Kiket választottunk képviselőnek? 2. rész
A régi/új képviselőkkel beszélgető sorozatunkat Czuczor Gergellyel, a budaörsi Fidesz elnökével folytatjuk. Állítja, hogy semmi közük a választási kampány eldurvult eszközeihez, és szerinte „meg kellene valósulnia egy olyan világnak, ahol a szereplők őszintén beszélhetnek egymással meg egymásról. Én azt látom az elmúlt 13 évben (2006 óta vagyok a közéletben), hogy itt nem zajlott őszinte párbeszéd.”
Meddig akarjátok még napirenden tartani a polgármester Wittinghoff Tamás videó-ügyét? Az egyik fideszes ismerősöm azt mondta, hogy azt tervezitek, ha valahol a polgármester beszédet mond, felavat, átad… stb., akkor ott majd bekiabálnak, hogy miért nem mondott le.
Arra a kérdésre, hogy elfogadható-e, amit a leleplező videók kapcsán nyilatkozott a két városvezető, a győri polgármester esetében azt mondta az ellenzék, hogy nem elfogadható, mi meg, kormányoldal, akik itt vagyunk ellenzékben, mi meg ne kövessük ezt a példát?
A kettő nem ugyanaz, mert a győri polgármester egy orgián vett részt, vélhetően közpénzből, mindenesetre ott látszott a rongyrázás, Wittinghoff Tamás meg egyszerűen csak félrelépett.
Önmagában a cselekedetnek a mértéke ilyen szempontból indifferens, de nézzük meg, ki milyen pénzből mit tehet. Ha jól tudom, a polgármesternek más bevétele nincs, mint amit a polgármesteri munkájáért kap, ami a mi adófizetői pénzünkből van, tehát az is közpénz. Legalábbis én nem tudok róla, hogy más bevétele lenne, de lehet, hogy van. Az is mindegy, hogy valaki az Adrián csinálja három nővel vagy eggyel csinálja Budaörsön, a lényeg, hogy megtörtént, és az egyiknél fejvesztést követelünk, a másiknál pedig azt mondjuk, bocsánatos bűn. Szerintem a kettő között ilyen szempontból nincs különbség. A győri esetnél ugyan felmerült a bűncselekmény gyanúja, de még nem igazolták, nyomozati szakaszban van az ügy.
Arra még nem válaszoltál, hogy meddig akarjátok napirenden tartani?
Ha következetesek akarnánk lenni az ellenzék jelenlegi mondataihoz, akkor addig kell csinálnunk, amíg a győri példa be nem következik. Nekem egyelőre más elképzelésem azért sincs, mert a polgármester maga egy olyan helyzetet teremtett az alakuló ülésen, olyan támadó hangvételt ütött meg, amire mi nem számítottunk. Azt hittük, hogy itt egy normálisabb ügykezelés lesz. Távlatokban és nagyobb léptékben nézve úgy látom, hogy ami itt az alakuló ülésen történt, az megegyezik ugyanazzal a politikai szándékkal, ami a fővárosban is történt, hogy a Fideszhez kötődő képviselőknek mindenféle helyzetből való kiszorítása a cél, itt sem adtak bizottsági helyeket. Úgy gondolom, hogy nem nálunk pattog a labda, a megoldás kulcsa a polgármester kezében van, meglátjuk, hogy ő mit reagál.
Bizottsági helyeket ideiglenesen nem kaptatok, amíg ki nem derül, ki bántalmazta a polgármester édesapját. Továbbá az, hogy valaki abszolút többségben nem gyakorol gesztust, szerintem nem jelent támadást.
