„A jóisten azért küldte a magyarokra a trianoni gyászt, hogy az erős nemzeti összetartozással – amely ennek következménye – példát mutassunk, amikor Európa egy közös nagy veszéllyel néz szembe” – egyebek között ezt hallhattuk tegnap késő délután a budaörsi trianoni emlékműnél Csenger Zalán Zsolt országgyűlési képviselőtől a helyi Fidesz-KDNP által szervezett megemlékezésen.
Majd hozzátette: mert három éve még különösnek hatott, hogy egy nemzet meg akarja védeni magát, mára már kezd Európában is polgárjogot nyerni, egyre több kormány véli úgy, hogy a migrációs nyomással szemben az egyetlen megoldás az, ha megvédjük határainkat. A fideszes képviselő arról is beszélt, hogy a nemzeti együvé tartozás miatt az ukrán nyelvtörvény pozitív kimenetelű lesz, mert az állam kiáll a határon túli magyarokért. S kijelentette: boldog, amiért 2010-ben ő is megszavazta az országgyűlésben, hogy június 4-dike, amikor 1920-ban a nagyhatalmak döntöttek Magyarország szétszakításáról, legyen minden évben a „nemzeti összetartozás napja” és ezzel a hosszú évtizedekig gyásznapként kezelt évforduló ünnepnappá válhatott.
„Mert túl kell lépnünk a gyászon, hiszen Magyarországot az összefogás ereje húzhatja ki a gödörből, ahová Trianon taszította” – fogalmazott. Azt azonban már a történészeknek kellene megvitatni, hogy vajon abban igaza van-e Csenger Zalán Zsoltnak, miszerint a trianoni békeszerződésnél Magyarországnak nem volt olyan politikusa, aki megvédhette volna az országot, „mert a monarchia részeként a hadügyi és a külügyi miniszter is osztrák volt”. Szerinte ebből az a tanulság, hogy „a mi érdekeinket, csak mi magunk védhetjük meg, más senki nem fogja.”
A megemlékezésen a Himnusz után Ambrus András, évtizedek óta Budaörsön élő, de magát ma is a trianoni új határ miatt az anyaországtól elszakított magyarnak valló színművész Juhász Gyula „Trianon” című versét szavalta el, ahogy mesélte, tette ezt abban a 70 éves székely harisnyában, amit még a nővére szőtt-varrt számára.
