elsősorban a Budaörsi Polgármesteri Hivatal és a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai menedzselnek. Kiemelt szerepük van a programok megszervezésében, a helyszín és a technikai háttér biztosításában. A prevenciós munkacsoportot, mint írtuk, megalakulásakor elsősorban a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek alkották, de 2021 óta sikerült a legfőbb célkitűzést megvalósítani, azaz a Közösségi Gyermekvédelmi projektbe a település közösségét behívni.

Fontos, még megemlíteni, hogy a projekt keretében vagy ahhoz lazán kapcsolódóan a Jókai Művelődési Ház számos gyermekvédelmi programnak ad helyet, és a Budaörsi Latinovits Színház rendszeres és változatos tantermi színházi előadásai szintén nagyon fontosak az aktuális iskolai problémákra (mint a bántalmazás, bullying) való figyelem felhívás szempontjából. Hiszen ezek drámai eszközökkel morális és társadalmi kérdéseket vetnek fel, közvetlenül megszólítva a fiatal generációt. Továbbá a színház a felnőtteknek szóló, de gyermekszínészeket is foglakoztató előadása kapcsán nemcsak az előadás által felvetett problémákra, hanem annak a gyermekekre gyakorolt hatására, dilemmáira is választ keres a meghívott szakemberekkel folytatott beszélgetés keretében. És van még egy helyi intézmény, amit ki kell itt emelnünk, ez pedig az önkormányzat által is támogatott Budaörsi Tanoda. A felzárkóztató és művészetre irányuló nevelésük kezdetben elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekeknek jelentett segítséget, mára azonban kiszélesítették a célcsoportot a tehetséges (és mindenki az valamiben!) fiatalokra.

Az eddigi eredmények? Számszerűsített indikátorok nem állnak rendelkezésünkre. Eredménynek tekintjük azonban, hogy a fent leírt közösség, a konferenciák, a jogsegély szolgálat stb. nemcsak létrejöttek, hanem fenn is maradtak, fenntartva a közösségi védőhálót. Az egyedi esetek ügyében összehívott esetmegbeszélések és szakmaközi konferenciák száma például nőtt.  És ami a legfontosabb cél: a tudatosság növelésével, az összefogással elkerülhetővé váljon, hogy a drasztikusabb, kevésbé humánus (például a családból való kiemelés) beavatkozások száma csökkenjen és a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek.

Egy-egy megbeszélés után cikkünk alatt gyakori kérdés, hogy és mindez mibe kerül, ki finanszírozza? Többek között a lakosok számára ingyenesen biztosított jogsegélyszolgálatot, a jelzőrendszeri tagok szakmai képzését, szupervízióját és a gyermekvédelmi ellátás szakmai támogatását. Az ezekhez szükséges forrásokat az önkormányzat biztosítja. Minden évben betervezik a költségvetésbe, amelynek főösszege 2023-ban 3 650 000 Ft. Igen, a gyermekjóléti ellátás kötelező állami és önkormányzati feladat. A gyermekjóléti szolgálat által működtetett gyermekvédelmi jelzőrendszer, mint az oktatási és egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel megvalósított együttműködési rendszer, szintén állami és önkormányzati feladat. A gyermekjogi szervezettel történő együttműködés tehát kiegészíti, az alapítvány szakmai partnerségével támogatja a budaörsi gyermekjóléti ellátórendszer működését. A projekt megvalósítása során az önkormányzat és az általa működtetett intézmények helyiségeit, eszközeit és infrastruktúráját veszik igénybe. A Közösségi Gyermekvédelem a gyermekjóléti ellátás tekintetében nem többletfeladatot jelent, hanem egy másfajta, megerősített gyermekjogi szemléletet és megközelítést a drasztikusabb beavatkozásokkal szemben.

A budaörsi Gyermekvédelmi koncepció és Irányelv a város honlapján itt olvasható:

https://www.budaors.hu/?module=news&fname=bkgy

A bullying témakörét járták körbe a legutóbbi Közösségi Gyermekvédelmi találkozón

A téma az iskolai bántalmazás, a bullying volt a budaörsi jelzőrendszeri tagok, budaörsi diákok, a városban dolgozó pedagógusok, védőnők, szakemberek és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársainak részvételével október 12-én. 