Ez nem gesztusgyakorlás kérdése. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy volt egy választás, amelynek az eredményét mi tisztelettel elfogadjuk, és azt kérjük, hogy ezt a polgármester is fogadja el, tehát az ott kialakult erőviszonyoknak megfelelően lehessen a képviseleti jogot ellátni. Ez egy demokráciában így illik, így törvényszerű. Mi azt nem követeltük soha, hogy alpolgármesteri pozíciót kapjunk, mert egyébként van olyan szomszédos város, ahol az ellenzék együttműködésének előfeltételeként ezt követeli. Mi nem kérünk ilyet. Mi azt szeretnénk, hogy az arányos képviseletnek a lehetősége biztosítva legyen. A BFE-sek is ezt szeretnék egyébként. Különös helyzet az, amikor ülök bizottsági üléseken, hogy a háromtagú bizottságból mind a három BFE-s, és abból az egyik beteg, így általában csak ketten vannak, és ők döntenek várost érintő kérdésekben, számomra ez furcsa.
Az előző ciklusban hasonló eredmény mellett volt fideszes alpolgármester, Kálóczi Imrét ki is léptette ezért a pártja. A bizottsági üléseken pedig, mint mondtad, ott lehettek, csak nem szavazhattok.
Igen, de ilyen szempontból a demokrácia sérül, maga az alapeszme nem valósul meg.
Ha ezt így gondoljátok, akkor miért nem mentetek el például az intézmények bejárására? Oda minden képviselőt meghívnak.
Löfler Dávid volt a bejáráson. Lesz, ahol ő képvisel bennünket, lesz, ahol majd más. Nem tudunk ott lenni mindenhol, de megpróbáljuk magunk között arányosan leosztani.
Ki lett vagy lesz a Fidesz-KDNP frakció vezetője?
Nem alakítunk frakciót. A korábbi állapotot nem láttuk teljesen sikeresnek, s hogy ez ne vetítsen árnyékot jelenlegi munkánkra, ezért úgy véljük, nem kell frakciót alapítani. Három képviselővel vagyunk bent, ebből egy KDNP-s, két fideszes. (Kapitány Gábor KDNP tag, Czuczor Gergely Fidesz tag, Löfler Dávid pedig mindkét pártnak tagja). Nincs frakció, tehát ugyanolyan jogokkal vesz részt a három, kompenzációs listáról bejutott képviselő. Egyeztetünk természetesen, hogyha előterjesztést adunk be, meg a testületi, illetve a bizottsági ülések előtt végignézzük a napirendeket.
S mire számítotok Kisberk Balázs szempontjából? Hiszen ő tagja volt a Fidesznek, aztán a tavalyi felbomlás után idén nem lépett vissza.
Minden tagnak volt lehetősége újra kérni a tagfelvételét, illetve azt, hogy ne szűnjön meg a jogviszonya, de ő nem adta be a jelentkezését. Már akkor látható volt, hogy az a sok éve közösen megkezdett munka – aminek gyümölcse lett a piac – a Balázs részéről nem fog folytatódni. Mi nem akartuk ennek a megszüntetését, erről ő döntött így, és ennek az lett az eredménye, hogy ők külön szervezetként indultak egy olyan néven, ami nem is létezik. A Budaörsi Gazdakör egy nem létező szervezet.
Vagyis nem pontosan ez a hivatalos neve a tényleges szervezetnek. Egy fantázianév.
De választásokon indulni ezzel… , én is indulhattam volna a Görög Demokrácia Nőtanácsa név alatt. Mindenesetre Kisberk Balázs lépése számunkra furcsa volt, ez az egyik, a másik pedig, az is érdekes, ahogy a patkót kialakították a testületben, a tíz BFE-s képviselő mellé ültették őt be tizenegyedikként, mi meg külön vagyunk hárman, közöttünk van egy sáv (közlekedő). Érezzük meg látjuk a mozgást, hogyan gondolkodnak a szereplők egymásról. Mellettünk lett volna hely, mert ott van egy üres szék, de nem oda lett ültetve, hanem a BFE-sek mellé. S akkor ebből már értjük, hogy az alakuló ülésen miért volt az, hogy Kisberk Balázsék két bizottsági helyet kaptak, s mind a kettőt ő tölti be. Számunkra evidens, hogy ettől kezdve az együttműködés kifelé lesz lojális, kevésbé hiszem, hogy Balázs velünk fog tartani.
