Első fokon a bíró döntő részben Budaörsnek adott igazat az állammal szembeni perben

Ítélethirdetéssel folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken első fokon a Budaörs város önkormányzata által indított per a magyar állammal szemben.

Dr. Bene Lajos bíró a határozat kihirdetése illetve a felperes és az alperes jogi képviselői és a szép számú hallgatóság előtt elmondta, hogy büszkeséggel tölti el, hogy ennek a pernek ő lehet a bírája, mert fajsúlyos esetnek tartja, mely számos szakmai kihívást tartalmaz számára és a résztvevők számára is.

Ezek után felolvasta a határozatot, amely szerint az alperes köteles megfizetni az általa Budaörs önkormányzatának okozott kárt, annak időarányos kamatait és a perköltséget.

A határozat az indoklásban kitért arra is, hogy a magyar állam által Budaörsre kivetett szolidaritási hozzájárulás alaptörvény ellenes, visszaélésszerű, a felperest ellehetetleníti, ellenkezik az európai charta-val, diszkriminatív, valamint az ezt megalapozó törvényt a parlament hatásvizsgálat nélkül fogadta el. A bíró taxatíve felsorolta azokat a jogszabályokat, törvényi helyeket, jogforrásokat, amelyeket figyelembe vett a határozat meghozatalakor. Ezek közül a legfontosabbak: az Alaptörvény, a Stabilitási törvény, a Költségvetési törvény, az Államháztartási törvény, az Adózás rendjéről szóló törvény, valamint a Ptk. néhány ide vonatkozó szakasza. Ebből is látható ennek a jogi esetnek a bonyolultsága, összetettsége, sokrétűsége.

A részletes indoklásban dr. Bene Lajos bíró kifejtette, hogy az alperesi védekezésben előhozott, az államot megillető immunitás nem áll meg, lévén ez a jog legfeljebb az alkotmányozót, vagy az Alkotmánybíróságot illeti meg. Az államnak, amely a népfelség elve szerint a választói révén gyakorolja a hatalmat, ez nem jogosultsága. Ilyen értelemben a jogalkotó korlátozott.

Minden önkormányzatot megilleti a közfeladatai ellátásához szükséges állami támogatás. Az önkormányzat nem tekintheti sajátjának azt a vagyont, amit elvonnak tőle, ráadásul a magyar jogrendszer nem ismer adójellegű elvonást – állapította meg még a bíró és kifejtette, hogy ebben az esetben vizsgálni kell a jogalkotó szándékát. Az pedig nem lehet az, hogy a nettó finanszírozás elvonást eredményezzen. Tehát a szolidaritási hozzájárulás kizárólag a nettó finanszírozás keretén belül történhet, befizetési kötelezettség csak addig terhelheti az önkormányzatot, e fölé nem emelkedhet.

Minden körülményt figyelembe véve Budaörs nem kötelezhető, hogy saját bevételei terhére fizesse meg az államnak a szolidaritási hozzájárulást, többek között azért, mert ez nem közjogi viszony.

Összegszerűségét tekintve a Budaörsöt áprilisig ért kár összege eléri a 765 millió forintot, amit az államnak vissza kell fizetnie.

A per során felmerültek eljárási kérdések. Többek között az alperes (az állam) indítványozta Csenger Zalán Zsolt tanúként való meghallgatását, miután a felperes részéről felmerült, hogy a szolidaritási hozzájárulási törvény megalkotása nem a törvényi előírásoknak megfelelően történt, azt nem előzte meg hatástanulmány, széles körű szakmai és érdekvédelmi szerveket bevonó vita. Miután a per eddigi folyamatában a tanú meghallgatására nem került sor, valamint a gazdasági minisztertől sem érkezett meg az alperes által hivatkozott, az NGM által titkosított levél, mely a hatástanulmányok meglétét igazolta volna, a bíróság elnapolta a pert.

A határozat tehát nem jogerős és a bíró azt a felperesi igényt, miszerint az alperest tiltsák el a szolidaritási adó további beszedésétől, illetve az eddig okozott kárt az állam fizesse meg, a bíró elutasította. Budaörs beadványában azt is kérte, hogy az állam a szolidaritási hozzájárulás címen elvont összeget az állam a települési iskolákra fordítsa, ám ezt a bíróság szintén elutasította, arra hivatkozva, hogy a törvény erről konkrétan így nem rendelkezik.

Végül dr. Bene Lajos bíró a tárgyalást azzal rekesztette be, hogy a folytatás  2018. január 18-án lesz.

A határozat eddigi ismeretében joggal lehet Budaörs önkormányzatának képviseletében megjelent Wittinghof Tamás polgármester optimista, hiszen a per lényegét tekintve, a bíróság már kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás alaptörvényellenes, kivetésével kárt okozott. A folytatásban ezt a döntését a Fővárosi főügyészség már nem változtathatja meg.