Szülők, tanárok és diákok, mintegy kétszáz fős sokaság jelent meg tegnap délután a városháza előtt azon a demonstráción, melyet az Illyés gimnázium és a Herman iskola szülői munkaközössége szervezett. A tüntetést a szabad oktatásért, a magyar iskolákért és pedagógusokért, a budaörsi iskolaigazgatókért, a szülői önrendelkezésért hirdették meg. A rendezvényen felszólalt Ruzsonyi Ágnes és Tollner József, valamint beszédet mondott a két iskolaigazgató és Wittinghoff Tamás polgármester is.
Ruzsonyi Ágnes, a KettőPontNulla Oktatási Központ vezetője, pedagógus, az Illyés Gyula gimnázium iskolaszékének elnöke, a demonstráció egyik szervezője vállalta magára a moderátor szerepét, illetve első felszólalóként tájékoztatott arról, hogy egészen pontosan miért volt szükség erre a tiltakozásra: „hogy jelezzük, készek vagyunk beszélgetésre, egyeztetésre az oktatás teljes és katasztrofális összeomlásának megelőzése, megfékezése érdekében” – mondta. Mivel a korábbi petíciók, demonstrációk nem vezettek eredményre és sok szülő csak az iskolakezdés után tapasztalta meg a problémákat, ezért kellett egy újabb tiltakozó demonstrációt szervezni. Ugyanis „jogtalan, etikátlan, a következményekkel nem számoló és elvileg elképzelhetetlen, ami ma az oktatás-nevelés területén zajlik” – jelentette ki Ruzsonyi Ági, majd sorolta, melyek azok, amiknek nem szabadna, de mégis megtörténnek: 1. Egy hatalomba helyezett orvost (Kásler 
Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere) nem győz meg két olyan iskola igazgatójának pályázata, melyek az ország kiemelkedően színvonalasan működő iskolákat hosszú évek óta vezetik és semmibe veszi a tanárok, szülők véleményét. 2. Szakmai kompetencia híján kötelezően előírják, hogy minden gyereknek hatévesen kell kezdeni az iskolát, függetlenül a szülők és az óvodapedagógusok tapasztalatán alapuló véleményétől, a gyermekek iskolaérettségétől. 3. A pedagógusokat korlátozzák abban, hogy diákjaik érdekeit tartsák szem előtt, a tankönyvek megválasztásában, fejlődésük támogatásában. 4. az oktatási intézményekben a diákokkal nem a számukra az életben hasznos logikus gondolkodást, az önálló, illetve a közös munkát, az ismeretszerzés örömével ismertetik meg, hanem a fölösleges és elavult anyagot kell bebiflázniuk. 5. a szülők önrendelkezési jogát elveszik, törvényben meghatározott lelkiismereti szabadságát korlátozzák azzal, hogy ellehetetlenítik az alternatív iskolákat, a tanulócsoportokat. „Nem veszthetjük el hitünket, reményünket, hogyha kiállunk szabadságjogainkért, pedagógusainkért, igazgatóinkért, a szülői önrendelkezésért, akkor sikerülhet megtartanunk azokat. Egyáltalán nem mindegy, hol, milyen körülmények között, milyen pedagógusokkal és igazgatókkal tanulhatnak gyermekeink. Kiállunk azért, hogy jövőjüket, fejlődésük irányítását ne az állam végezze” – mondta Ruzsonyi Ágnes.
Árendás Péter, az Illyés gimnázium igazgatója világossá tette, a demonstráció nemcsak a két budaörsi iskolaigazgató miatt került megszervezésre: „Valójában sokkal többről van szó. A helyi közösségek véleményének, az önkormányzatiság eszméjének a semmibe vételéről.” Ugyanis – bár eddig sem kötelezte semmire – a törvényhozó hatalomnak ki kellett kérnie a diákok, a szülői közösség, a tantestület, az önkormányzat és a tankerület véleményét, azonban most törvényben rögzítette, hogy nem is kíváncsi rá. Olyanok, akik semmit nem tudnak az adott település iskoláiról. Pedig még az Emberi Jogok egyetemes Nyilatkozatában is szerepel, hogy például a szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában. „A konklúzió egyértelmű, bár végtelenül cinikus: a centrális hatalom közli 
országgal-világgal, ha már úgyis én döntök mindenben, miért játsszam el, hogy bármennyit is számít, valamennyire is érdekelne a diákok, szülők, tanárok, önkormányzat és a tankerület véleménye? Amíg nem mutattok erőt, addig súlytalanok vagytok” – fogalmazta meg az igazgató a törvényhozó indokait és hozzátette, a két budaörsi iskolaigazgatói pályázat el nem fogadása példa statuálása a jövőben pályázók felé, hogy tudják, hol van az autonómia, a szabad véleménynyilvánítás határa. Végezetül Árendás Péter megfogalmazta, mi a tiltakozás lényege: „Azért vagyunk itt, hogy az értékeinkből, az elveinkből, az intézményeinkből, a hitünkből, a tartásunkból minél többet megőrizzünk és megmentsünk.” Majd hozzátette: „Ha harcolsz, veszíthetsz. Ha nem harcolsz, már veszítettél.”
Ezt követően Tollner József, az Illyés gimnázium tanára, ahogy Ruzsonyi Ágnes fogalmazott: Budaörs pedagógus aktivistája következett, aki tájékoztatott arról, hogy sok szakmai szervezet szolidaritását fejezte ki a demonstrációval kapcsolatban, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa és az alelnökök, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás, illetve a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás jelen is voltak a tiltakozáson. A Tanítanék Mozgalom elnöke, Törley Katalin távollétében biztosított szolidaritásukról.