Azt mondtad, meglepett, hogy nem kaptatok helyet a bizottságokban. Az alakuló ülés (beszámolónk az alakuló ülésről ITT érhető el) nem egészen ünnepi hangulata is meglepett vagy számítottál rá?
Én azt mondtam a polgármesternek, hogy élvezze ki a siker ízét, ez egy emberi gesztus volt részünkről. És ehhez képest a testületi ülés hangulata, meg az előtte megtartott sajtótájékoztató, amiről nem tudtunk, derült égből villámcsapás volt. Azért furcsa és rossz érzés számomra az ünnepi alakuló ülésnek az ilyen jellegű elütése, mert mi úgy készültünk, és ez látszik a szavazásunkból, hogy minden, ami a városnak, a testületnek a felállításához szükségeltetett, azt megszavaztuk. Két napirend volt, aminek ellene szavaztunk, értelemszerűen a bizottságok megválasztása, illetve az ahhoz kapcsolódó szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet felülvizsgálata. Azt érzem, hogy így a polgármester egy olyan zsákutcába viszi ezt a városi politikát, amiből mi nem fogunk tudni jól kijönni, mert az ártatlanságát az ember hogyan igazolja.
Most arra az esetre gondolsz, hogy bántalmazta valaki az édesapját és feltételezi, hogy ennek köze van a Fideszhez?
Nem csak ezt, hanem azt is mondta az én nevemmel összefüggésben, hogy a videó elkészítéséhez, annak a nyilvánosságra hozatalához, és igen, az édesapjával szembeni inzultushoz kötődően valamiféle kapcsolatunk lehet. Többször is utalt erre, amit mi azért nem értettünk, mert abban a hiszemben voltunk, hogy a választás után elkezdődhet az érdemi munka és valóban a városért tudunk cselekedni.
Te bízol abban, hogy a rendőrség kideríti, ki állt a háttérben és akkor tisztázódtok?
Én kívánom, hogy meglegyen a tettes vagy a tettesek, mert akkor egyértelműen látható lesz, hogy nincs közünk ehhez az ügyhöz. Én azért is furcsállom, mert Budaörsön soha előtte nem találkoztam ilyennel. A Facebookon óriási fröcsögés van, és gonosz szavaknak a fejünkhöz dobálása. Vica versa, tehát mind a két oldalon. De hogy az emberek egymás között ilyen megnyilvánulást nyíltan elkövessenek, én még ilyenre nem láttam példát. És nem is szeretném, hogy legyen.
Ha már említetted a Facebookot, például a sajtótájékoztatóról szóló beszámolónk alatt nem éppen barátságos kommentek vannak neked címezve. Hogyan éled meg ezeket?
