Budaörsi iparosok 1930-ban

0
527

Az 1920-as években a budaörsi ipartestületnek 172 tagja volt, 37 bejelentett segéd és 36 szerződtetett tanonc – egyebek között ezt az érdekes adatot találta a helytörténet iránt érdeklődő szerzőnk korabeli feljegyzések között kutatva. A névsorban pedig sok név ma is ismerősen cseng az itt élőknek: Frank, Hölfler, Herczog, Jombach…

“A budaörsi ipartestület 1922-ben Höfler Ferenc kéményseprő, Frank János mészáros és Poschik Károly sütőmester kezdeményezésére alakult meg, de tényleges működését 1924 március havában kezdte meg, amikor is elnökké Frank János, jegyzővé Meier Lipót választatott” – olvasható egy 1930-ban írt feljegyzésben. Majd kiderül, hogy “1927-ben az elnöki tisztségre Poschik Károly sütőmestert választották meg, 1930 óta pedig e tisztet Hübner Ede mészáros mester tölti be. A testület tagjainak száma 172, bejelentett segéd 37, szerződtetett tanonc pedig 36 van. A község az ipartestület kérelmére 1926 óta 4 tanerős tanonciskolát tart fenn. A testület az Iparoskor helyiségében székel. A testület jegyzője ma is (tehát 1930-ban! – a szerk.) Meier Lajos, aki lankadatlanul harcol a mai súlyos gazdasági viszonyok közepette is az iparosok érdekekért.

A céhek kialakulása persze ennél jóval korábbra tekint vissza. Azok az iparosok, akik ugyanazon mesterséget űzték, érdekeik védelmére tömörültek egyletekbe. Mivel a piac szűk volt, ezért úgy védekeztek a túltermelés, az egymás közötti verseny és az idegen áruk ellen, hogy szigorúan szabályozták a termelés és az értékesítés egész folyamatát. A szerveződés alkalmas volt arra, hogy a céh egy-egy árucikk gyártását monopolizálni tudja. Ennek volt egyik jele, hogy minden eszközzel üldözték a kontárokat, azokat az iparosokat, akik nem tudtak bekerülni a céhbe, vagy máshonnan költöztek a városba. A céh biztonságot nyújtott tagjainak, mert a verseny kizárásával áruinak biztos piacot garantált szigorúan szabályozták a termelés és az értékesítés egészét.

Budaörsön is voltak kereskedő és kézműipari céhek: Gewerbe – Handwe. A tagjaik között megkülönböztették a mestereket, a legényeket és az inasokat; a céh élén állt a céhmester, s rajta kívül még néhány mester és egy vagy két öreglegény ült az elöljáróságban. Az iparűzés szabadságát saját érdekeiknek megfelelően korlátozták. A céhek tehát az ipartestületek ősei voltak. Mert, ahogy az egy szintén a levéltárban talált dokumentumban olvasható: “Az 1859-ben kiadott Sassari nyílt parlances, közismert nevén Iparrendtartás, megtiltotta újabb cehek alakulását, és helyettük a kézműiparosok szakmai összefogására, közös érdekeik védelmére ipartársulatok létrehozását szorgalmazta. Az 1884-es ipartörvény alapján megalakult ipartestületeket, mint a képesítéshez kötött iparűzők szervezetét tekinthetjük a céhek utódjának is. Ugyanakkor számos különbség is fellelhető a céhek és az ipartestületek között. Az ipartestületek csak Budapesten alakultak egyazon szakmát űző iparosokból, vidéken az iparhatóságilag egy működési területhez tartozó, különféle képesítéshez kötött mesterséget űző iparosok egyetlen vegyes ipartestületbe tömörültek. A különféle szakmák képviseletét a szakosztályok biztosították. Az ipartestületek alapszabályaikban leírt rendelkezések alapján működtek.”

Az ipartestületek tehát kisebb módosításokkal és kiegészítésekkel az 1932. évi VTQ. tc. alapján működtek ebben a formában egészen 1946-ig. A háború után azonban rendeleti úton megindult az ipartestületek fokozatos felszámolása. Első lépésként a 7330/1946. M.E. sz. rendelet alapján az ipartestületeket is – hasonlóan a többi egyesülethez – a belügyminisztérium felügyeleti hatáskörébe utalták, ezzel a rendelkezéssel kikerültek a szakmai irányítás alól. Ezt követte az ipartestületek teljes felszámolását előkészítő legfontosabb intézkedés, a 12.410/1948. sz. kormányrendelet, amely megszüntette a testületi kényszert. A rendelet szerint ettől kezdve a képesítéshez kötött iparűzők „önkéntes elhatározás alapján” lehettek az ipartestület tagjai.