A tanulók jelenléte mindig színessé és különlegessé teszi ezeket az alkalmakat. Így közvetlenül megismerhetővé válik a véleményük és lehetőség van arra, hogy a tájékoztatás és edukálás segítségével növeljék az ismereteiket és a tudatosságukat. Ez a gyermekek bevonásával történő közös munka egyedülálló országos szinten. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat intézménypszichológus koordinátora Rozsnyai Henriett lapunknak a találkozó után elmondta, hogy hat gyerek vett részt, öt általános iskolás és egy gimnazista. A téma feldolgozásának formája helyzetgyakorlatok eljátszásával történt, különböző bántalmazó, zaklatásos szituációkat vizsgáltak, melyeket a Hintalovon Alapítvány megtörtént esetekből vázolt fel. A jelenlévők azt figyelték meg, hogy az egyes szituációkban szereplők mit csinálnak adott helyzetben.

A résztvevők csoportokba rendeződtek és négy különböző esetet dolgoztak fel. A csapatok mind a négy esetet megvizsgálták úgy, hogy eljátszották és mindenki mindig más szerepet alakított, vagyis ha valaki az egyik történetben szülő volt, akkor a következőben pedagógus vagy a gyermek. „Ez a  szerepcserés módszer azért nagyszerű és hasznos, mert így a szereplők bele tudták élni magukat azokba a szituációkba is, amelyekben a való életben nincsenek benne” – magyarázta Rozsnyai Henriett.  A helyzetgyakorlatok előadása során mindig volt egy megfigyelő is, aki azt nézte meg, hogy a résztvevők segítették-e az adott problémának a megoldódását vagy hátráltatták.

A továbbiakban Rozsnyai Henriett beszámolt arról is, hogy a gyerekek nagyon élvezték a játékot, bár azt mondták az esemény végén, hogy nehéz volt nekik ezekbe a különböző szerepekbe belebújni. Azonban rádöbbentek arra, hogy például szülő- vagy pedagógus szerepben milyen tehetetlen helyzetbe lehet kerülni és az mennyire megterhelő tud lenni, amikor különböző irányokból kapja nem csak az információkat, de akár az igényeket vagy a feszültséget is. Különösen a szülő szerepből jelezték azt vissza, hogy bár a szülő elsősorban azt szeretné, hogy a gyerekének jó legyen, de bizonyos helyzetekben nagyon tehetetlennek érezheti magát. A résztvevők a helyzetgyakorlat során azt is megfogalmazták, hogy ha az adott eseménymenetbe már hamarabb közbeavatkoztak volna, akkor könnyebben megoldható lenne. Rozsnyai Henriett azt is részletezte, miért jó, ha a gyerekek belátnak a színfalak mögé. „Ha ők megismerik és megértik, hogyan zajlanak ezek a gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedések, illetve tudomást szereznek arról, hogy mi ennek a menete és hogy ők hogyan tudnak részt venni benne, akkor nagyobb biztonságban fogják érezni magukat, mert már tudják, hogy kihez fordulhatnak, vagyis képesek lesznek hatékonyabban kezelni az ilyen helyzeteket.” Ezen kívül a gyerekek az ilyen találkozókon való beszélgetések során azt is megérthetik, hogy mi a különbség az árulkodás és a jelzés között.

A teljes cikk itt olvasható:

budaorsinaplo.hu/a-bullying-temakoret-jartak-korbe-a-legutobbi-gyermekvedelmi-talalkozon/

Ne csak) Beszélgessünk az autizmusról!

Az óvodákban és az iskolákban nagyon megnövekedett az autizmussal élő gyermekek száma, Budaörsön is és országos, nemzetközi szinten is. Budaörs Város Önkormányzata erre a helyzetre reagált azzal, hogy több oldalról nyújt támogatást.

Az egyik az óvodai álláshelyek bővítése, mert az érintett gyermekek számának növekedése több autista-specifikus gyógypedagógust igényel, hogy mindenkit el tudjanak látni.

A másik, hogy a városvezetés gyermekpszichiáter segítségével szupervíziót szervez a gyógypedagógusok részére. Mivel az átlagos pedagógiai képzésnek nem része az autista-specifikus részképzés, így segítenek a pedagógusoknak szakmailag, a munkájuk hatékonyabb ellátása érdekében. És innen jött az ötlete annak, hogy mindezt a tudást szülőknek is érdemes lehet elsajátítaniuk. Ezért kérték fel dr. Simó Judit pszichiátert, hogy Budaörsön élő, autizmusban érintett családoknak is nyújtson olyan támogatást, ami ingyenesen elérhető.

