„Ne várjuk meg, amíg baj lesz!” A szolid daganatok körében a méhnyakra, emlőre, valamint vastagbél/végbélre kifejlesztett szűrővizsgálatok szervezett szűrésre alkalmasak, de a vizsgálatokra egyénileg történő jelentkezések ugyanolyan fontosak. A nőgyógyászati szűrővizsgálatok még eredményesebbek, ha a vizsgálatok komplexek, vagyis nem csak a szűrt szervre korlátozódnak, hanem teljes körű nőgyógyászati vizsgálat történik a mellek vizsgálatát is beleértve” – szögezte le dr. Teleki Attila nőgyógyász-onkológus.
„Két számot emelnék ki tájékoztató jelleggel, nem konkrét évhez kötötten: évente átlagosan 1000-1200 új méhnyakrákkal kapcsolatos megbetegedést és mintegy 500, ezzel a betegséggel kapcsolatba hozható halálozást regisztrálnak Magyarországon” – kezdte a súlyos tényekkel a beszélgetést dr. Teleki Attila nőgyógyász-onkológus, aki több mint negyven éve orvos. „Ez szemléletesebben azt jelenti, hogy minden tizenhatodik nő érintett, és minden kilencedik eset tragikus módon végződik. Az emlő daganatos megbetegedéseivel hasonló a helyzet, itt minden nyolcadik nő érintett lehet”.
Hogyan lehetne csökkenteni ezeket a számokat? A kulcsszó a megelőzés. „Ki kell szűrni a rákmegelőző állapotokat, ez lenne az ideális, de legalább felismerni a korai stádiumokat, amikor a betegség még könnyen, szervveszteség illetve súlyosabb kimenetelű műtétek és hosszadalmas kiegészítő kezelések nélkül gyógyítható. Tehát a szűrővizsgálat tünetmentes nők rákmegelőző állapotainak hatékony felismerése, lehetőleg szervezett formában, de a szűrővizsgálatokra egyénileg történő jelentkezések ugyanolyan fontosak. Fontos, hogy a szűrővizsgálat alkalmával végzett nőgyógyászati vizsgálat mindig komplex legyen: vagyis nőgyógyászati szempontból valamennyi szervre kiterjedjen. Így a szűrővizsgálat hozadéka lehet a betegségek korai szakaszban történő felismerése is, beleértve azon szerveket melyekre ma még nem rendelkezünk hatékony szűrőmódszerekkel” – szögezte le az orvos.
A magyarországi lakosság mintegy 30-40%-a vesz részt szűréseken, amely igen rossz arány. Ennek egyik oka, hogy a nőgyógyászati daganatos megbetegedések rákmegelőző állapotai, sőt a kezdeti stádiumok sem okoznak panaszt így a nők egészségesnek hiszik magukat. Másrészt a magukat egészségesként meghatározó nők egy része fél elmenni a szűrővizsgálatra, mert nem akarnak szembesülni azzal a lehetőséggel, hogy esetleg betegek vagy betegek lehetnek. Ráadásul sok a tévhit a rákos megbetegedésekkel kapcsolatban, amelyek sokszor brutálisabb képet festenek le a valóságosnál a tehetetlenség, gyógyíthatatlanság mítoszát keltve. Rengeteg téves információt terjesztenek a közösségi oldalakon a szűrésekről is, például a mammográfiás vizsgálattal kapcsolatban eltúlozzák a fájdalmas voltát, sőt egyenesen károsnak nevezik a vizsgálatot, de ez nincs így, bár a vizsgálat néha valóban nem kellemes a mellek mérsékelt összenyomása miatt. Szintén tévhit az is, hogy a daganatos megbetegedések csak az idősebb korosztályt érintik. A nőgyógyászati daganatos megbetegedések valójában majdnem minden életkorban jelen vannak, csak más-más szervre tevődik át a hangsúly a különböző életkorokban.”
