Ismét bírósághoz fordul Budaörs önkormányzata a szolidaritási adó miatt, mivel a jövő évi állami költségvetési terv szerint nem kivezetik vagy mérséklik a polgármester szerint jogszerűtlenül kivetett sarcot, hanem 30 százalékkal emelnék azt. Budaörs 2017-ben már próbálkozott, de polgári perben, most a fővároshoz hasonlóan közigazgatási pert indít.
„Már most is törvénytelen amit csinálnak, hiszen a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány” – nyilatkozta a Népszavának Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester. Hozzátéve, hogy a törvénytelenség most fokozódik, hiszen a jövő évi állami költségvetési terv szerint nem kivezetik, hanem 30 százalékkal emelnék a szolidaritási hozzájárulást. Ezért Budaörs (a fővárost követve) bírósághoz fordul.
Budaörs egyszer már megtámadta a szolidaritási hozzájárulást, és akkor nem sikerült így jogorvoslatot szerezni. Erről a polgármester azt mondta: „Azt, hogy Magyarországon nincs jogállam fényesen bizonyítja Budaörs e tárgyban évekkel ezelőtt indított polgári pere, amelyben a mai napig nincs döntés. A másodfok ugyanis az Alkotmánybíróságra bízta az ügyet, amely azonban a költségvetés helyzetére hivatkozva azt mondta, hogy nincs lehetőségük dönteni. Az elmúlt években milliárdokkal lopták meg a budaörsieket. Akkor még egyedül voltunk ezzel. Budapest ugyanis Tarlós István idején 5,5 milliárdot fizetett ezen a címen, míg a jelenlegi ellenzéki városvezetésnek idén már 58 milliárdot kell.”
A Népszava cikke szerint kérdéses, hogy ha Budaörs egyszer már nem járt sikerrel, most mitől juthatnak más eredményre. A mostani eset azonban jogilag más – írják -, mint az első próbálkozás. 2017-ben polgári perben követeltek kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt az államtól, most viszont, Budapesthez hasonlóan, közigazgatási bírósághoz fordulnak. A közigazgatási perben, miként a főváros, annak kimondását kérhetik, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget, az adó maximumát nem hozta egyensúlyba az Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel.
„Megnézzük, hogy a jogállam másik lábával, egy közigazgatási eljárással gyorsabban célba érhetünk-e” – mondta Wittinghoff Tamás, aki a fővárosi perhez való csatlakozásra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy megtennék, ha ugyanahhoz a bírósághoz tartoznának, de közigazgatási perként Budaörs területileg más törvényszékhez tartozik, így a város külön eljárást indít. Kicsit ironikusan azt is hozzátette: akár versenyeztethetjük is a közigazgatási bíróságokat.
Budaörs polgármestere bízik abban, hogy a független bíróságok késztetést fognak érezni arra, hogy valóban a jogszabályok mentén járjanak el.
Érvelése egyébként hasonlatos a fővároséhoz: az elvonás mértéke nem haladhatja meg a feladatellátásra kapott állami támogatás mértékét, a pénzügyminiszternek törvényi kötelessége a fentieket figyelembe vevő korrekció. A hasonlóság szerinte a periratokban is nagy lesz majd. A fővárossal egyeztetni fognak a pertaktikát illetően. Wittinghoff Tamás szerint annak ellenére sarcolja így a településeket a kormány, hogy „ezt tiltja az általuk összetákolt Alaptörvény, az önkormányzati törvény, illetve egy nemzetközi egyezmény, az Önkormányzatok Európai Chartája is.”
A teljes cikk ITT olvasható.