Tollner József emlékeztetett arra, hogy 1988-ban az iskolák rangsorában a hátsók közt kullogott az Illyés gimnázium, de 1989 óta, annak során, hogy Árendás Péter igazgató helyettesként, illetve igazgatóként vezeti, az elsők közé lépett, az életét tette fel arra, hogy ilyen legyen ez az iskola. Ezért a kamerákon keresztül Kásler Miklóshoz szólt: „Miniszter úr! Hogyan mert aláírni egy olyan levelet, amiben az szerepel, hogy nem meggyőző az igazgatói pályázat, hogy nem meggyőző az ön számára ez az ember? Hogy meri ezt megtenni? Megkérdezett erről valakit? Szemébe merne nézni, el merné mondani ennek az embernek, hogy nem meggyőző és ezért nem nevezi ki? Szégyellje magát!” Ugyanígy szót ejtett Turcsik Viktor munkásságáról, melynek következménye, hogy a Herman iskolába túljelentkezés van. „Követeljük, hogy vonja vissza ezt a döntését, hogy változtassa meg ezt a döntését!” – fejezte be végül Kásler Miklóshoz intézett szavait.
„Üdvözöllek benneteket a fekete listáról” – szólította meg hallgatóságát némi ironizálás után Turcsik Viktor, amikor rá került a sor. Kinyilvánította, hogy pályázatát azért dobták vissza, mert ki meri mondani a véleményét, kritizálja az iskolák körül kialakult helyzeteket. Holott éppen a viták, a szakmai vélemények lehetnek azok, melyek pozitív változásokat idéznek elő. „Visszasírom azokat az időket, amikor Budaörs Város Önkormányzata volt a Herman iskola fenntartója. Visszasírom azokat az időket, amikor leültettek a döntéshozók asztalához és azokkal vitatkozhattam, akik a forrásokról döntöttek. Visszasírom a szakmailag és gazdaságilag autonóm, önálló jogi személyiséggel rendelkező Herman Ottó Általános Iskolát” – mondta a Herman iskola igazgatója. „Soha nem mondtam, hogy egyetértek az iskolák államosításával, sőt felemeltem a hangom ellene. De tettem a dolgom és jó iskolát csinálunk Budaörsön. Az iskola használói szeretik a Hermant. Dolgozom legjobb tudásom szerint és közben elmondom a véleményem a szakmám problémáiról. Elmondom ország-világ előtt, mert nem titok és szerintem még jogom is van hozzá” – vázolta Turcsik Viktor. De vannak, akik szerint nincs joga és így nem sokáig lehet iskolaigazgató, tehát elképzelhető, hogy van még a feketénél is feketébb lista.
Végül Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is felszólalt és újabb indokokat sorolt arra vonatkozóan, mennyire átgondolatlan döntés volt a nyáron a két iskola igazgatójának szerződését nem meghosszabbítani. „Milyen épeszű érvet lehet felhozni egy olyan igazgató ellen, akinek az iskolájában a legutóbbi tanévben a végzős osztályok tanulmányi átlaga 4,82 az érettségizők átlaga 4,78 míg az emelt szinten érettségizőké 4,91?” – olvasta fel a statisztikát. „Abban a döntésben, hogy nem hosszabbították meg a szerződésüket újabb öt évre, holott valamennyi mutató szerint kiválóan teljesítettek, minden benne van a mai oktatási és politikai rendszerről. Miközben ezer sebből vérzik az államosított iskolarendszer, azokon állnak bosszút a saját kudarcaikért, tehetetlenségükért, akik még gúzsba kötve is képesek teljesítményekre.” Egyébiránt felsorolta az oktatási rendszer hibáit is: a diákok leterheltsége, a tanárok önállóságának korlátozása, az iskolaépületek karbantartásának hiányosságai mind-mind arra mutatnak, hogy nem jól működik a rendszer. És emellett „a kormány nem egyeztet senkivel, nem kéri ki szakértők véleményét. Nem érdeklik őket a visszajelzések, sem a segélykiáltások.” Véleménye szerint igazgatóinkat csak azért egy évre nevezték ki, hogy fenyegetettségben éljenek, hogy azt érezzék, ’rendesen’ kell viselkedniük, ha hosszabbítást szeretnének. S hozzátette, mint oly sokszor, most is aktuális József Attila Két hexameterje:
Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.
Majd Árendás Pétert idézte, aki a legutóbbi tanévzárón ezt mondta: „Legkésőbb a felnőtté válás küszöbén mindenkinek el kell döntenie, hogy értékek szerint akar-e élni vagy érdekek szerint.” A polgármester elmondta, a tanárok, a szülői munkaközösség ennek a tüntetésnek a megszervezésével jelzik, hogy nincsenek megelégedve. „Azt gondolom, hogy mi legyünk tisztességesek, álljunk ki az igazunkért és védjük meg az iskolákat.” Bár sokan pesszimisták ez ügyben, Wittinghoff Tamás hisz abban, hogy „a hatalommal visszaélőket meg lehet állítani, ennek az eszköze pedig a határozott kiállás és egy határozott nem kimondása. De ezt a nemet sok embernek kell egyszerre kimondania” – és utalt arra, hogy felmérés szerint a budaörsiek 95%-a nem értett egyet azzal, hogy ne az eddigi igazgatókat nevezzék ki. „Ez a tüntetés csak az első lépés ezen az úton” – zárta beszédét Wittinghoff Tamás.
Végezetül a jelenlévőknek lehetőségük volt véleményük vagy javaslataik írásbeli megfogalmazására, hogy azt egy dobozba dobják, mely írásokat a szervezők el fogják juttatni Kásler Miklós miniszternek.
