A Budaörsi Olvasókör havonta gyűlésezik, s ilyen alkalmakra gyakran hív meg ismert közéleti személyiségeket, illetve írókat, költőket. Ezúttal Erdős Virág volt a vendégük, akinek versei rendkívül erősen reflektálnak a mai magyar valóságra. Ennek szellemében zajlott a beszélgetés is a városi könyvtár olvasószobájában, ahol mintegy két tucat érdeklődő gyűlt össze.
A költő néhány könyvét is magával hozta, hogy Tóth Zoltán, az olvasókör vezetőjének kérésére felolvassa néhány versét, amelyek a beszélgetés menetébe illenek. Magától a szerepléstől azonban kissé idegenkedik, azaz amikor nem csak maga a vers van előtérbe helyezve, hanem az ő személye is. Hasonlóképpen, úgy véli, a versekkel is csak a nyomtatott könyv lapjain keresztül lehet igazán kapcsolatba kerülni, az internet sajátságos felületén minden összekeveredik, kalamajkává válik, szemben a könyv linearitásával.
Tóth Zoltán elmesélte, hogy egy utcai ételosztás körülményei között ismerte meg Erdős Virágot, amikor egy 25 kilós krumpliszsákkal küzdött a Blahán. A költőnő segített neki, így derült ki, hogy ő is szívén viseli a rászorulók sorsát. Erről egyébként azt gondolja, hogy például a jószándékú emberek ezzel az adományozó kultúrával tartják fönn ezeket az állapotokat. Mert nem ez az ideális megoldás, de azt belátja, olyan rossz a helyzet sok helyen, hogy muszáj azonnali, gyors segítséget nyújtani.
2018-ban hozták azt a törvényt, hogy közterületen nem lehet életvitelszerű tartózkodást folytatni. A város mindenkié nevű civil szervezet küzdött ez ellen és el is érték, hogy alkotmányellenesnek ítéljék ezt a törvényt. Ezt a kormány úgy játszotta ki, hogy beletették az alkotmányba… Erdős Virág ekkor írta Nem című versét:
Nem te vagy a sürgető kérdés.
Nem te vagy a szembeötlő jelenség.
Nem te vagy a zavaró tényező.
Nem te vagy a megoldandó probléma.
Nem te rontod a levegőt.
Nem te rontod az utcaképet.
Nem te ijeszted el a turistákat.
Nem te botránkoztatod meg a járókelőket.
Nem te veszélyezteted a közrendet.
Nem te veszélyezteted a közbiztonságot.
Nem tőled kell félteni a közvagyont.
Nem tőled kell félteni a közegészséget.
Nem te jelentesz fenyegetést.
Nem te jelentesz kockázatot.
Nem tőled kell megtisztítani a várost.
Nem tőled kell megtisztítani az országot.
Nem a te tartózkodásod jogellenes.
Nem a te tartózkodásod szabálysértő.
Nem neked kell mentegetőznöd.
Nem neked kell szedelőzködnöd.
Nem ellened kell fellépni.
Nem ellened kell eljárni.
Nem te vagy az elkövető.
Nem te vagy a bűnös.
Nem te vagy útban.
Nem te vagy szarban.
Nem
neked szól az utolsó
utáni figyelmeztetés,
hogy az életvitelszerűen,
és visszatérően,
és folytatólagosan,
és bűnszervezetben,
és különös kegyetlenséggel bitorolt közterületeinket
fél másodpercen belül
hagyd el.
Másik fontos szerepvállalása a felszámolás alatt álló Hős utcai háztömbök lakói hangjának hallatása versekben. Bár vallja, ne helyettük beszéljünk, hanem engedjük őket beszélni. (A két hatalmas háztömböt a Mária Valéria telepen élőknek építették a II. világháború után. (A Mária Valéria nyomortelep a mai, IX. kerületi József Attila lakótelep helyén volt.) Ma is nehéz helyzetű emberek élnek ott. Hősöm című kötetében van A kóró és a kismadár című alkotása:
A településfejlesztési koncepció nem
fejleszti a településeket a gyermekvédelmi törvény nem
védi meg a gyerekeket a családsegítő szolgálat nem
segíti a családokat az idősgondozási központ nem
gondozza az időseket az önkormányzat szociális bizottsága nem
határozatképes a népjóléti minisztérium politikai államtitkára nem
nyilatkozik a drogprevenciós segélyvonal nem
kapcsolható az egészségügyi koordinátor
betegszabadságra ment az ifjúságvédelmi ügyintéző
megöregedett az esélyegyenlőségi szakreferens egy
lúzer x
professzor nem tud róla jézus
krisztust nem érdekli orbán
viktor nem normális apám
meghalt isten
nincs és a kóró
továbbra sem ringatja a kismadarat.
Érdekesség, hogy a pandémia ideje alatt Erdős Virág az egyik ételkiszállító cég futára volt. Ezidő alatt szerzett élményei találhatók a tavaly januárban megjelent Erdős Virág könnyei című kötetben.
Viszony
Nem én főztem, nem nekem kell megenni.
A testem reklámfelület, az arcom maszk.
Én egy keresztnév vagyok, te egy keresztnév vagy.
A biciklim egy mozgó pont, a vacsorád egy háromjegyű szám.
Applikáción keresztül követed az útvonalamat.
Applikáción keresztül értesülök a tejallergiádról.
Tudom a kódot, amivel bejuthatok hozzád.
Tudod a számot, amin panaszt tehetsz rám.
Magázlak, te letegezel.
Jó napottal köszönök, te azt mondod: heló.
Szép napot kívánok, te azt mondod: csá.
Ismerem a lakcímedet, tehát megvan rólad a véleményem.
Ismered a foglalkozásomat, tehát megvan rólam a véleményed.
Mosolyogsz rám, mert örülsz a vacsorádnak.
Mosolygok rád, mert borravalót remélek tőled.
Jelzed felém, hogy elmehetek.
Jelzem feléd, hogy késésben vagyok.
Holnap az utcán nem fogsz megismerni.
Holnap az utcán nem foglak megismerni.
Ha költő lennék, szájon csókolnálak.
Ha költő lennék, hasba szúrnálak.
Ha költő lennék, beleköpnék a levesedbe.
Nem vagyok költő.
Futár vagyok.
Nyugi.
Tóth Zoltán kérdésére, hogy mi lesz az elkövetkezendő időkben, Erdős Virág nem tudott optimistán válaszolni. Közölte, hogy most a nehéz helyzetben nincsenek ösztöndíjak, legfeljebb néhány ellenzéki kerület talál ki irodalmi ösztöndíjat, hogy az irodalmi alkotások némileg ellenpontozzák a minket körülvevő világot, ahol a kormány mindent kilátástalanná tesz. Egyébként meg olyan gyorsan történnek az események, hogy nehéz költőileg lereagálni.
Az öregedésről is szó esett. A most februárban az 55. életévét betöltő költő elmondta, nem akar abba a hibába esni, mint néhány kortársa, akik megmerevednek saját szobrukká. Hogy elhiszik, azzal, hogy elértek valamit, ugyanúgy folytathatják az írást, ahogy addig. Erdős Virág úgy tartja, mindenhez meg kell találni az éppen odaillő nyelvet. Ahogy fogalmazott: munkaköri kötelessége megtartani a fiatalosságot, mert írni csak úgy lehet, ha frissen, nyitottan fordul a világ felé.
