Gazdasági előrejelzés 2016-2017-re

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt tíz évben – 2013-2014 kivételével, amikor kiugró mértékben tetőztek a beáramló EU-források – jelentősen elmaradt a régióra jellemzőtől – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. ma nyilvánosságra hozott elemzéséből. Jövőre valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk.

A magyar gazdaság lényegében a szeptemberben jelzett pályán halad. Az EU-támogatások apálya miatt a 2016. évi GDP-növekedés 2%-ra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul. Majd dinamikája 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3% környékére emelkedik. A 2017. évi jelentős béremelkedés következtében a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5%-kal emelkedik. Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5%-ról 2%-ra. Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete – részben egyszeri bevételek miatt – lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál. Mivel az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a kormányzati felismerése nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával, valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk.

A világgazdaság növekedési üteme 2016-ban a tavalyihoz hasonló lesz, 2017-ben kissé gyorsul, elsősorban a felzárkózó országok, azon belül is a nyers- és fűtőanyag-termelők (Oroszország, Brazília és a közel-keleti kőolajtermelők) némi dinamizálódása nyomán. Ugyanakkor nemcsak az USA, hanem az egész világgazdaság számára jelentős bizonytalansági tényező a Trump által folytatandó gazdaságpolitika, valamint az EU-ból való brit kiválás időzítése, módja és következményei. A populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassítja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. A világgazdaság eddigi kegyelmi állapota – a rendkívül alacsony kamatok és energiaárak (ami nekünk előnyös) – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik.

November után decemberben ismét emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, s ez utóbbiak ezzel tízéves csúcspontjukra jutottak. A GKI konjunktúraindexe immár mintegy három éve viszonylag szűk sávban hullámzik, most ennek a felső részén található.

2016-ban a bruttó keresetek növekedési üteme az alig emelkedő árszínvonal és az szja csökkentése nyomán mintegy 2 százalékponttal meghaladja a 2015. évit. Ezt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, az előző évi béremelések áthúzódó hatása, a közszféra fizetésemelései, valamint a mind nagyobb munkaerőhiány idézi elő. 2017-ben hasonló tényezők okozzák a bruttó keresetek dinamikájának újabb, csaknem 3 százalékpontos, 9%-ra való emelkedését, miközben a reálkeresetek a változatlan szja-kulcs és a 0,4%-ról 2%-ra gyorsuló infláció következtében ismét 7% körül emelkednek. A keresetek – a korábbi évektől eltérően – 2015-től a közszférában emelkednek gyorsabban. A lakosság fogyasztása 2016-ban 4,5, 2017-ben 5%-kal emelkedik. A GKI felmérése szerint a 250 fő feletti cégek 11, a kkv-k 6,5-8,2%-kal tervezték emelni a béreket. Ez is tükrözi azt a helyzetet, hogy a minimálbér és a garantált bárminimum 15, illetve 25%-os emelése a nagy (gyakran külföldi) cégeknek nem okoz gondot, ezzel szemben súlyos versenyképességi problémát keletkeztet a kicsi cégeknél, amit majd elbocsátásokkal és „szürkítéssel” fognak ellensúlyozni.

Az állóeszköz-felhalmozás a 2014. évi 11 és 2015. évi 2%-os bővülés után 2016-ban – főként az EU források visszaesése miatt – 10%-kal csökken, majd 2017-ben az újrainduló EU beruházási ciklus hatására 5%-kal emelkedik. A beruházási ráta 2015-ben 21,3% volt, s 2016-ban várhatóan 18,8%, 2017-ben 19,3% lesz, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány.

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt tíz évben – 2013-2014 kivételével, amikor kiugró mértékben tetőztek a beáramló EU-források – jelentősen elmaradt a régióra jellemzőtől. A magyar gazdaság fogyasztásorientált pályán halad, a beruházási ráta a 2016. évi visszaesés után 2017-ben az EU-transzferek hatására sem megy 20% fölé. A 2016-ban gyengélkedő ipar 2017-ben kissé gyorsul, az építőipar visszaesésről gyors növekedésre vált, az üzleti szolgáltatások – főleg a kereskedelem – viszonylag gyorsan fejlődnek.

A foglalkoztattak száma 2016-ban 3%-kal – a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően – bővül. Ez a konjunktúra még kedvező alakulásának, a külföldi munkavállalás további dinamikus bővülésének és a közfoglalkoztatás további emelkedésének eredménye. 2017-ben – a választást megelőző évben – a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további növekedését, noha a bürokrácia elleni harc keretében állami munkahelyek tömeges megszűnésének és a közmunka visszafogásának lehetőségét is felvillantotta. A foglalkoztatás bővülése 2% körüli lesz, a munkanélküliségi ráta a 2016. évi 5,2% után 5% körül lesz. A közmunka értékteremtő képességét reálisan figyelembe véve a munkanélküliség kb. 8%-os. A minőségi munkaerőből viszont egyre nagyobb a hiány.

A vállalati hitelállomány csökkenése már 2016-ban, a lakossági – az ingatlanhitelek kivételével – csak 2017-ben áll meg. A hitelállomány minősége javul. A bankrendszer likviditása és tőke-megfelelési mutatója (20%) kimagaslóan jó.

A belső és külső egyensúly nagyon kedvező. Az államháztartási hiány ötödik éve 3% alatt van, 2016-ban feltehetőleg 2% alatt, 2017-ben 2,5% körül alakul. A folyó fizetési és tőkemérleg 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet, a nagy állami elosztási rendszerek leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága, illetve a működőtőke-beáramlás megállása. 2017-ben az adócsökkentések költségvetési terhét a kényszerű vállalati béremelések nagyrészt ellentételezik, de a választások előtt számos területen költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható. Az államadósság várhatóan közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU elvárásainak. A külső finanszírozási képesség 2015-2017-ben alig változik, a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások ellentétes irányú változása ugyanis nagyrészt kioltja egymást. A GDP-arányos külső finanszírozási képesség viszont enyhén csökken.

Többhónapos árszínvonal-csökkenést követően, a 2016. szeptemberi 0,6% és októberi 1% után novemberben 1,1%-ra, hároméves csúcsára emelkedett az infláció Magyarországon, ami egyértelmű trendfordulót jelent. Az elmúlt hónapokban az euróövezetben is folyamatos az áremelkedés, a novemberi infláció 0,6%. Magyarországon idén éves átlagban 0,4%, jövőre 2% körüli áremelkedés várható. A jegybanki alapkamat várhatóan 2017 végéig 0,9% marad, de a nem konvencionális módszerekkel való lazítás folytatódik. Az euró/forint árfolyam éves átlagban 2016-ban 312, 2017-ben 315 körül lesz.

1. táblázat

A GKI prognózisa 2016-2017-re

   Forrás: KSH, GKI