Furcsa abból a szempontból, hogy egyszerű tanárként, meg korábbi igazgatóként nem találkoztam ilyen jellegű közbeszéddel. Még a diákok sem beszélnek egymás között – hála istennek – ilyeneket. A nyílt erőszak meg a nyílt gonoszságra való felhívás sem volt jellemző, legalábbis én nem éreztem. Ez azóta ér, amióta a választási kampányban, mint polgármester-jelölt, most meg mint képviselő szerepelek. Azt megtanultam már a sokéves politikai tapasztalat során, hogy bíróságra menni ezért nincs értelme, merthogy el kell viselni egy közszereplőnek a felé méltánytalanul és gonosz hangon érkező megnyilvánulásokat. Ezt, aki erre a pályára tévedt, annak tudomásul kell vennie. Ugyanakkor meg nem nekem rossz, hanem leginkább azoknak a családtagjaimnak vagy a velem szimpatizáló embereknek esett rosszul. Ők privát levelekben biztatnak. De hogy ezen lehet-e változtatni? Szerintem nem, mert ebben a közösségi hálóban pont az van benne, hogy rengeteg fantomkép mögé bújt ember vígan írja meg a véleményeit, amit egyébként nem vállalna föl nyíltan. Ezzel a helyzettel nem tudok mit kezdeni. Nem jellemző, hogy letiltom az ilyen embereket, de volt már rá példa, hogy letiltottam valakit a Facebook oldalamról, akik hihetetlenül vulgárisak, tehát olyan szavakat használnak, amit nem szeretném, hogy például a diákjaim olvassanak. Mert az, hogy valaki kritikát fogalmaz meg velem szemben és nem ért velem egyet, az a szólás szabadsága, nekem belefér, csak ezt adja elő kulturáltan. És sokan kérdezik, hogy miért nem reagálunk mindenre, mert ugye van olyan közszereplő, aki mindenre reagál – itt utalok a polgármesterre -, én nem tartom ezt előrevivőnek. Ha én minden egyes hozzászólásra nyíltan reagálnék, abból nem tudnánk sikert kovácsolni, szerintem nem ez a követendő példa. Mi képviselünk olyan problémákat, amelyeket az emberek hoznak elénk és elvárják, hogy az az ellenzéki vélemény, ami meg kell, hogy jelenjen a városban, az ott legyen a helyén: a testületi ülésen, közmeghallgatáson… stb.
Az volt a szlogenetek a kampányidőszak alatt, hogy „Nekünk Budaörs jövője az első!” Szerinted mit kellene tennetek most ellenzékben Budaörs jövője érdekében? És örülnék, ha kitérnél az iskoláinkra is.
Az egyik, hogy meg kellene valósulnia egy olyan világnak, ahol a szereplők őszintén beszélhetnek egymással meg egymásról. Én azt látom az elmúlt 13 évben (2006 óta vagyok a közéletben), hogy itt nem zajlott őszinte párbeszéd. Nálunk is divat volt a politikai korrekt beszéd. Körülírtuk a problémákat, nem mertünk nyíltan egymással kommunikálni. A városháza különféle szereplőjének biccentéséből, jelzéséből tudtuk, hogy ez a téma kényes, ebbe ne menjünk bele… , tehát szerintem ezeket mindenféleképpen félre kell tolni, nekünk ellenzékben ezeket az általunk vélt problémákat fel kell tudni tárni. A másik pedig, ha a városnak az érdekében lehet cselekedni, például forrásokat lehet idehozni akár az iskolákra vonatkoztatva, akár a tömegközlekedés átalakítására, akár a kulturális életnek a további fejlesztésére, akkor azokat az összegeket nekünk segítenünk kell idehozni. Ebben én partnerséget és nyitottságot tudok ajánlani, de ehhez az kell, hogy a problémákról őszintén tudjunk beszélni. Nem akarunk semmit a szőnyeg alá söpörni. Az, hogy például az iskolákra rákérdeztél, ott is vannak ki nem beszélt dolgok, hogy egyes iskolákban nyílt politizálás zajlik. Én ezt egykori iskolaigazgatóként meg pedagógusként is elítélem és visszautasítom. Meg lehet kérdezni a tanítványaimat, hogy mikor vettem elő napi politikát – soha. Tehát még a választások évében is csak az szólt politikáról az óráimon, hogy hogyan néz ki a választási rendszer. De a szereplőkről én sose beszéltem. Nyilván az én irányultságomat azt tudják.
Te történelmet tanítasz, ugye, az az egyik tantárgyad?
Igen, történelem tanár vagyok, meg minden, ami a joghoz kötődik, mert rengeteg más tantárgyat is viszek.
De a történelemnél szerintem kikerülhetetlen az, hogy politizálj, már csak amiatt is, mert állást kell foglalnod bizonyos kérdésekben. Van, aki így értelmezi ugyanazt a történelmi eseményt, van, aki úgy.
A történelmi eseményeknek a megvilágítása is történhet objektív módon, meg szubjektíven . Az, hogy például az ’56-os eseményeket az ember hogy interpretálja, nyilván van egy politikai töltet, de az, hogy 1990 után mi történik, azt szerintem lehet úgy tanítani, hogy csak a szereplőket nevezem meg, és nem utalok arra, hogy kinek milyen kötődése van.
De az nem mindegy, hogy például azt hangsúlyozod, hogy Orbán ki akarta küldeni a ruszkikat vagy azt, hogy ekkor Németh Miklós már el is kezdte kivinni őket.
Nem, mert ott, amikor Orbán Viktornak a ’89-es szerepéről beszélünk, el kell tudni mondani a SzDSz-nek az alapítását, ahol jó dolgok történnek, el kell tudni mondani azt, hogy Antall Józsefnek mi volt a szerepe, de be kell tudni mutatni Göncz Árpádot is – soha sem negatív színben teszem -, tehát a szereplőknek az aktuális történéseit kell elmondani. Nyilván ebben vannak értékítéletek, az, hogy egyházi iskolaként hova helyezem a hangsúlyt, nekem például fontos, hogy az egyházi iskolákat újra lehetett alapítani, ezt mi aláhúzzuk.
Most nagyon aktuális a Berlini Fal leomlása a 30. évfordulója miatt, illetve előtte Horn Gyula szerepe a határnyitásban. Ezt például, hogy tanítod a diákoknak?
Ott magukat a történelmi tényeket mondom el, tehát nem azzal kötöm össze, hogy ő aztán később 1994-től 1998-ig miniszterelnök volt. Nyilván a gyerekek fejében ez összeáll, amikor az eseménysort elmondom. De hogy a rendszerváltoztatásnál a határnyitás megtörtént, azt soha nem úgy szoktam bemutatni, hogy ez Horn Gyulának az érdeme volt, hanem azt mondom, hogy volt egy olyan világpolitikai helyzet, amikor Gorbacsov lehetővé tette úgymond a változásnak a beindulását.
Látod, ezt például én másként éltem meg akkor. Te pedig túl fiatal vagy, hogy erre emlékezhess…
Én 1978-ban születtem, tehát ezeket átéltem. És rengeteget olvastam a kilencvenes években erről, nekem vágyam volt például Antall József élettörténetének a megírása, de aztán az egyetemen lebeszéltek róla, mondván annyira érzékeny a téma, hogy ne ebből írjam a szakdolgozatomat. És azóta sem írtak róla. Még a közvetlen munkatársa, M. Kiss Sándor, aki tanácsadója volt, nekem pedig tanszékvezetőm, ő sem engedte, hogy Antall témájához hozzányúljak. Konzervatív beállítottságú emberként nekem ez kedves dolog lett volna. Tehát ott a világpolitikai színteret szoktam kiemelni és a magyarországi szereplőket pedig néven nevezzük. Nem értékítélet ilyen szempontból. És az, hogy Orbán Viktornak volt egy híres beszéde, azt oldaltól függetlenül mindenki elismeri, szerintem az nem negatív dolog, hogyha valaki kiemeli, de beszélek én ott például Hack Péter feltűnéséről, vagy Kis Jánosnak a Társadalmi szerződés című művéről, ami nekem még egyetemistaként is egy olyan anyag volt, amiről beszámolót kellett írjak.
Visszatérve Budaörshöz, könnyű lenne azt kérdezni, hogy miért nem vagytok konstruktív ellenzék, de hát ez az egész ország olyan, hogy sajnos a konstruktivitást az ellenzéktől szinte lehetetlen számon kérni. De van-e arra esély, hogy ha lecsengenek a kampányelemek, akkor konstruktívan működtök együtt a város érdekében a BFE-vel?
