Elhunyt Éless Béla, akinek Budaörs a színházát köszönheti

0
40

Elhunyt ma hajnalban Éless Béla, akinek Budaörs a színházát köszönheti. A színész-rendező 80 éves volt.

Éless Béla 1940-ben született Kassán. A Wikipédia szerint az ELTE Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult. 1958-1962 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi színpadán kabarékat rendezett, zenei műsorokat vezetett. 1963-1973 között az általa alapított Tatabányai Bányász Színpad rendezője, színésze volt. Olyan produkciók létrejötte fűződik ehhez az időszakhoz, mint a Kukabúvárok, az Übü király és a Madarak. 1974-1984 között a Budapesti Perem Színpad alapítója, művészeti vezetője, rendezője volt. Kiemelkedő produkciók: Koordinációk, Svejk a II. világháborúban. 1976-1985 között a Magyar Rádió rendezője volt. 1986-1988 között a József Attila Színház rendezője és színésze volt. Illetve 1987-1996 között a Tatabányai Jászai Mari Színház alapítója, 1989 után igazgató-művészeti vezetője. Kiemelkedő produkciók: Pillantás a hídról, Kakukkfészek, Play Strindberg, Öbölből vödörbe.

Bár ő maga korántsem ezt tartotta a legfontosabb munkájának, sokan ismerték meg a tévéből, mivel a Szomszédokban, amit 1987-től 1999-ig vetítettek, Kerei Gusztáv adótanácsadót alakította.

A Budaörsi Játékszín, aminek ötletgazdája, igazgatója, művészeti vezetője volt 1997. július 1-jén indult az általa kigondolt tervekkel és az önkormányzat támogatásával, illetve üzemeltetésében. Innen 2008 nyarán távozott, mert az akkori képviselő-testület mást nevezett ki direktornak. Éless Béla tehát immár sokadszor, újra színházalapításba fogott és 2008. október 1-jén elindult Zuglóban az Éless-Szín, melynek színpadáról már csak az egyre súlyosbodó betegsége tarthatta távol.

Lapunkban egyebek között 2003-ban beszélgettünk vele. Akkora már nagyon sok ismert művészt hozott el a budaörsi színpadra. “Mit tud egy kis színház ajánlani ezeknek az embereknek? Gondolom nem elsősorban pénz?” – kérdeztük tőle. “Valóban, nem elsősorban pénzt, bár mára sikerült egy vidéki színház átlagos gázsiját elérnünk, amit hónap végén biztosan kézhez kapnak. S ez nem jellemző ebben a mai, átutalásos rendszerben. Egyre nagyobb a jelentősége annak a szakmai, művészi tőkének, amivel rendelkezem. Hiszen az elmúlt évtizedekben, mint tatabányai színigazgató már foglalkoztattam egy részüket, azt megelőzően pedig a Magyar Rádió rendezőjeként dolgoztam együtt sokukkal. És, miután mintegy hatvan film van mögöttem – mert hát színészként is működök vagy harminc éve – jó néhányukkal sokszor játszottunk együtt. Sajnos, itt Budaörsön a színházi üzemeltetési körülményeink nem a legjobbak, de kérem, emelje ki a cikkben, hogy a világért sem panaszkodom! Jól működünk! Tehát, visszatérve, elsősorban a szakmai, emberi megbecsülés az, amivel a színészeinket vonzani tudjuk, és a legfontosabb, hogy a budaörsi közönség nagyon szereti őket. (…) No és még egy szempont: földrajzi fekvésünket tekintve gyakorlatilag pesti színház vagyunk, működésünk önállóságát tekintve viszont nem utánjátszó, hanem egy lendületesen fejlődő kisváros dinamikus színháza” – válaszolta.

A már Latinovits nevét viselő budaörsi színházba Éless Béla 2015-ben még egyszer visszatért, az Éless-Szín jött el vendégjátékkal, Vaszary János Ma éjjel szabad vagyok című darabját hozták, amit Éless rendezett és játszott is benne.

Hogy kapott-e a munkássága elég figyelmet és elismerést? Ami biztos, hogy az idén, tehát 2020-ban Gobbi Hilda Életműdíjjal tüntették ki és Zugló díszpolgára lett, ám betegsége miatt ezeket már nem személyesen, hanem a felesége és munkatársa Valler Gabriella vette át a nevében.

Éless Béla ma hajnalban, 2020. december 28-án hunyt el.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here