„A rák kialakulását egy lefelé vezető lépcsősornak lehet elképzelni, amely az elején egy ideig még kétirányú (ilyen a rákmegelőző állapotok egy része), azaz korai felismerés esetén visszafelé is lehet menni a képzeletbeli lépcsőn, viszont amennyiben már kialakult a betegség, a folyamat halad előre és minden egyes lépcsőfok egyre súlyosabb stádiumot jelent. Így a kezelése egyre komolyabb beavatkozásokat igényel, a gyógyulási esélyek pedig egyre rosszabbak” – vázolta fel a szakember szemléletesen a helyzetet.
A kiszűrt esetek szigorú követése, további vizsgálata, illetve a teendők meghatározása szintén a fentiek függvénye.
Az emlő szűrővizsgálatának legegyszerűbb módja a tapintás, amit komplex vizsgálat alkalmával a nőgyógyász végez el, de ezzel együtt a nagyon fontos és egyszerű önvizsgálatot szintén el kellene sajátítani minden nőnek. A szűrővizsgálat erre is jó alkalom. Az emlő leghatékonyabb szűrővizsgálata a 45 és 65 év között kétévente ajánlott a mammográfia, de egyéni eseteket mérlegelve előbb is elvégezhető. A mammográfia kiegészítő vizsgálata lehet az ultrahang vizsgálat, de a mammográfiát nem váltja ki. Fontos tudni, hogy a mammográfia vagy ultrahang alapján időnként javasolt úgynevezett aspirációs citológiai vizsgálat (érzéstelenítést követően egy speciális tűvel néhány sejtet emelnek ki az adott területről), teljesen veszélytelen, habár ijesztőnek tűnik. Az emlő betegségeinek ellátását a szűrést követően a sebészek végzik.
A méhnyakszűrés 25 év 65 év között évente ajánlott, de a szexuális élet elkezdését követő
1-2 éven belül célszerű lenne elvégeztetni az első vizsgálatot. A szűrés kolposzkópos megtekintésből (a méhnyak nagyításos és színszűrős vizsgálata) és citológiai anyagvételből szükség szerint HPV meghatározásból áll. A HPV-vel kapcsolatban -melynek kiemelt szerepe van a méhnyakrák kialakulásában- szintén sok a tévhit. Nem minden típusa veszélyes, és a magas rizikójú típusok jelenléte nem jelenti biztosan a rákos folyamat kialakulását, de szigorú követést igényel.
Sajnos egyre nagyobb arányban fordul elő a méhnyakrákot is megelőzve a méhtestrák, amely elsősorban, de nem kizárólag az idősebb korosztályhoz tartozó nőket érinti, és melyre jelenleg nincs jó szűrőmódszer. Mivel gyakran vérzéssel jár, a nők nagy többsége orvoshoz fordul, így általában korábban felismerik a betegséget, mely jól gyógyítható.
Hasonló a helyzet a szeméremtest elváltozásaival, melyek elhelyezkedésüknél fogva nagyon korán felismerhetőek lehetnének rendszeres vizsgálattal, de sajnos gyakran mégis túl későn jelentkeznek a betegek.
A legrosszabb kórjóslatú nőgyógyászati rák a petefészkeket érinti. Hatékony szűrőmódszer még nincs és a kezdeti időszakokban nem okoz panaszt, de vizsgálattal, illetve a szükséges kiegészítő vizsgálatokkal felismerhető és a kezdeti stádiumban sokkal eredményesebben gyógyítható.
Nagyon fontos és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy optimálisan évente, de legalább kétévente minden nőnek meg kellene jelennie a rendszeres, komplex nőgyógyászati vizsgálaton.
A szűrés mellett a megelőzés része az egészséges életmód vagy tudatos életmódváltás, a dohányzás mellőzése, a túlsúly és a stressz elkerülése, a védőoltások, de ezek már egy másik cikk témái. „Ne várjuk meg, amíg baj lesz!” – zárta gondolatmenetét dr. Teleki Attila.