Szerintem, ha olyan dologban egyet tudunk érteni a polgármester úrral, hogy Magyarországon demokrácia van és jogállamiság, mert ezt a kettőt mindig megkérdőjelezi – nekem az a fájó, amikor az ő ügyét a bíróság számára kedvezően ítéli meg, akkor azt mondja, az igazság diadalmaskodik, amikor meg az általa feszegetett dolgokat adott esetben elmarasztalja, akkor azt mondja, hogy nem működik jól az államiság. De ugyanez van a diktatúra-demokrácia helyzetnél is, hogyha győztes, akkor demokrácia van, ha pedig nem a neki tetsző politikai szereplők veszik be a bástyákat, akkor meg diktatúra van. Ha ő ezeket félre tudná tenni, és nem az országos politikával foglalkozik, hanem Budaörssel, akkor mi nyitottak leszünk erre, hogy megtaláljuk az együttműködésnek a különféle formáit. Hozzáteszem, nagyon nem szorul rá a mi együttműködésünkre, mert 15-ből 12 képviselővel tudja a saját vágyait, elképzeléseit megvalósítani, ez mindenféleképpen korlátlan lehetőségeket biztosít neki. Ez már az ő következő öt évének a kérdése, hogy milyen közállapotokat szeretne egy testületi ülésen. Hogy normális hangvételű üléseket szeretne, amire én habitusomból fakadóan nyitott vagyok, tehát én szeretném, ha konstruktív, jövőbe mutató világ lenne, amelyben egyébként a mi szerepünk is megtaláltatik, tehát az ellenzéki feladatokat nem kell elvitatni tőlünk. Ha valami nem jól működik, akkor hadd mondhassuk el, hadd mutathassuk be, hadd tárhassuk fel a visszaéléseket adott esetben, vagy ha van, tegyük fel, akkor a korrupcióra utaló jeleket. Ez egy ellenzéki szerepkörből fakad. Ezzel együtt, hogyha olyan bővítés, fejlesztés lesz, ami a város javára válik, akkor annak mi nem leszünk ellenére. Bár ez a saját álláspontom, szerintem a többiek nevében is beszélhetek.
Azt mondtad a sajtótájékoztatón, hogy ma fogsz válaszolni nekem arra a kérdésre, hogy mi a véleményed az alkotmánybírósági határozatról. Vagyis, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasították Budaörs keresetét, hogy kapjuk vissza az állam által tőlünk elvett milliárdokat.
Már utaltam rá. Ezt tudom megfogalmazni, hogy nekem mindig ez a fájó polgármester úr eszmefuttatásaiban, hogyha neki tetsző a bírósági ítélet, akkor jogállamiság van…
De neked tetszett ez az ítélet, hogy érdemi vizsgálat nélkül mondtak rá nemet?
Jogászként nem fogom megkérdőjelezni az Alkotmánybíróság állásfoglalását, fideszesként meg szintén nem kérdőjelezem meg. Azt az utat kell megtalálnia Budaörsnek, ahol ezeket a konfliktushelyzeteket az iskolák környékéről el tudjuk tolni.
Ha nyertél volna, mint polgármester is ezt mondanád?
A politikai célom az volt, hogyha polgármester lettem volna, akkor nem azt vitattam volna, hogy ez az összeg jogos-e vagy nem, hanem hogy több pénzt hozzak be a városba, adott esetben kormányzati forrásokból is. És akkor ez a fajta kiáramlás pozitívba futhatott volna át. Nem büntetett város Budaörs, megnéztük, hogy 2010-ig visszamenőleg több mint 10 milliárd forint érkezett a városba direkt állami támogatásként.
Amit aztán vissza is vettek más címeken… Más: tavaly a Fidesz helyi szervezete felbomlott, és áprilisban alakult újra és te lettél az elnöke. Hogy ítéled meg, jó volt-e ez a felbomlás, bekövetkezett-e várt tisztulás vagy a semmiről kellett újrakezdeni?
