Budaörsi olvasónktól értesültünk arról, hogy Kamaraerdőben tavasz óta fakitermelés zajlik, szerinte tekintet nélkül a fák vegetációs időszakára, a bennük zajló nedvkeringésre, illetve az ott élő madarak költési időszakára. Ennek jártunk utána…
Bár a szóban forgó terület a 11. kerülethez tartozik, budaörsi lakosok – főként az erdő közvetlen szomszédságában élők – által is kedvelt kiránduló és pihenőhely. Az erdőben a figyelmeztető táblákon a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Budapesti Erdészet aláírása található, így hozzájuk fordultunk az ügyben felmerülő kérdésekkel.
A Dél-Buda tüdejeként is felfogható Kamaraerdő parkerdőként van nyilvántartva, ami azt jelenti, hogy elsősorban a lakosság pihenésére, rekreációs tevékenység helyszínéül szolgál.
A favágók elmondása alapján tüzifának vágják a fát, 500 köbmétert, ami „rossz nyelvek szerint” valószínűleg a dolog azért ilyen sürgős, hogy még az önkormányzati választások előtt eljusson a szociális tüzifa a rászorulókhoz.
Megkérdeztük a Pilisi Parkerdő Zrt.-t, milyen okokkal indokolják, hogy a nyár közepén vágják a fát az engedélyükkel. Ugyanis az idén tavasszal a Rám-szakadék környékén kivágott fák is kisebb botrányt eredményeztek, akkor a Pilisi Parkerdő munkatársai azt nyilatkozták a Magyar Narancsnak, hogy majd nyáron, a költési és vegetációs időszakban nem vágnak, nem is vághatnak ki fákat. Ennek ellenére Kamaraerdőben tavasz óta szinte folyamatos a fakitermelés. Júliusban is, augusztusban is dolgoznak a láncfűrészek, annak ellenére, hogy Kamaraerdő rekreációs funkciójú parkerdő, melynek funkciója elsősorban az, hogy a városi lakosság pihenésének, szabadidejének egészséges környezetben való eltöltésének helyszíne legyen, nem pedig a profitorientált erdőgazdálkodásé. Ezért elsősorban erre voltunk kíváncsiak, mivégre az ellentmondás és egyáltalán, miért a parkerdő fás területét csökkentik? Valamint számszerű adatokat kértünk, Kamaraerdőben mekkora területen, hány köbméter fát szándékoznak kivágni? Mennyihez van engedélyük a favágóknak? Ki ellenőrzi és hogyan azt, hogy mennyi fát visznek ki az erdőből?
A helyszínen (Nagyréttől nyugatra) vizsgálódva ezen felül további kérdések is felmerültek, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Annak ellenére, hogy autóval is jól járható utakhoz közel vágják a fát – elég sok van belőlük – a meglévőkhöz közel újabbaknak csinálnak helyet tarvágással, valószínűleg azzal az indokkal, hogy könnyebb legyen a fát felpakolni. Kulturáltabb helyeken (például Csehországban) lóval vontatják ki a kivágott fatörzseket, de abban is biztosak lehetünk, hogy azok a törzsek nem a tüzifa kategóriába esnek. Ez újabb pusztítással jár, ugyanis azok a fák is komoly károsodást szenvednek, amelyeket az „útcsináláshoz” nem vágnak ki, a munkagépekkel a szélső fáknak nekimennek, félbetörik, lehántják kérgüket, adta magát a kérdés, ez így rendben van?
A Pilisi Parkerdő Zrt. a Kamarerdőben folyó erdészeti munkálatokkal kapcsolatban feltett kérdéseinkre az alábbi válaszokkal szolgált:
1. Idén tavasszal a Rám-szakadék környékén kivágott fák kisebb botrányt eredményeztek, akkor a Pilisi Parkerdő azt nyilatkozta, majd nyáron, a költési és vegetációs időszakban nem vágnak, nem is vághatnak ki fákat. Ennek ellenére Kamaraerdőben tavasz óta szinte folyamatos a fakitermelés. Júliusban is, ma megnéztem én is, ma is dolgoztak a fűrészekkel.
