Régész, múzeumpedagógus, jogász. Dr. Mester Edittel a Csiki Pihenőkertben beszélgettünk. Hol is máshol, hiszen június elején már tele van a tábor gyerekekkel, a nyári szezon előtt az erdei iskolásokkal. De miként fonódik össze Budaörs történelme a pihenőparkkal? A kutatómunka milyen módon kapcsolódik a múzeumpedagógiával? S mitől más a Csiki Pihenőkert, mint bármely másik gyermektábor az országban? Van-e jövője? Ezekre kerestük a választ.
– Haladjunk időrendben! Régész, jogász és múzeumpedagógus. Régészként a középkor a szakterülete, hogyan kapcsolódik ez Budaörshöz és a Csiki Pihenőkerthez, ahol most ülünk?
– Gyerekkorom óta Budaörsön élek, középiskolai tanulmányaimat is itt fejeztem be, az Illyés Gyula Gimnáziumban. Régész hallgatóként érdekelt a település története, így magánszorgalomból kezdtem el kutatni. Abban az időben a Budapesti Történeti Múzeum és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársa voltam és az onnan kölcsönzött leletekből nyílt meg az első időszakos régészeti kiállítás, a könyvtárban. A városban folyó folyamatos építkezésekhez kapcsolódóan az elmúlt évtizedekben is rengeteg további értékes régészeti emlék került felszínre, amelyek közül a legérdekesebb a 2002-2003-ban a Kamaraerdőben zajló római település feltárása volt. Az önkormányzat támogatásával ekkor sikerült egy éppen kiürült ingatlanhoz jutni, ahol a legfrissebb ásatási leletekből készíthettünk egy kiállítást a Károly király utcában, ahol ma is működik a régészeti múzeum. Az ásatások itt, a tábor területén is folytatódtak 2002-ben, ahol a középkori Csik falu nyomaira bukkantunk. Régi álmom volt egy régészeti park létrehozása, amelyhez 2003-ban meg is kaptuk az önkormányzat támogatását és itt, a volt nyugdíjas kertben elkezdhettük a munkát, amelynek elsődleges célja, hogy élményszerűen ismertessük meg a nagyközönséget a kora-középkor világával. Csiki Pihenőkertnek neveztük el, utalva a feltárt Csik falura.
– Kikből áll a csapata?
– Elsősorban a Régiségbúvár Egyesület tagjai, családtagok, barátok, zömében fiatal egyetemisták, akik még lelkesek, új ötletekkel kapcsolódnak a már kidolgozott programokhoz. Az állandó alkalmazottak mellett a tematikus táborokban dolgozó munkatársakat évről-évre össze kell szervezni, mert mindig az adott témahéten tartanak foglalkozást. Ők részben önkéntesek vagy díjazást kapnak a munkájukért.
-Melyik a fontosabb, a tudományos munka, a régészet, vagy az oktatás, nevelés?
– Összefügg a kettő. A régészeti tapasztalat és kapcsolatok szükségesek az egyesület munkájához. A Csiki Pihenőkertbe azért jönnek az emberek, mert olyan egyedi programokat kapnak, ami az országban csak kevés van és valóban jól érzik magukat. Kapcsolatom a tudományos munkával sem szakadt meg, hiszen kutatási programokban, publikációkban és konferenciákon veszek részt és máshol is építettünk régészeti parkokat és kiállításokat. Szakértőként számos pályázat elkészítésében segítek másoknak, mert Budaörsről sajnos nagyon nehéz országos, vagy uniós pályázattal forráshoz jutni.
– A táboroztatás hogyan kapcsolódik a kutatásokhoz?
– 1993-tól szervezünk már a gyerekeknek táborozást. Az elejétől célunk volt, hogy bevonjuk őket a kutató munkába, illetve hogy megismerjék Budaörs történelmét. Óvodákban, iskolákban tartottunk foglalkozásokat. Később, 2002 után, a gyerekek részt vettek a pihenőkert építésében is, például a veremház esetében, és az ásatásokra is velünk jöhettek. Az egyesület tagjaival, családtagokkal, barátokkal építjük már 15 éve folyamatosan ezt a komplex intézményt, nagyrészt önkéntes munkával.
– Miből van bevétel a fenntartáshoz?
– A fenntartásban az erdei iskolák, az osztálykirándulások, a nyári táborok jelentik a fő bevételi forrást az önkormányzati és pályázati támogatások mellett. Minősített erdei iskola vagyunk, saját tankönyvünk, munkafüzetünk van hozzá. Ezeknek az elkészítéséhez az oktatási intézményekkel is egyeztettünk. Ősztől-tavaszig a Károly Király utcában a Városi Régészeti Kiállításban, áprilistól-októberig pedig a Csiki Pihenőkertben tartjuk a tananyaggal kapcsolatos foglalkozásokat. Számos kulturális programot szervezünk, felnőttek számára is. Mindemellett rengeteg támogató bevonására és önkéntes munkára van szükség a fejlődéshez és a bővítéshez.
