Megjelent Eller Mária első kötete, ÉGERFA VERSEI ÉS ÍRÁSAI címmel. A kötetében „szinte összművészeti találkozón érezheti magát az olvasó” – írja a fülszövegben Pánti Anna, „hiszen sok festmény ihlette és színházi előadásokon, zenén elringatott lélek – morzsa tükrében tekinthetünk magunkra általa.”
Eller Mária már túl az ötvenen döntötte el, hogy élete hátra lévő részében nem mások írásaival szeretne foglalkozni korrektorként, vagy nem mások újságjára pénzt előteremteni a hirdetések szervezésével, ahogy tette azt korábban – mintegy húsz éven át – a Budaörsi Naplónál, hanem a saját érzéseit kívánja megfogalmazni elsősorban versekben, másodsorban prózában. Az így született alkotásokat először csak az ismerőseinek küldte el e-mailben, majd egyre több jelent meg különböző irodalmi folyóiratokban, például a Klárisban. A következő lépés ezen az úton, amikor Mária bejegyeztette és megjelentette kiadóként és szerkesztőként az IHLET című művészeti magazint, amiben a saját versein és írásain kívül mások alkotásai is megjelentek, megjelennek. Mindeközben csatlakozott a Krúdy Irodalmi Körhöz, ahol olyanokkal találkozik rendszeresen, akik hozzá hasonlóan az önkifejezésük módját a költészetben találták meg. Részben az itteni tagok biztatására tartott az elmúlt két évben több saját irodalmi estet, a verseket minden alkalommal képzőművész ismerőseinek tárlataival és zenész barátainak előadásaival kiegészítve.
A most megjelent első, önálló kötetében a versek mellett szintén olvashatunk prózát, például családi történeteket, színházi kritikát. A könyv ismertetőjében Pánti Anna operaénekes így fogalmaz: „Sok szeretettel köszöntöm az olvasót Eller Mária költő, publicista ÉGERFA VERSEI ÉS ÍRÁSAI című kötetében, mellyel szinte összművészeti találkozón érezheti magát az olvasó, hiszen sok festmény ihlette és színházi előadásokon, zenén elringatott lélek – morzsa tükrében tekinthetünk magunkra általa.
’Az irodalom és művészetek, a szépség és tapasztalatszerzés terét igyekeznek tágítani.’ Ha a lélek találkozik egy valódi műalkotással, akkor mintha valami ablak nyílna ki, az ember egy pillanatra a létezés teljességével találja szembe magát. Nagyon fontos az élményszerzés, a rácsodálkozás, és az ihlet indította új gondolatok születése. Sok esetben a művészeti ágak úgy hatnak egymásra, hogy egymást ösztönzik. Az elgondolkodtató szavak, versek szinte az ecset játékával és a zene hullámával fognak kézen bennünket, hogy elragadjanak egy más dimenzióba – a ’gondolat és a tünemények közötti birodalomba’( Heine). Ez a találkozás – az örök múzsa: a szerelem, a hit, a lélek vívódásai, a természet csodája témakörében fog kibontakozni.
A művészettel az ember megélheti azt a vágyát, hogy a valóság mellett új világot teremtsen, hiszen alkotni kell – hogy életünknek értelme legyen, és akkor megérezzük, hogy kézen fog az Isten!. Az alkotásban tetten érhető a művész gondolkodásmódja, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból, lelkünkből is érzelmeket vált ki. A flow élmény… az eufórikus öröm … a katarzis érzés átadására törekszik, miközben a gondolkodás és fantázia spektrumát is tágítani akarja.
Prózai, publicisztikai írásai mellett Mária verseiben empátiája, hitének ereje világít, a természet iránti rajongása, töretlen életkedve és az univerzummal érzett kapcsolata, amely mindig az egyént és a végtelent kapcsolja össze – megmutatva azt, hogy nincs lehetetlen és az érzelemgazdagság meg a jövőbe vetett hit mindig képes új utat találni, hagyományokból, tiszteletből, szeretetből táplálkozva. Szinte vallásos harmóniák csengenek szavaiban, emlékezés, erő és elesettség, csendes könnyek, vágyakozás, vívódás, ábrándozás és szent nagy lobogás hangján.
Írásaiból átsugárzó gondolkodásmódja festőművészekkel, zenészekkel, egymásra hangoló inspiráció – új alkotások megfogalmazásához.
A képzeletnek mozgástérre van szüksége az alkotáshoz és az álmodáshoz. Kívánom, hogy megértsék és megtalálják mindezt olvasás közben és lélekemelő, szép élményekkel gazdagodjanak!”
Az előszóban maga a szerző ezt írja: „Ez a könyvem az első, de paradox módon mégis a második az életemben. Ugyanis 2016 őszén, egy ugyanilyen budaörsi önkormányzati pályázat révén magánkiadásban adtam ki és szerkesztettem meg unokatestvérem Demján János posztumusz verseskötetét Könnyek csillognak a Nap szemében címmel. Annak a kötetnek a bemutatóját 2016. november 16-án rendeztem a budaörsi Gróf Bercsényi Zsuzsanna városi könyvtárban, melyről a helyi sajtó, így mindkét városi tv és többek között családi vállalkozásunk városi közéleti magazinja a Budaörsi Napló is tudósított. (…) Bízom benne, hogy azok, akik könyvemet kézbe veszik és figyelmükre méltatják, meglátják, megtalálják e sorok között azt, azokat az érzéseket és mondanivalót melynek átadásáért alkotótársaimmal fáradozunk. Így Pánti Anna operaénekessel, Gyulai Zsuzsanna festőművésszel és férjével, Szalkay Dávid trombitaművésszel, Pozsár Andrea zongoristával, Gulyás Boglárka festőművésszel és még sorolhatnám hosszan, de inkább hadd emeljem ki az unokatestvérem posztumusz verseskötete kapcsán megismert Pillantás fotókör „kis” és „nagy” fotóművészeit, akiknek szintén hálás köszönettel tartozom! Remélem még sok siker áll közösen előttünk, még több mint mögöttünk, ezen a bizonyos ’szoros kapun át a keskeny úton’(Mt7,13-14), melyhez remélhetőleg mások is csatlakoznak majd még ugyanilyen szívvel, művészi alázattal és szeretettel!”
A könyv megvásárolható a szerzőnél (E-mail: info@ihletmagazin.hu, mobil: 03 30 999 1216, illetve a Budaörsi Napló szerkesztőségében (Budaörs, Szabadság út 137. a parkra néző oldalon.)
(A kiadvány megjelenését támogatta Budaörs Város Önkormányzata)
