Tudták, hogy 1890-ben vonultak fel először a magyarországi dolgozók követeléseikkel május elsején Budapesten, a Kálvin tértől a Városligetbe?
Budaörsön néhány év kivétel nincs hagyománya a majálisnak. Ám ma délután 15 órától lesz a Budaörs Fejlődéséért Egyesület kampánynyitó rendezvénye a Csiki pihenőkertben, bográcsozással és élőzenével. Akiknek szimpatikusak azért, akik más politikai nézeteket vallanak azért, beszélgessenek el személyesen a jelöltekkel!
Szinte minden ünnepkor – legyen az állami vagy egyházi – jön a szokásos kérdés, mire is emlékezünk éppen. Az „utca emberéről”’ pedig rendre kiderül, hogy fogalmunk sincs. Tehát: mit ünneplünk május 1-jén? A munka ünnepét. De miért és mi is ez? A munka ünnepe (eredetileg – és a volt szocialista országokon kívül – mindig is a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. A közhiedelem szerint május elseje kommunista ünnep, azonban története régebbre nyúlik vissza, a volt szocialista országok csak felkarolták a munka ünnepét. Még ma, harminc évvel a rendszerváltozás után is nemzeti ünnep, azonban a legtöbbeknek ez már csak annyit jelent, hogy nincsenek nyitva az üzletek. Pedig 1817-ben Robert Owen volt az, aki először kiállt a munkások érdekei mellett, többek között a munkaidő csökkentését követelte, érvként pedig azt hozta fel, hogy a korábbi 14-16 óra helyett már 10 órás munkaidő mellett is nyereséges tud lenni egy gyár. Innen jutottak el a munkásmozgalmak a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozáshoz. Ami persze azoknak, akik egyszerre több helyen is helyt kell, hogy álljanak a megélhetésükért, csak vágyálom. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, amiről még kevesebben tudnak. Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére.
És egy régi budaörsi május 1-je az 1970-es évekből:
