Budaörsieket is érintő demonstráció volt a szomszédban

0
1540

Tegnap délelőtt természeti értékek megmentéséért volt tüntetés Budaörs határában. A Budaörsi Kopárok részeként nyilvántartott Natura 2000 besorolású terület, a Csiki-hegyek északi oldala alatt lévő Budakeszi-árok mentén található kaptárkövek és a természetes élővilág megmaradásáért az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás szervezte megmozduláson mintegy kétszáz ember állt ki a területet érintő környezetpusztító tervek ellenében. Beszédet mondott dr. Győri Ottília, Budakeszi polgármestere, dr. Szél Bernadett országgyűlési képviselő és a rendezvény főszervezője, Szigeti Balázs, illetve látványos elemekkel nyomatékosította szándékait a demonstrálók tömege.

November 23-án, ragyogó napsütésben, délelőtt 10 órakor a Gyár utcai bekötőútnál került megrendezésre az a demonstráció, melyet az Álomvölgy elnevezésű, a Budakeszi-árok Natura 2000 természetvédelmi besorolású területen lévő természetes élővilág, és az ott található kaptárkövek megmaradásának érdekében szerveztek. A rendszerváltozás idején magánkézre került különleges terület évek óta veszélyeztetett helyzetben van a tulajdonos megbízásából kitett hatások által. A Budakeszi lakosok kezdeményezte civil összefogás azonban e károsító folyamatok befejezését kívánja, s ennek érdekében szervezték meg az első tüntetést a terület háborítatlanságának érdekében. Mivel az érintett terület a tulajdonos által nemrégen bekerítésre került, így annak kapujánál gyűltek össze a tüntetők.

Jellegénél fogva – természetkárosítás – nem csak helyiek vettek részt a tüntetésen, és pártállástól függetlenül álltak ki az ügy mellett a politikusok is, így dr. Szél Bernadett és dr. Győri Ottília, Budakeszi polgármestere egyazon oldalon állt ezúttal. Hangsúlyt adott az eseménynek Nagy Ervin és Borbély Alexandra színművészek felbukkanása is, amennyiben mondhatjuk, hogy híres emberek magatartása befolyással lehet a közvéleményre.

A demonstráció szükségessége az elhangzott beszédekből nyilvánvalóan kiderült. Bár a terület tönkretétele ellen évek óta küzdenek a helyi lakosok, valamint a helyi önkormányzat, azonban most attól vált sürgetővé, hogy tulajdonosa a helyi szabályozások kijátszásával, valamint a hazai természetvédelmi jogszabályok és az uniós irányelv tiltása ellenére luxus lakások építésének előkészületeit kezdték meg, annak ellenére, hogy nincs építési engedélyük.

Elsőként Gábor Emese, Budakeszi képzőművész, civil örökségvédő lépett a pulpitusnak kinevezett daruskocsi kosarába, hogy az érintett területen lévő kaptárkövek jelentőségéről beszéljen. A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, ahol a több ezer évvel ezelőtt itt élt emberek szakrális tevékenységeiket végezték, imádkoztak, temetkeztek, rongálásuk tehát sírgyalázás is. A sziklák oldalába fülkéket vájtak és az itt található a leggazdagabb ilyen fülkékben (az 1930-as években több mint három tucat ép fülkét jegyeztek fel), miáltal ez a legjelentősebb kaptárkő csoport az országban. Külföldön az összes kaptárkő a világörökség része, nálunk pedig nem tisztelték, főleg lőtérnek használták ezeket korábban. Gábor Emese felhívta a figyelmet arra is, hogy a környéken lévő vas- és bronzkori régészeti lelőhelyeket már mind felszámolták, például áruházat építettek rájuk. „Ne hagyjuk, hogy örökségünk, őstörténetünk utolsó bizonyítékai a szemünk láttára eltűnjenek!” – kérte az egybegyűlteket.

Dr. Győri Ottília, Budakeszi polgármestere rövid történeti áttekintést adott Álomvölgyről, melynek védelmében már 2001-ben a lakosok helyi népszavazással mondtak nemet lakópark építésére. 2005-ben szabályozta az önkormányzat, hogy ezen a területen csak növénytermesztés és állattenyésztés lehetséges. 2009-ben kapott Natura 2000 besorolást és 2015-ben Budakeszi önkormányzata megszüntette a rekreációs, szabadidős és sportlétesítmények építésének lehetőségét ezen az ingatlanon, 2020. május 9-ig pedig változtatási tilalmat rendelt el. Ezen kívül az önkormányzat nevében a polgármester asszony megköszönte mindazoknak, akik bejelentették a területen lévő gyanús mozgásokat, a szabályozás ellenére folytatott munkálatokat. Ezek alapján többször is helyszíni szemlét tartottak és a tapasztaltakról szóló dokumentációt eljuttatták a hatóságokhoz, akiknek joguk van ezekben az ügyekben eljárni. A Magyarságkutató Intézet bejelentette, hogy decemberben vizsgálatot fog folytatni a régészeti terület lelőhellyé minősítésének ügyében. „Budakeszi, a Zsámbéki-medence és Budapest tüdejének minden egyes négyzetcentiméterrel történő megkurtítása mindannyiónk számára életveszélyes – jelentette ki a polgármester. „Minden törvényes eszközzel azon dolgozunk, hogy ez a páratlan természeti és kulturális kincs megmaradjon az utódainkank.”– tette hozzá. „Biztosíthatom önöket az egész képviselő-testület nevében, hogy nem engedjük, hogy ez a kis helyi csoda tovább sérüljön” – zárta beszédét a polgármester.

