Budaörs emelte a helyi adókat; a város 2018. évi költségvetési koncepciója

0
2401

A mai képviselő-testületi ülés első napirendi pontja a jövő évi költségvetési koncepció volt. Ebben még nem szerepelnek a konkrét számok a tervezett bevételekről és kiadásokról, hanem a főbb irányt vázolja fel. A 2009-es gazdasági válság óta most először újra kevesebb iparűzési adó bevétellel számolnak, mint a bázisévben. Majd a negyedik napirendben a helyi adók emeléséről is döntöttek.

„Valamennyi bizottság és részönkormányzat megtárgyalta és a Frankhegyi részönkormányzat kivételével elfogadta a javaslatot” – vezette fel a jövő évi költségvetési koncepciót Wittinghoff Tamás polgármester. Majd elsőként Császárné Kollár Tímea (Jobbik) kért szót: „Elfogadom” – mondta, de a kiadások tervezésénél hiányolta, hogy hol lehetne „racionalizálni”, illetve hiányolta, hogy a hivatal működésén hol lehetne spórolni. A másik, ami „nem tetszetős” számára, hogy a BTG „ezen feladatot ne lássa el”, vagyis a szemétszállítást, de hogy akkor ki látja el, az nincs benne a tervezetben. A polgármester elmondta,hogy a szolgáltatás állami központosítása után a „ZTH ki van jelölve”.

Löfler Dávid (Fidesz) azt emelte ki, hogy a tervezetben az iparűzési adóbevétel csökken, de nem derül ki, hogy minek köszönhetően, hiszen nem ment el nagyadózó, és ennek szerinte nincs köze az elvont szolidaritási adóhoz. Wittinghoff Tamás így válaszolt: „De van, hiszen az iparűzési adóból vonják azt el.” A csökkenés oka azonban valóban komoly kérdőjeleket rajzol fel, de utána néztek, és máshol is ez a helyzet. Ha a nemzetgazdaság nő vajon, hogy lehet? – tette fel a költői kérdést. „Amit mi tehetünk, hogy az adóiroda ellenőrzi a bevallásokat.”

A koncepciót 12 igen, 2 nem (Löfler és Sokolowski Márk, a Fidesz frakció harmadik tagja, Gáspár Béla nem volt jelen.)

A negyedik napirendben került sor a koncepcióban ekkora már elfogadott helyi adóemelésre. Mint a polgármester kiemelte, az itt élőket nem kívánják terhelni, és az emelés ezért alapvetően csak a gazdálkodó szervezeteket érinti. A cél, hogy minél szélesebb körben emeljenek de egy-egy céget érintően minél kisebb méretékben, hogy ne okozzon gondot a gazdálkodásukban. A helyi iparűzési adó ezért jövőre a jelenlegi 1,8 százalékról 1,9 százalék lesz, de még így is alatta marad a törvény által megengedett 2 százalékosnak. Az önkormányzat valamennyi gazdálkodó szervezetet tájékoztatja majd az okokról, és arról, hogy “nem kívánjuk fenntartani hosszabb távon”, csak amíg a plusz elvonás miatt szükséges – mondta még a polgármester. Ennél a napirendnél csak Császárné kért szót, aggodalmát kifejezve az adóemelés miatt, de azért megszavazta. Azaz itt is 12 igen, 2 nem (Löfler és Sokolowsky Márk) gombot nyomtak a képviselők.

A költségvetési koncepcióról

Ugyan megszűnt az önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettsége, mégis fontos és szakmailag szükséges – áll az előterjesztésben. Célja, hogy a 2018. évi költségvetési javaslat végleges kialakításához szükséges alapelveket, szempontrendszert, valamint a főbb tervezési irányokat meghatározza és ezek alapján folytatódhat a 2018. évi költségvetési rendelet előkészítése.