A múlt század elején jegyzett budaörsi iparosok:

Deigner Lipót fésűs m., Temető u. (saját ház). Budaörsön 1896-ban szül., Óbudán 1912-ben szab. fel. Óbudai, újpesti és wieni mestereknél dolgozott. 1915-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett. 1919-ben önállósította magát. Géperejű üzemében két segédet foglalkoztat. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Bráth Anna.

Eck Béla kovács m., Fő u. 30. Szül. 1890-ben, felszab. 1906-ban Budaörsön, atyja műhelyében. Segéd Budapesten és atyjánál volt. Nagyatyja által alapított műhelyét 1913 óta vezeti önállóan. Egy segédje van. Az ipt. elölj, tagja és az Iparoskor vál. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Ritter Anna.

Érti János mészáros- és hentes m., Temető u. 1905-ben Budaörsön szül., 1922- ben Budafokon szab. fel. Szabadítómesterénél Fleck Lászlónál dolgozott mint segéd 6 éven keresztül. 1928-ban alapította székét. 1929-ben vette nőül Tejer Máriát.

Frank János mészáros- és hentes m., Fő u. 188 (saját ház). Budaörsön 1871- ben szül., Tatatóvároson 1889-ben szab. fel. Jó mesterek mellett eltöltött gyakorlóévek után 1896-ban lett mester. Napjainkban visszavonult az üzlet vezetésétől és Márton fiának adta át. Az ipt. volt elnöke, működését siker és elismerés kísérte. Neje: Hölle -Ilona. Egy fia hősi halált halt.

Frank Márton hentes- és mészáros m., Fő u. 188. Budaörsön 1901-ben szül., Édesatyjánál tanulta a mesterséget, melyben 1925-ben szab. fel. A 35 éves jóhírű üzlet önálló vezetését 1928-ban vette át, s mint a cég jelenlegi tulajdonosa működik. 1918-ban vonult be katonai szolgálatra.

Heller István mészáros- és hentes m., Fő u. 251 (saját ház). Zsámbékon szül. 1872-ben, u. ott atyja keze alatt szab. fel 1890-ben. Tatán, Budaörsön és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1904 óta önálló. Ipt. elölj. tag. Orosz hadifogságban volt. Oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Gacser Aloizia.

Herczog József úri- és női cipész m., Rózsa u. 73 (saját ház). Budaörsön 1882- ben szül., 18 éves korában szab. fel. Magyaróváron és Budaörsön volt segéd. Felszabadulásakor oklevéllel tüntették ki. 1907-ben alapította műhelyét. Az ipt. elölj, tagja. Neje: Lupmik Zsuzsanna

Özv. Höfler Ferencné kéményseprő m., Naphegy u. 107 (saját ház). Néhai férje Steierországban nevelőatyjánál tanulta a szakmát. Szabadulási oklevelét Grácban nyerte. Résztvett a világháborúban. Az ipt. megalapításában jelentős érdemei vannak. 1923-ban hunyt el, azóta neje szül. Osztfalk Mária özvegyi jogon folytatja az ipart egy üzletvezető és egy segéd közreműködésével.

Hübner Endre mészáros m., Fő u. 201. (saját ház). Szül. 1875-ben Székesfehérvárott, Budaörsre jött tanulni a szakmát, 1894-ben szab. fel. 14 éven keresztül dolgozott mint üzletvezető apósa vállalatában, melynek 1908 óta tulajdonosa. Géperejű üzemét nagy szakértelemmel vezeti. Az ipt. elnöki tisztségében nagy lelkesedéssel és rátermettséggel dolgozik a közért. Végigküzdötte a világháborút.

Jombach Sándor sütő m., Fő u. 351 (saját ház). Budaörsön 1890-ben szül., atyjánál 1907-ben szab. fel. 15 évig dolgozott atyja sütödéjében, mikor 1922-ben átvette az üzem vezetését. A kormányzó díszoklevéllel tüntette ki. Ipt. elölj, és számvizsg. biz. tag, Társ. Egy. Szöv. vál. tag. Két és fél évi frontszolgálat után hadifogságba esett. Neje: Michelberger Katalin.

