Felháborító építkezés az Odvas hegyen. Hogyan? Miért?

0
428

Az önkormányzattal a konzultációs kötelezettségnek nagyságrendileg az építtetők kétharmada tesz eleget, a fő probléma azonban az, hogy amit ilyenkor a főépítész irodán megállapítanak szabálytalanságokat, az semmire nem kötelezi az építtetőket. Az Odvas-hegyen is ez most a legnagyobb baj.

A budaörsiek jelentős részét foglalkoztatja a környező hegyeink (illetve hivatalosan dombjaink) egyre nagyobb mértékű beépítése. Több olvasónk és ismerősünk lefotózta a saját ablakából, hogy ahol korábban fák és zöld volt és az adott telken legfeljebb a fák által eltakart kisebb ház, ott az utóbbi időben sorra nőttek ki a földből a minimálstílusú kockaházak, és nem egy-két lakásosak, hanem társasházak. Sokan emlékeznek rá, hogy éppen öt évvel ezelőtt lakossági tiltakozásra állítottak le egy korábban engedéllyel rendelkező, de 2015-ben már szabálytalanul elkezdett építkezést a Máriavölgy utcában, amihez a domboldalt is elkezdték kibontani. S bizony a jogerős bírósági határozat ellenére, hogy az építtetőnek helyre kell állítania az eredeti helyzetet, ma is ugyanolyan sérült állapotban van a telek.

Jelenleg is zajlik egy sokakat felháborító építkezés az Odvas hegyen. Hogyan? Miért hordhatják el a fél hegyet? A közösségi médiában már rengeteg érv, tény és csúsztatás is elhangzott ezzel kapcsolatban. Sokan tisztában vannak már azzal, hogy a 300 négyzetméter alatti lakóépületekhez a hatályos jogszabályok szerint semmilyen engedély nem kell, a fölött pedig már évek óta nem a helyi önkormányzatnál, hanem a járási központban, esetünkben Budakeszin és Érden kell az engedélyt beszerezni. Másrészt a helyi szabályozás ugyan előírhatja (ahogy elő is írja), hogy az adott telek hány százaléka építhető be, hány szintű és hány lakásos lehet. Amit azonban néhányan úgy játszanak ki, hogy több lakást helyeznek el az épületben, amit az önkormányzat már nem ellenőrizhet. Harmadrészt a beépíthetőséget azzal is lehet szabályozni, hogy egy területnek milyen a besorolása, illetve van-e ott közmű (lásd a Frankhegyről szóló vitát az önkormányzat és a telkek tulajdonosai között!), de például ha egy városrész egyszer már megkapta a lakóövezeti státust, onnan visszalépés nincs, hogy mégiscsak maradjon inkább természetvédelmi terület.

Ugyanakkor azt kevesebben tudják, hogy az önkormányzatoknak meg kellett alkotnia még 2017-ben az úgynevezett Településképi Rendeletét (továbbiakban: TKR) és a Településképi Arculati Kézikönyvét (továbbiakban: TAK). (A dokumentumok megtalálhatóak a rendelettárban.) Ez a két dokumentum pedig Budaörsön kötelezően előírja, hogy a sokszor említett, már ismert lakóépületekre vonatkozó egyszerű bejelentési eljárás során a településképi követelményeket is alkalmaznia kell minden építtetőnek. Vagyis le kell folytatniuk egy szakmai konzultációt az önkormányzat főépítészi irodáján. „Azért tartottuk ezt szükségesnek, mert a nagyszámú új építkezésről önkormányzatunknak más forrásból semmilyen információja nincs, ráadásul az érdekelt szomszédokat sem kell semmiről tájékoztatni, illetve mi se tudjuk őket” – nyilatkozta lapunknak akkor Csík Edina főépítész. (A szakmai konzultációról ITT olvashatják a 2017-es felhívást.)

Hányan tesznek eleget ennek a konzultációs kötelezettségnek? – fordultunk ismét Csík Edinához. „Nagyságrendileg az építtetők kétharmada, az egyharmada nem. A fő probléma azonban az, hogy amit ilyenkor megállapítunk, az semmire nem kötelezi őket. A konkrét ügyben többször is leírtuk, hogy a tervek nem felelnek meg a Helyi Építési Szabályzatnak (HÉSZ). Amikor megkezdődött a földmunka, akkor tettünk először feljelentést az illetékes hatóságnál Budakeszin, hiszen csak annyit bonthattak volna el a területből, amennyi a ház megközelítéséhez feltétlenül szükséges. De jóval több földet termeltek ki. Ezért, ahogy a munkálatok haladtak, a napokban még egyszer tettünk feljelentést Budakeszin, és most kaptunk csak rá választ, hogy megindítják az építésfelügyeleti ellenőrzést” – folytatta a főépítész. Kérdéseinkre válaszolva hozzátéve, hogy ezt a területet már az 1970-es években átminősítették belterületté. S hogy ennek ellenére ott az építkezések évtizedekig nem indultak meg, az annak köszönhető, hogy úgynevezett nadrágszíj telkek voltak és a szomszédok sokáig nem tudtak egymással megegyezni, hogy megfelelő telekméretek alakuljanak ki. Ám ahogy a város betelt, egyre inkább jöttek az új érdeklődők és felvásárolták a magántulajdonosoktól a telkeket és összevonták azokat.

Mit tehetett, tehet még a feljelentésen kívül az önkormányzat a HÉSZ-nek nem megfelelő építkezés megakadályozása érdekében?  Például azt, hogy nem engedte a beruházónak, hogy magánutat hozzon létre, hogy úgy mehessenek fel a telkükre, hanem a meglévő Víg köz folytatásaként kell magánerőből kiépíteniük az utat és a közműveket is. Továbbá nem adta ki az engedélyt a kitermelt föld elszállítására. „Nem értem, miért nem hiszik el sokan, hogy mi minden eszközzel, ami még megmaradt a kezünkben, azért küzdünk, hogy Budaörs hegyekkel körülölelt városképe megmaradjon. Semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz az önkormányzatnak, hogy újabb és újabb területek épüljenek be. De annál többet tényleg nem tehetünk, mint amit itt elmondtam, hiszen a hatályos jogszabályok szerint nem vagyunk építéshatóság, és ügyfélnek sem számítunk ezekben a konkrét ügyekben, ahogy a szomszédok sem, akik mellett építkeznek.”

Amikor 2017-ben cikkeinkben is kongattuk a vészharangot, hogy nem jó ez a szabályozás, mert mindenki összevissza azt építhet majd amit akar, azt hitték sokan, hogy túlzás. Nem volt az…

Fotó: Pajor Zsuzsanna