A várható gazdasági-, pénzügyi helyzetben a 2018. évi gazdálkodás során még fokozottabban kell előtérbe helyezni az alábbi szempontokat: a közfeladatokat ellátó intézményrendszer és az önkormányzati hivatal biztonságos működésének biztosítása, különös tekintettel az önkormányzat alapfeladataira; a gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell a bevételek és kiadások egyensúlyára; az önkormányzat valamennyi területén racionális, hatékony, eredményes gazdálkodást kell folytatni; törekedni kell a tervezett bevételek teljes körű beszedésére és az esetleges új bevételi források (lehetőségek) felkutatására; pályázati lehetőségek felkutatása, kihasználása.

A bevételek tervezése során változatlanul nagy hangsúlyt kell helyezni az önkormányzati és az intézményi saját bevételek pontos számbavételére, a bevételi források teljes körűségére. A 2018. évi költségvetés összeállításánál mind az intézményi, mind pedig az önkormányzati saját bevételeket a reálisan beszedhető, teljesíthető mértékben kell terveznünk ahhoz, hogy az állami költségvetésből megillető bevételekkel együtt teljesíthető kiadási szintet lehessen tervezni. 2018. évben is az önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a 2013. évtől bevezetett – az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó – feladatalapú támogatási rendszerben történik.

A 2018. évi állami hozzájárulásra vonatkozó mutatószám felmérésre és igénylésre novemberben kerül sor, melynek alapján a Magyar Államkincstár várhatóan 2017. december 22-éig igazolja vissza az önkormányzatunkat megillető állami támogatások pontos összegét.

A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján Budaörs Város Önkormányzata összességében 1, 2 milliárd forint állami támogatással tervezhet az alábbiak szerint. (Az állam általi „szolidaritási adó” címén várható elvonás mértéke 2,1 milliárd forint – a szerk.)

Települési önkormányzatok működésének támogatása

Az önkormányzatok feladatainak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen feladatokhoz önkormányzatunkat 450 millió Ft támogatás illetné meg.

Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat azonban 2018-ban is csökkenti az ún. „beszámítás” összege (a helyi önkormányzatok iparűzési adóalaphoz viszonyított elvárt bevétele), ugyanakkor az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív „kiegyenlítéssel”. Az alacsony iparűzési adóval rendelkező települések meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás.

A beszámítás miatt az önkormányzatot megillető támogatás ennek megfelelően, az előző évekhez hasonlóan: 0 Ft.

A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcímen belül így csak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítására, valamint a 2017. decemberi bérkompenzáció támogatására számolhatunk kb. 1 millió Ft állami támogatással.

Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatására (elismert létszám alapján), óvodaműködtetés támogatása jogcímen valamint kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímen  a jelenlegi számításaink szerint 742 millió Ft támogatást biztosít az állam, amely az adott feladat kiadásainak kb. 54%-át fedezi.

Települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

Ezen a jogcímen belül a gyermekek napközbeni (bölcsődei) ellátására várhatóan 140 millió Ft támogatással, a gyermekétkeztetéssel kapcsolatban 173 millió Ft támogatással számolhatunk.

Budaörs Város Önkormányzata, mint az Esély Szociális Társulás székhely önkormányzata jogosult a Társulást megillető állami támogatások lehívására. A Társulás által fenntartott Esély Szociális és Gyermekjóléti Központ feladatellátásához 35 millió Ft a várható állami támogatás.

A bölcsődei ellátás várható kiadásához viszonyítva az állami támogatás aránya kb. 35 %, míg a gyermekétkeztetés bevétellel nem fedezett kiadásaihoz kb. 70%-ban járul hozzá az állam.Települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

Ezen belül a nyilvános könyvtári ellátási és közművelődési feladatokhoz 35 millió Ft, a színház művészeti, illetve működési támogatása címén 74 millió Ft támogatás várható.

Az állami támogatás 109 millió Ft összegével szemben a 3 intézményünk (könyvtár, művelődési központ, színház) költségvetése kb. 480 millió Ft. Az állami támogatás aránya kb. 23%.)

Az önkormányzat legjelentősebb bevételi forrásai továbbra is a helyi adókból származó bevételek.