Azt nem mondom, hogy semmiről kellett újrakezdeni, mert van egy értékalap, amiről el tudunk rugaszkodni. De ha a szervezetépítést nézem, akkor gyakorlatilag elölről kell kezdeni sok mindent. 43 taggal alakult újra a helyi Fidesz-csoport, korábban 120 fölött volt. Ez mind régi tag. Az volt a kérés, hogy az önkormányzati választásokig új embert ne vegyünk föl, nehogy az legyen, hogy valaki a pozíció miatt vagy a remélt siker jegyében akar kapaszkodni, hanem az önkormányzati választás után van arra lehetőség, hogy kinyissuk újra a kapukat. Nekem az a feladatom, hogy előkészítsem a 2022-es országgyűlési választásokra egy ütőképes csapatnak a felállítását, ezen dolgozunk most, ez lesz a következő egy-két évnek a meghatározó munkája. Az önkormányzati munka fontos, de a helyi szervezettel is foglalkoznunk kell. Elnökként ez felelősségem és kötelességem is, hogy egy ütőképes csapatot hozzak létre. Most hiányoltuk ezt a csapatot. Voltak segítőink, meg voltak olyanok, akik aktívan részt vettek a kampányban, de nem voltunk annyira erősek, mint korábban.
Azok közül, akik vissza akartak lépni, mindenkit visszavettetek?
Nagyságrendileg a 60-70%-át vettük vissza azoknak, akik szerettek volna újra tagok lenni.
Milyen a viszonyod Csenger-Zalán Zsolttal, körzetünk fideszes országgyűlési képviselőjével? Mert például sokan meglepődtek, amikor az első sajtótájékoztatót (erről ITT tudósítottunk) a választás után nem te tartottad, hanem ő.
Az országgyűlési képviselővel nagyon jó a kapcsolat, nem most kezdődött ez a közöttünk lévő munka és barátság, 2004 óta ismerjük egymást. Felmerült annak a gondolata, hogy én beszéljek az első sajtótájékoztatón, de én abban a reményben voltam, hogy a súlyát jobban megadja, ha az országgyűlési képviselő úr tartja ezt a tájékoztatót, mint ha a helyi Fidesz elnöke. És szerintem a célt el is értük, mert az országos médiába is bekerült ez a hír. Hogy lesz-e visszhangja, foganatja, egyelőre úgy tűnik, hogy nem, tehát nincs olyan jel a polgármester úr részéről, ami elmozdulást eredményezne.
Vagyis 72 százalékos eredménnyel nem mond le.
Az egyik a lemondás, a másik pedig hogy jelenleg még kartácstűzben érezzük magunkat.
És mi a véleményed a két új, fiatal képviselőről? Meg is szólítottad őket az első ülésen.
Igen, fiatal demokratáknak neveztem őket kis provokációval, merthogy magukat a demokrácia apostolainak hívják. Bizakodó vagyok velük kapcsolatban, vélem, hogy jó képességekkel rendelkeznek. Amit egyelőre hiányolok, hogy még nem nagyon nyilvánultak meg. Remélem, hogy meg fogom őket ismerni, egyelőre pozitív várakozással vagyok irányukban. De hogy milyen kicsi az ország: Farkas Benedek édesanyja szoptatási tanácsadó, és a feleségemnek ő mutatta meg az első gyereknél, hogy mi a teendő. Volt egy jó jelenet, a Polgárok házánál, Benedek éppen enyvvel kenegette a táblát, amire a választási plakátját ragasztotta, amikor odaléptem hozzá bemutatkozni, s láttam rajta a hűvös tekintetet, a távolságtartást, amivel fogadott. Mondtam neki, hogy szervusz, ismerem az édesanyádat és add át neki üdvözletemet. Akkor nézett rám nagy szemekkel, teljesen megváltozott a tekintete. Korábban biztos volt benne rólam egy negatív kép, ami hirtelen megváltozott.
Köszönöm a beszélgetést.
Sorozatunk 1. része Farkas Benedekkel ITT olvasható.