Kortschák Ferenc kárpitos és díszítő m., Fő u. 26. 1899-ben Knittelfelden szül., 1922-ben Budapesten szab. fel. A Ganz vaggongyárban és a Hollander-féle üzemben praktizált. 1927-ben önállósította magát. Az összes szakmába vágó munkákat végzi.

Ifj. Kostyál István vendéglős, az „Arany szarvas” tulajdonosa, Kamaraerdő. Budapesten 1897-ben szül. Atyja is vendéglős volt, nála tanulta a szakmát, 1919-ben szab. fel. Vendéglőjét atyja alapította, 1926 óta vezeti önállóan. Három szobás, kerthelyiséges üzletének befogadóképessége 300 személy. Mint a budafoki pincemesteri tanfolyamot kitüntető díszoklevéllel végzett vendéglős, üzemét a legnagyobb szakértelemmel vezeti. Az Orsz. Vend. Egy. intéző biz. tagja. Az orosz fronton hadifogsággba esett.Neje:Scheer Klotild, kinek személyes vezetése alatt a legkitűnőbb magyar konyha prosperál.

Meier Lipót ipt. jegyző, Uj u. 388. Mo- sonszentpéteren 1879-ben szül. Mint pedagógus jelentős eredményeket ért el 1900 óta a tanítói pályán. 1922 óta működik Budaörsön, 1924 óta tölti be az ipt. jegyzői tisztségét. Neje: Pölczer Irma.

Oszfolk József mézeskalácsos m., Fő u. 249. 1876-ban Budaörsön szül., 1891- ben Budaörsön szab. fel. Budapesti, keszthelyi, pozsonyi, gráci és kunhegyesi mestereknél fejlesztette szaktudását. 1901 óta önálló Budaörsön. Mézeskalács és viaszgyertya készítéssel foglalkozik. Egy segédje van. V. ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Hauser Mária.

Poschik Károly sütő m., Temető u. 280 (saját ház). Szül. 1885-ben Budapesten, felszab. 1902-ben atyja műhelyében. Budapesten, Pásztón és Kispesten volt segéd. 1909-ben önállósította magát. Mai sütödéjét 1913-ban alapította. Díszoklevéllel kitüntetett mester. V. ipt. elnök, most elölj. tag. A Kér. Munkás Egy. titkára, a Budaörsi Vili. Szöv. felügy. biz. tagja, a Hangya Szöv. ig. tagja, a közs. képv. test. tagja stb. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Báder Erzsébet.

Reiter Károly sütő m., Fő u. 187. Budapesten 1900-ban szül., 19 éves korában Reiter Józsefnél szab. fel. Kelenföldön és Budapesten praktizált. 1927 óta önálló. Neje: Kreisz Róza.

Özv. Sándor Ferencné szül. Konrád Mária, mézeskalácsos m., Fő u. 256. Néhai férje a szülői háznál tanulta az ipart, 1914-ben szab. fel. 1915-től vett részt a háborúban. 1920-ban alapított műhelyét 10 évig vezette önállóan. 1930- ban elhunyt, azóta özvegye folytatja az ipart.

Schmidt István mészáros- és hentes m., Uj u. 310. Szül. 1903-ban Budaörsön, felszab. 1921-ben Zsámbékon. 6 évig dolgozott tanítómesterénél mint segéd. 1927- ben alapította székét, ugyanaz évben vette nőül Lózay Annát.

Szabady Pál úri- és női cipész m., Temető u. 279., Faiskola u. 590. Budaörsön 1907-ben szül., nagybátyjánál 1924-ben szab. fel. 5 évig tanulmányozta a cipészetet elsőrendű fővárosi műhelyben. 1929-ben önállósította magát. A Budaörsi Lyra Dalkör tagja. Neje: Handra Borbála.

Tímár Gyula vendéglős és szállótulajdonos. ny. bírósági irodatiszt, Kamaraerdő. 1873-ban Ditrón szül. 30 éve van iparjoga. Mai üzletét 1900-ban alapította. Vendéglője két teremből és gyönyörű kerthelyiségből áll, befogadóképessége cca 1000 személy. Szállója 6 szobás. Konyhája, bora kitűnő. A Budafoki és környéke Vendéglős Ipt. vál. tagja. Végig- küzdötte a világháborút, kit.: kis ez. és bronz v. é., K. cs.-k. Neje: Vidovics Erzsébet

Írta: Bánvölgyi Rozál