Az adóbevételek tervezése során végzett elemzésből megállapítható, hogy a gazdasági környezetben 2016-2017. években jelentős változás nem következett be, ennek ellenére a 2016. évi helyi iparűzési adóbevallások adatai alapján a 2017. évben fizetendő helyi iparűzési adó összege elmarad a 2016. évi helyi iparűzési adóbevételtől.

A fentiek alapján 2018. évre sem tervezhető teljes biztonsággal a helyi iparűzési bevétel.

Adónem 2018. évi
költségvetés tervezett bevétele
e Ft
Iparűzési adó 7 300 000
Építményadó 1 000 000
Telekadó 350 000
Bírság 45 000
Késedelmi pótlék 10 000
Gépjárműadó 160 000
Talajterhelési díj 1 200
Összesen 8 866 200

 

Az adóbevétel biztosításának érdekében szükségessé válhat a helyi adók adómértékének emelése. Az alábbi táblázatok tartalmazzák a helyi iparűzési adó, telekadó és az építményadó adónemekben jelenleg alkalmazott adómérték és a törvényi adómaximum összegének arányait, valamint az egyes adónemek adómértékének emelése esetén várható adóbevétel növekedést.

Adómérték növelés következtében várható telekadó bevétel változás
adóztatott terület m2 adómérték Ft kivetett adó 2017. évben Ft várható adóbevétel Ft  adóbevétel növekedés a 2017.évi bevételhez képest Ft
2 070 086 170 351 914 620    
2 070 086 200   414 017 200 62 102 580
2 070 086 250   517 521 500 165 606 880

 

telekadó – magánszemély tulajdonát képező telek adómentes alapterületének 1200 m2-ről 800 m2-re csökkentése, valamint az adómérték 200.-Ft-ra emelése esetén a magánszemélyektől származó, várható telekadó bevétel 21 381 090.-Ft-tal emelkedne. A jogi személyek tulajdonát képező telek nem mentesíthető a telekadó alól, az adómérték 200.-Ft-ra történő emelése estén a várható telekadó bevétel 60 309 690.-Ft-tal emelkedne. A fentiek alapján éves szinten 81 690 780.-Ft telekadó bevétel növekedés valószínűsíthető. Amennyiben csak az adómértéket emeljük 170.-Ft-ról 200.-Ft-ra, a várható bevétel növekedés 62 102 580.-Ft.

A helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik, azonban a 2017-ben bevezetett „szolidaritási hozzájárulás” fizetési kötelezettségét Budaörs Város Önkormányzata a saját bevételeit meghatározó  helyi adóbevételekből kell, hogy teljesítse.A működési bevételeket döntően bázis szinten, a teljesítési adatok figyelembevételével indokolt tervezni. Ezen tervezett bevételi forrásokközt szerepelnek a szolgáltatások, a közvetített szolgáltatások ellenértéke, a tulajdonosi bevételek, az intézményi gyermekétkeztetés és alkalmazotti térítésdíj bevételek, működési célú ÁFA bevételek, valamint a költségvetésből átmenetileg kivonható likvid pénzeszközök lekötéséből, illetve a folyószámlák kamatainak éves várható összege, illetve a parkolóhely megváltásból és egyéb befizetésekből származó bevételek. 2018. évre ezen bevételi jogcímen (önkormányzati mindösszesen) koncepció szintjén  870.000 e Ft-tal számolunk. Működési célú átvett pénzeszköz bevételi jogcímen 14.000 e Ft-ot tervezünk (TAO támogatás).

A felhalmozási bevételek tekintetében 2018. évre összességében 30.000 e Ft bevétellel számolunk, mely magába foglalja a korábbi években részletre értékesített önkormányzati földterületek, önkormányzati lakások, továbbá a munkavállalóknak lakóingatlan építéséhez, felújításához illetve vásárlásához nyújtott visszatérítendő kölcsön tárgyévben esedékes törlesztő részleteit, a tárgyévben várható csatorna kontingens megváltások, illetve a megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások összegét.