Az első három előadás általános és tájékoztató jellegű, de e tanfolyammal kapcsolatban természetesen ennél hosszabb távban gondolkodik a városvezetés. A pszichiáter úgy vélekedik, hogy az első alkalom tulajdonképpen egy igényfelmérés volt. A megismerkedés után a későbbiekben korosztály szerint (iskolások, óvodások) és spektrum specifikusan kisebb csoportokban folytatódnak majd a foglalkozások.

Mindezen túl van egy helyi rendelete Budaörs Város Önkormányzatának, mellyel azokat a sajátos nevelési igényű gyerekeket támogatják, akiknek az oktatása/nevelése nem megvalósítható az állami intézményekben a magas csoportlétszám, osztálylétszám, valamint a szakemberhiány miatt, vagy éppen integráltan nem nevelhetők. Sajnálatos módon nagyon kevés olyan állami fenntartású intézmény van, ahol ezeket a gyerekeket fogadni tudják. Ebben nyújt segítséget ez a helyi rendelet, mely szerint Budaörs Város Önkormányzata 95 000 Ft/hó/gyermek összeggel támogatja azokat a budaörsi családokat, akik a sajátos nevelési igényű gyermekük oktatását/ nevelését csak magánintézményben tudják megvalósítani.

Az első előadás előtt az esemény szükségességéről és az első három alkalom témáiról beszélgettünk a felkért előadóval dr. Simó Judit gyermekpszichiáterrel.

A rendezvényt meghirdető közleményben ez áll: „Egy autista gyermek sokféleképpen hathat és hat is a család mindennapjaira, elkerülhetetlenül kihívásokkal jár és sokszor bizonytalansággal, félelemmel töltheti el a családtagokat. Minden bizonnyal a tudás és tapasztalatok gyűjtése a leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy az „autizmus-hullámvasúton” minden szereplő a lehető legnagyobb biztonságban és jól érezze magát.”

Melyek azok az okok, amik indokolják egy ilyen információs, tanácsadó összejövetel megszervezését? – kérdeztük először. A válaszból kiderült, hogy amikor egy gyerek autizmus diagnózist kap, akkor az első az, hogy a szakemberek gondoskodnak az ő szakmai ellátásáról, közösségi elhelyezéséről (milyen óvodába, milyen iskolába kerüljön), vagyis, hogy a gyermek maga kapjon terápiát, fejlesztést, a másik pedig, ami ugyanolyan fontos és nélkülözhetetlen, hogy a szülők és rajtuk keresztül a család környezete megtanulja, hogyan beszéljen a gyermek nyelvén, illetve hogy a különböző helyzetekben hogyan reagáljanak. Ezért fontos, hogy az autista gyerekek szülei számára is legyen tanfolyam vagy tréning, ahova a lakóhelyük közelében becsatlakozhatnak, de kiderült, hogy ilyen tanfolyamból még nagyon kevés van, pedig ennek az állami ellátás nagyon erős részének kellene lennie. Bár már lassacskán javul a helyzet és egyre több ilyet hoznak létre, de főleg inkább csak civil szervezetek, alapítványok tartanak szülői tréningeket.