– A régészettel indult a táboroztatás, ma azonban sokkal szélesebb kínálat.
– Igen, induláskor elsősorban régészeti és történelmi táboraink voltak, de folyamatosan új igények merülnek fel a szülők és a gyerekek körében, ezért bővítjük a kínálatot és nyitottunk a modern dolgok felé. Például technikai, informatikai, modern kalandtáborok is a kínálatba kerültek, a meglévők mellé.
-Összeszámolta már hány gyerek fordul itt meg évente?
– Körülbelül 8 -10 ezer ember fordul meg a két intézmény programjain, a városi és országos szintű rendezvényeket is beleszámítva, ahová „Utazó Múzeumként” elvisszük a jurtánkat is. Most is itt van 90 gyerek, az erdei iskolában. A helyi oktatásban is szervesen részt veszünk, az óvodáknak, iskoláknak múzeumpedagógiai programokat szervezünk tanév közben is.
-Nagyon furcsa, hogy az óvodás kor az alsó határ a Csiki Pihenőkert táboraiban.
– Az óvodás korú gyerekek családjainak is megoldást kívánunk nyújtani a nyári szünetben. Sok szülő dolgozik és probléma a gyerekek elhelyezése. Ez abból is látszik, hogy az óvodás táborok szoktak legelsőnek betelni.
– Van, ahol több gyerek van a családban. Ha testvérek jönnek táborozni, az előny?
– Sokan választják megoldásként, hogy a gyerekeket egy helyre viszik táborba. Ilyenkor életkoruknak, vagy érdeklődési körüknek megfelelően külön tematikájú táborokat kínálunk, ezért is olyan bőséges a választék. Napközben természetesen sokszor találkoznak, de azért külön is örülhetnek a baráti társaságnak és a programoknak, nem kell feltétlenül a kistestvérükre vigyázniuk.
– Kik térnek vissza?
– A családok 80 százaléka visszatér a nyári táborokba, de az iskolai csoportok is rendszeresen visszajárnak az osztálykirándulásokra, erdei iskolai programokra. A tanárok, ha jól érzik magukat, akkor ajánlják a kollégáiknak, így van már egy viszonylag állandó vendégkörünk. Mivel nagyon széles a kínálat és autentikus környezetben tanulhatnak és alhatnak a jurta faluban, ezért sokkal hatékonyabb az információbefogadás, mint egy megszokott iskolai környezetben.
– Amikor megérkeztünk, említette, hogy feltétlenül nézzük meg az Európa Kertet.
– Az Európa Kertet 2010-ben hoztuk létre egy uniós pályázat keretében, aminek a szlogenje: „Közös antik gyökereink és uniós jövőnk”. Budaörs összes testvérvárosa az ókorban a Római Birodalom része volt, így a városokban ma is jelentős szőlőtermelés akkor terjedt el. Az egykori és mai együttműködés jelképe ez a szőlőskert, amibe egy-egy sort ültettek a testvérvárosok (Bretzfeld, Kisújfalu, Magyarkanizsa, Pula), a budaörsi svábok, a budaörsi borászok és más civil szervezetek. A termést minden ősszel egy nagy közös szüreti mulatságon szüreteljük le és közös bort is készítünk „Csiki Vino” néven.
– Milyen bővítésekre lenne szüksége a tábornak?
– Hát, ez egy másik, csak erről szóló cikk témája lehetne. Évek óta körvonalazódik, majd tolódik egy korszerű kőépület és vizesblokk felépítése. Erre a nyárra saját erőből igyekeztünk bővíteni és felújítani a könnyűszerkezetes épületeket, hogy rossz idő esetén is legyen elegendő fedél a gyerekek feje fölé. A vizesblokk enyhén szólva nem ideális, de erről is folyamatosak az egyeztetések az önkormányzattal. Nehezíti a helyzetünket, hogy a teljes jelenleg használt és kiépített területünk jogi helyzete nem megoldott.
– Mit kívánjunk a Csiki Pihenőkertnek az idei nyárra?
– Jó időt, semmi mást nem szeretnénk. Csak az időjárás a kiszámíthatatlan, minden egyebet már rutinosan meg tudunk oldani, hogy jól érezzék nálunk magukat a gyerekek.
Fotók:Petőházi Emese