Lelkesítő beszédében dr. Szél Bernadett, országgyűlési képviselő és mint helyi lakos, a beavatkozás ellenében foglalt állást és dicsérte az emberek összefogását e nemes ügy érdekében: „Azért jöttünk ma ide, hogy megmutassuk, sokan és sokféle irányból érkeztünk, de van, ami összeköt minket” – mondta. „Mindannyiónk feladata az, hogy Álomvölgy őrzői legyünk” – fejezte be beszédét a képviselő asszony.

Végül Szigeti Balázs, az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás képviseletében a védelemre szoruló élővilágról beszélt és összefoglalta a természeti és kulturális értékek ellen ezidáig elkövetett károsításokat. Elmondta, az Álomvölgy rengeteg védett és fokozottan védett állat- és növényfaj otthona, közülük sok csak Magyarországon található. Például a magyar tarsza szöcskefaj, melynek jelentős állománya éppen itt él. És csak itt található a kökörcsin piros színváltozata. Azonban minderre a terület tulajdonosa nincs tekintettel és „olyan különös kegyetlenséggel kívánja azt hasznosítani, hogy minden egyes megmozdulásától fájdalmasan szisszen fel a táj és mindenki, aki ezt látja– mondta a szóvivő. Hol filmforgatások miatt tapossa többszáz ember és autó a védett növényzetet, hol meg kábelek és vízcsövek miatt tépték azt fel többszáz négyzetméteren. Legutóbb pedig markolókkal kezdték bontani a kaptárköveket, hogy útalapot képezzenek belőle. 2016-ban az is megtörtént, hogy egy éjszaka alatt kiástak jónéhány olyan növényt, melyek miatt többek között a terület megkapta a Natura 2000 besorolást. Jelenleg a tulajdonos tervei között ún. juhászlakások létesítése szerepel ezen a területen, mert ilyen jellegű épületek létesítését engedi maga a besorolás. Azonban a tervek szerint ezek 2×200 négyzetméter alapterületű lakások, melyek megépítése természetvédelmileg nem engedélyezhető.

„Nem az a célunk, hogy kiszúrjunk a tulajdonossal” – mondta Szigeti Balázs, majd pontokba foglalta a civil szervezet és a tüntetők céljait: „1. Követeljük, hogy a hatóságok lépjenek fel gyorsan és hatékonyan a törvénytelenségek ellen és a természetkárosítás megszüntetésére! 2. A rendőrség lépjen gyorsan, ha kell, vádemelési javaslattal a több milliósra rúgó kár értékének és súlyának megfelelően! 3. A Duna-Ipoly Nemzeti Park – melynek szakmaiságához semmilyen kétség nem fér – álljon a sarkára! Ne csak négyszemközti beszélgetések során mondják el, hogy a területre pusztulás vár bármiféle infrastrukturális fejlesztés esetén! 4. A kormány fontolja meg a terület megvásárlását! Ekkora természeti érték és ilyen közhangulat mellett ez legyen egy reális alternatíva! 5. Az önkormányzattól – mely mindezidáig kiállt az Álomvölgy megvédése mellett – azt kérjük, tartson ki a végsőkig, mert kevés, de erős eszköz maradt a kezében, és a helyi közösség számít rájuk.”

A főszervező nyomatékosította, a helyrehozhatatlan pusztítások ellenére az ügy még nincs teljesen veszve, és bár jogi úton lehetséges a megoldás, félő, hogy az nem lesz elegendő, ezért kell, hogy a tömeg erejével is nyomást gyakorolhassanak, mert akkor érhetnek célt, ugyanúgy, mint az országban máshol megnyert ügyek esetében, ahol ugyanilyen kisemberek munkája vezetett sikerre, mint amit elindítottak Budakeszin is az aktivisták.

A tüntetés egy élőképpel fejeződött be, a jelenlévők egy lakatot formáltak, tiltakozásként a lelakatolt kulturális és természeti örökségre. Ezt követően a tüntetők a magukkal hozott lakatokat egy láncra helyezték fel jelképesen, melyet a tulajdonos képviselőjének szándékoztak a szervezők átadni, de erre nem került sor, mert a képviselő nem kívánta azt átvenni, így – postaláda híján – csak otthagyták a kapunál.

A terület megmentése érdekében írt petíciót itt lehet aláírni.

Az Álomvölgy Őrzői Civil Összefogás közösségi oldala itt található.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here