Az is nagyon fontos, hogy a szülők számára ne csak fórumok, előadások, hanem könyvek és videók álljanak rendelkezésre, amiből tájékozódni, tapasztalatot gyűjteni, tanulni tudnak. A tudomány és a tapasztalatok évtizedek óta halmozzák fel azokat a módszereket, módszertanokat és eszközöket, amikkel segíteni lehet. Rengeteget lehet tanulni abból is, amit autista emberek elmesélnek magukról, hogy mi az, ami nehéz nekik, mi az, ami segíti őket és hogyan látják a világot. Ezekről már nagyon sok információnk van. Ilyenfajta tudást sokat össze lehet szedni és egy szakember segítségével fel lehet ismerni, hogyan érhető ez tetten a saját gyerekünknél – mondta még a szakember. Hozzátéve: azért fontos, hogy ilyen szülői tanfolyamok legyenek, mert az autizmus egy sajátos fejlődési utat jelent. Aki autizmusban érintett, máshogy dolgoz fel információkat, mint az autizmusban nem érintettek és ezért máshogy is reagál azokra. Nemcsak a fejlesztő órán vagy az iskolában történik így, hanem az otthoni mindennapokat is befolyásolja. Az autista gyermeket nevelő szülőknek muszáj minél többet megtudniuk az autizmusról, hogy azáltal gyermekük kezelésének legmegfelelőbb módját is megismerjék. Ugyanis sokszor azt tapasztalják a szülők, hogy a hagyományos megközelítés – ahogy az ember a legnagyobb szeretettel, gondoskodással, figyelemmel tereli a gyerekét – kevésnek tűnik. Sok szülő számolt be arról (még azelőtt, mielőtt az autizmus diagnózisa megszületett volna), hogy annak a frusztrációját éli meg, hogy ő nem jó szülő, mert nyilván valamit rosszul csinál, amiért nem az ideális mederben halad az életük. A szülő tájékozottságának abban is óriási szerepe van, hogy képes legyen a családtagokkal vagy a társadalom többi tagjával beszélni az autizmusról, meg a gyerek pedagógusaival is. Ezen kívül ugyanolyan fontos, hogy magával a gyerekkel hogyan beszélünk az autizmusáról, ugyanis a gyerekek és a későbbi kamaszok meg a még későbbi felnőttek életminősége és boldogulásuk a világban nagymértékben függ attól, hogy milyen önismerettel rendelkeznek és hogyan tudják képviselni a saját érdekeiket és a saját szükségleteiket.

Október 6-án az autizmusról volt szó kimerítően és hogy a szülők e bővített tudásukon keresztül hogyan fogják jobban megérteni a gyereküket. Sokszor félreértésre ad okot a környezet, de még akár a szülők számára is, hogy azt hiszik, ha a gyerek jár fejlesztésre vagy terápiára, akkor majd abból megtanul valamit, amit onnantól magától, minden helyzetben használni tud. Azonban az nem biztos, hogy amit ő egy fejlesztő órán megtanul, azt rögtön adaptálni vagy alkalmazni is tudja egy másik hasonló, de nem egészen ugyanolyan helyzetben. Ez is egy gyakori jellemző, hogy az a fajta általánosítási képesség, hogyha valamit megtanulunk, azt tudjuk használni máshol is, az sokszor nehezen megy az autista embereknek. Ezért a szülőknek meg kell tanítani, hogyan tudnak segíteni gyermeküknek abban, hogy más helyzetben, például otthon vagy idegen helyen is képes legyen használni ezeket a képességeket.

második alkalommal november 10-én arról fog beszélni a pszichiáter, hogy a megszerzett tudást használva hogyan tudják a szülők a mindennapokat, a saját kommunikációjukat, a gyerekhez való saját viszonyulásukat akadálymentesíteni, vagyis adaptálni az autista gyerekek gondolkodási, feldolgozási stílusához, kommunikációjához, illetve melyek azok a módszerek, eszközök, szemléleti megközelítések, amik ebben segíthetnek.

harmadik alkalommal december 8-án pedig arról lesz szó, hogy a szülők hogyan beszélgessenek az autizmusról a külső környezetüknek. Maga a család is több egységből áll, a szűk családi körön kívül van a tágabb család meg a rokonság. Ezenkívül a család benne él egy mikrokörnyezetben, az pedig egy nagyobb környezetben, vagyis a társadalom különböző pontjain jelenik meg az autista gyereket nevelő család, tehát a mindennapokban felhasználható trükkök alkalmazása kibővítendő a tágabb környezetre is. Dr. Simó Judit említette, hogy ez persze nagyon nehéz, hiszen nagyon sok család odáig is nehezen jut el, hogy egyáltalán elfogadja, gyermeke sajátos nevelési igényű, illetve sajátos szükségletekkel bír, és azt föl is tudja vállalni. Mert még ráadásul meg kell küzdeniük egy nem mindig befogadó társadalommal is. Ráadásul nagyon megnehezíti az autizmusról való gondolkodást, hogy az ebben való érintettség rendkívül sokszínű állapot. Nagyon különböző szükségletű, különböző támogatási igényű érintettek sokasága, akik mind eltérnek egymástól. De ugyanakkor valamiben meg nagyon hasonlítanak, hiszen nem véletlenül van autizmus diagnózisuk, de egy laikus számára első pillantásra nagyon különböző viselkedésű és boldogulású emberek sokaságát jelenti, aki nem tudja, miként viszonyuljon hozzájuk.

A teljes cikk itt olvasható: budaorsinaplo.hu/ne-csak-beszelgessunk-az-autizmusrol/

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here