A Rám-szakadék környéki erdőkben elvégzett erdőgazdálkodási feladatokat az erdészeti hatóság tervei alapján, a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával és engedélyének birtokában hajtottuk végre, ahogy a jelenleg folyamatban lévő kamaraerdei munkálatokat is. Az erdőterv sok eleme közül az egyik legfontosabb az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú idő- és térbeli korlátozása, amely viszont sok paramétertől függ (pl. természetvédelmi területen vagyunk-e, van-e védett/fokozottan védett faj nyilvántartott élőhelye a területen, mekkora az idegenhonos fajok aránya). Míg a Rám-szakadék védettséget élvez, a Kamaraerdőben időbeli korlátozást nem ír elő a természetvédelmi hatóság. A fakitermelés vegetációs időben történő elvégzését ugyanakkor indokolja a változó klíma miatt kialakuló kiszámíthatatlan időjárás, ami miatt a tavaszi illetve nyári időszakban is be kell avatkoznia szakembereinknek az erdő fenntarthatósága érdekében.
2. Kamaraerdő rekreációs funkciójú parkerdő, miért ott vágnak tüzifának valót? Ugyanis a favágók azt mondták, mind tüzifa. Mi az igazság?
A beavatkozás elsődleges célja nem a tűzifatermelés, hanem a turistautak menti veszélyes faegyedek eltávolítása, ezáltal a biztonság szavatolása. Ugyanakkor az erdőterület további részein szükségessé vált a faállomány egészséges fejlődésének segítése, különös tekintettel az őshonos fajokra (cser, tölgy, juharok). Mivel csak a gyengébb minőségű, az erdő további fejlődését gátló, illetve idegenhonos fák kerülnek kitermelésre, a keletkező faanyag csak tűzifaként hasznosítható.
3. Kamaraerdőben mekkora területen, hány köbméter fát szándékoznak kivágni? Mennyihez van engedélyük a favágóknak?
A XI. kerületben elhelyezkedő erdőkből 20 hektáron terveztünk fakitermelést a tárgyévben, melyekre engedélyekkel rendelkezünk. Ezekből a termelésekből mintegy 500 köbméternyi faanyagot értékesítünk, mely megközelítőleg 50 család számára szolgáltat téli tüzelőt. A kitermelt mennyiségre az erdészeti hatóság ad jóváhagyást, melyet a munkálatok elvégzése után ellenőrzés követ. A fakitermelők munkáját társaságunk szakemberei nyomon követik, így biztosítva, hogy a célmennyiségnél ne kerüljön ki több faanyag az erdőkből.
4. Ki ellenőrzi és hogyan azt, hogy mennyi fát visznek ki az erdőből?
A faanyag szállítást megelőzően erdészeink állítják ki az ún. szállítójegyeket. A kitermelt faanyag útjának követése hasonlóan szigorú, mint az élelmiszerek eredetének ellenőrzése. A terméklánc-felügyeletről bővebb információt a https://portal.nebih.gov.hu/eutr oldalon találhatunk.
Az erdőkből kikerülő faanyag esetén a szállítójegy biztosítja azt, hogy a mennyiségek a kitermelés helyszínéig visszakövethetőek, így akár a fakitermelés jogszerűsége is visszakereshető pl. egy fatelep ellenőrzését követően. A faanyag közúti szállítását bármelyik erre illetékes hatóság ellenőrizheti.
5. Annak ellenére, hogy autóval is jól járható utak vannak az erdőben, miért kell a meglévőhöz közel újabbaknak helyet csinálni tarvágással?
A faanyag szakszerű kihordására szolgáló gyűjtőutak kialakítása (ezeket hívjuk közelítőnyomnak) sem jogi, sem természetvédelmi szempontból nem minősíthető tarvágásnak. Itt a talajvédelem az elsődleges: a nyomhálózatot úgy kell megtervezni, hogy a csörlős vonszolás esetén minél rövidebb legyen az út, ahol a földön húzzuk a fát; kihordó vontató esetén pedig az a cél, hogy a kiszállító gépnek ne kelljen letérnie a nyomról ahhoz, hogy a daruval minden fadarabot elérjen.
Emellett a talajterhelés csökkentése szintén fontos szempont. A fakitermelést követő 1-2 éven belül a lombkorona összezár a nyomok felett, 4-5 év után pedig már általában sűrű cserjés kíséri ezeket a sávokat.
