Festmények, versek és zene a szerelemről

0
1603

Égerfa szerelmes versei, Gyulai Zsuzsanna festménykiállításával

Gyulai Zsuzsanna festményei és mellette kifüggesztve Eller Mária kapcsolódó versei október 24-ig láthatók a Jókai Mór Művelődési Központ galériájában.

A péntek esti megnyitón pedig a képzőművészet és az irodalom kiegészült a zenével, Zsuzsanna férjének, Szalkay Dávid trombitaművésznek és Pánti Anna operaénekesnek köszönhetően. Így a versek mellett – amelyeket Eller Mária és Lovas Zsuzsanna adtak elő, illetve Németh Nyiba Sándortól egy saját költeményét hallhattuk – felcsendült Erkel Ferenc „Hunyadi László” című operájából Gara Mária áriája majd Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája és Gounod: Ave Maria; illetve Szalkay Dávid (trombitán) és Pánti Anna együtt adtak elő egy részletet Gershwin Summertime című dalából. A képek, a versek és a zene egy témát jártak körül több nézőpontból: a szerelmet. Amit már az est címe előrevetített: „Égerfa szerelmes versei, Gyulai Zsuzsanna festménykiállításával”.

Eller Mária ezen az estén egy általa alapított és szerkesztett új kiadványt is bemutatott, illetve annak első számát kinyomtatva meg is kaphatták az érdeklődők. A címe: „IHLET Irodalmi és Művészeti Magazin.” A 24 oldalas, színes és igen tetszetős kivitelű újság – ahogy azt a szerkesztője írja a beköszöntőben – „hithű, autentikus, valódi irodalmi és művészeti értéket képviselő, apolitikus és kommersz dolgoktól mentes”. És erősen kötődik Budaörshöz. Találunk benne színházi kritikát, filmkritikát, novellákat és természetesen verseket, illetve festményeket és Sári Ruth Észak-Koreában készült fotóit, melyeket januárban mutatott be egy kiállításon a budaörsi városházán (erről ITT írtunk). Az IHLET magazinba itt lehet virtuálisan is belelapozni: http://ihletmagazin.hu/

Gyulai Zsuzsanna pedig egy tavaly megjelent, saját rajzaival illusztrált , a budaörsi gyereknek, saját gyerekeik budaörsi sétáiról írt mesekönyvét ajánlotta még a megnyitón résztvevők figyelmébe. (Erről ITT írtunk.)

(Cikkeink Eller Mária korábbi versbemutatóiról ITT és ITT olvashatóak.)

Az alábbiakban Pánti Anna tegnapi megnyitóját olvashatják:

„Az irodalom és művészetek, a szépség és tapasztalatszerzés terét igyekeznek tágítani.” Ha a lélek találkozik egy valódi műalkotással, akkor mintha valami ablak nyílna ki, az ember egy pillanatra  a létezés teljességével találja szembe magát.  Nagyon fontos az élményszerzés, a rácsodálkozás, és az ihlet indította új gondolatok születése. Sok esetben a művészeti ágak úgy hatnak egymásra, hogy egymást ösztönzik.  Ma este itt az elgondolkodtató szavak, versek, az ecset tánca a színekkel  és a zene hulláma fog kézen bennünket, hogy elragadjon egy más dimenzióba – a „gondolat és a tünemények közötti birodalomba”.  Ez a találkozás – az örök múzsa: a SZERELEM témakörében fog kibontakozni.

A művészettel az ember megélheti azt a vágyát, hogy a valóság mellett új világot teremtsen, hiszen „alkotni kell – hogy életünknek értelme legyen, és akkor megérezzük, hogy kézen fog az Isten!”  Az alkotásban tetten érhető a művész agya, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból, lelkünkből is érzelmeket vált ki. A flow élmény… az euforikus öröm … a katarzis érzés átadására törekszünk mi művészek – mert véleményem szerint  feladatunk: a lélek csókjának átadása, miközben a gondolkodás spektrumát is tágítani akarjuk.

Prózai, publicisztikai írásai mellett Mária verseiben empátiája, hitének ereje világít, a természet iránti rajongása, töretlen életkedve és az univerzummal érzett kapcsolata, amely mindig az egyént és a végtelent kapcsolja össze – megmutatva azt, hogy nincs lehetetlen és az érzelemgazdagság meg a jövőbe vetett hit mindig képes új utat találni, hagyományokból, tiszteletből, szeretetből táplálkozva. Szinte vallásos harmóniák csengenek szavaiban, emlékezés, erő és elesettség, csendes könnyek, vágyakozás és szent nagy lobogás.

Zsuzsanna alkotásaiban – színeiben, formáiban, ecsetkezelésében a tiszta lelke, természetszeretete, művészi alázata tükröződik, kifinomult egyensúlyteremtő készsége – annak a nőnek, aki nem csak festőművész de  feleség, anya, festés technikákat oktató, táboroztató pedagógus, könyvillusztrátor. Barátságuk, egymásra hangolódásuk inspiráló – új alkotások megfogalmazásához.

A képzeletnek mozgástérre van szüksége  az alkotáshoz és az álmodáshoz. Ezt kívánom nekik tiszta szívből!

Úton című versemmel szeretném köszönteni őket és alkotókedvet – sok inspiráló élményt, jó egészséget kívánok Nekik és sok sikert az életükben, alkotó és művészetet szolgáló munkájukban!

Ú T O N // A  mindenséghez  fogható / parányi  létünk / elfut,  mint  napi  gondjaink, / kételkedésünk. / Mert  a  gyorsan  tűnő  pillanat / egy  új,  s  mindig  újabb  célt  mutat. /És  mi  a  fontos?/ A  cél,  a  küzdelem? / Az  ÚT,  amelynek megtétele,  GYŐZELEM. /Átível  gondokon,  napi  bánaton, / gyászon,  megpróbáltatásokon,/ megerősít,  hogy  legyen  hitünk,/ mert  hideg,  sötét  éjben /csillag  gyúlt  nekünk! / Mindig …  újabb  utakra  tévedünk. // De  nem  adjuk  fel! / Megyünk …. megyünk,   /  mert   belső  erőnk  az  Isten  adománya!/  Minden  emberi  élet  – / csillag  ragyogása, /a  lélek  vágyódása…  / szabad  szárnyalása!

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here