A szünet utáni három mérkőzésre aláírtad volna a négy pontot?
Ha azt nézzük, hogy milyen előzményekkel futottunk neki ennek a három meccsnek, akkor igen, és ha utólag a játék képét nézem a három találkozón, akkor sem vagyok elégedetlen, különösképpen, ha még a körülményeket is figyelembe veszem. Folyamatosan sérülésekkel és betegségekkel küszködünk. A napokban pont arról beszélgettünk a szakmai stábbal, hogy a téli felkészülés óta folyamatosan kiesnek játékosok, és egyszerűen nem tudja a csapat utolérni magát fizikálisan. Visszatérve a három meccsre, nyilván nem vagyok teljes mértékben elégedett, mert a Győr elleni mérkőzést meg kellett volna nyernünk.
A három hetes szünet alatt sem sikerült rendezni a sorokat?
Maga a szünet jól jött, mert elég rossz szériában voltunk. Úgy gondoltam, hogy még az első hét rámegy arra, hogy visszajöjjenek a sérültek és a betegek, a második héttől pedig már velük együtt készülhetünk. Ez meg is történt körülbelül két napig, aztán megint kiestek játékosok. Ahogy említettem ezzel a helyzettel küszködünk az egész tavasz folyamán, mindamellett, hogy kezdőjátékosok távoztak télen a csapattól.
Már a Soroksár elleni 4-1-es vezetésig úgy tűnt, hogy meglesz az első idei győzelem, végül ez nem jött össze. Sikerült kibeszélni azt a mérkőzést?
Erről természetesen kellett beszélni, de azért olyan túl sokat nem lett volna értelme rugózni rajta. 65-70 percig abszolút kézben tartottuk a mérkőzést, az számomra is érthetetlen, hogy ezt követően hogyan tudtunk ennyire összeesni. Átrohant rajtunk az ellenfél, amivel még nem lett volna akkora probléma, ha nem kapunk ennyi gólt.
Valamennyi játékos arról számolt be, hogy frusztráltak voltak a nyeretlenség miatt, feltételezem ti, a szakmai stáb is. Milyen eszközei vannak ilyen helyzetben egy edzőnek?
Természetesen minket is nyomasztott, hogy nem jöttek az eredmények. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy mikor van az amikor mélyebben ki kell vesézni a hibákat és mikor kell átlépni felette és biztatni a játékosokat. Mindkét módszerrel próbálkozunk, reméljük, hogy a hátralévő meccseken meg is lesz az eredménye.
Hamar megtapasztaltad vezetőedzőként, hogy milyen először fent, majd kicsit lentebb. Ugye ősszel minden összejött, tavasszal pedig eddig kevésbé. Az ilyenekből lehet tanulni?
Nem könnyű, mert ez körülbelül fél év alatt zajlott le. Az ősszel mindenki csak pislogott velem együtt, hogy minden klappolt, január óta pedig az ellenkezőjét tapasztaljuk – utóbbit nyilván nehezebb feldolgozni és nehezebb túllépni rajta. Ha hosszabb távon nézem, nem biztos, hogy olyan rossz, hogyha mindkét oldalt ilyen gyorsan és ilyen röviden megtapasztalja az ember.
Ha a papírformát nézzük, akkor most jön a „könnyebb” része. Mivel lennél elégedett a hátrelévő hat fordulóban?
Azt fontos elmondani, hogy a hozzáállásunk és a játékfilozófiánk akkor sem változik, amikor nem jönnek az eredmények. A Vasas vagy a Debrecen ellen is ugyanazzal a mentalisással lépünk pályára, mint a mögöttünk lévő csapatok ellen. Ez nem is lehet kérdés számomra. A kérdésre válaszolva, egyik mérkőzés sem lesz könnyű, hiszen ebben a bajnokságban bárki megverhet bárkit. Ha egy kicsit is kiengedsz, ha nem vagy kellően agresszív, akkor könnyen meglephet az ellenfél. Nyilván azzal lennék elégedett, ha a hátralévő bajnokik mindegyikén három pontot szereznénk, meglátjuk, hogy ebből mennyi sikerül.
Forrás: bsc1924.hu
Korábbi cikkeink: ITT érhetők el.