A 2017. évi gazdálkodásunktól függően keletkező szabad pénzmaradvány bővítheti a 2018. évre rendelkezésre álló forrásainkat, azonban ennek összege csak 2018. év elején lesz megállapítható. Koncepció szintjén, a 2017. I-III. negyedéves bevételi teljesítési adatok alapján ( bevétel elmaradás miatt) várható szabad maradvánnyal nem számolunk.

A Képviselő-testület még 2016-ban döntött kormányzati engedélyhez kötött 2.830.000 e Ft hitel felvételéről. A hitel felvételét két költségvetési évre vonatkozóan határozta meg, melynek alapján a 2017. évi költségvetésbe 1.720.000 e Ft-ot terveztünk, 1.110.000 e Ft pedig a 2018. évi költségvetésben szerepel majd a kormányzati engedélyben meghatározott fejlesztési feladatok forrásául.

Koncepció szintjén a 2018. évre tervezett önkormányzati szintű bevételek összesen 11 094 000 000 Ft.

Kiadások tervezése

Működési kiadások

A költségvetés tervezésekor az erőforrásokat minden területen a költségvetési intézményrendszer működőképességének fenntartására és az önkormányzati kötelező alapfeladatok ellátására kell koncentrálni, tehát a tartós bevételi források nagyságrendjéhez kell igazítani a kötelező feladatok ellátását és a fennmaradó maradvány mértékére figyelemmel lehet dönteni az önként vállalt feladatok köréről és pénzügyi forrásáról.

2018-ban ez még nehezebb feladat elé állítja önkormányzatunkat, hiszen az állam által „szolidaritási hozzájárulás” címen elvonandó 2 142 MFt költségvetésre gyakorolt hatása még súlyosabb. A továbbiakban részletezett 2018-2019. évi tervezett bevételek és kiadások táblázatából látható, hogy  a működési bevételek egyik évben sem fedezik a működési kiadásokat, felborítva ezzel a költségvetés eddigi működési egyensúlyát.

A város működtetésével, támogatási rendszerével kapcsolatos kiadások tervezésénél továbbra is a bevételi korlátok meghatározók, a kiadások tervezésénél elsődleges és a jövő évi gazdasági helyzetben kiemelkedően fontos, hogy a kötelezően ellátandó alapfeladatokra a forrást biztosítani tudjuk.

A 2018. évi bevételi forrásokra tekintettel a működési kiadások tervezésénél elsődleges, meghatározó szempont, hogy a kötelező feladatellátás, valamint a Képviselő-testület által önként vállalt feladatok finanszírozása biztosítható legyen.

Az önkormányzati fenntartásban működő intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal 2018. évi költségvetési tervének összeállítására vonatkozóan elsődlegesen a korábbi évek gyakorlatában már bevált bázis szemléletű tervezést, mint alapelvet javasoljuk az évközben megvalósult új fejlesztések, új feladatok, a Képviselő-testület döntéseinek, valamint a 2018. január 1-jével hatályba lépő jogszabályváltozások hatásainak figyelembevételével.

A működési kiadásokon belül a személyi juttatások tervezésére vonatkozóan az alábbi tervezési irányelveket javaslom a Képviselő-testületnek elfogadásra:

Budaörs Város Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési intézmények, a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzat által foglalkoztatottak részére az ágazati jogszabályokban meghatározottak, illetve a Polgármesteri Hivatal esetében a Képviselő-testület által jóváhagyott illetményalappal számolt törvényszerinti illetményeken felül  2018. évben cafeteria juttatásként bruttó 200 e Ft/álláshely/év, egyéb nem rendszeres juttatások tekintetében a 2017. évi költségvetési rendeletben, valamint az egyéb hatályos helyi rendeletekben meghatározott juttatások tervezhetők.

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 436/2012.(XI.07.) ÖKT. számú határozatában úgy döntött, hogy – felelősséget érezve a budaörsi köznevelési intézmények további sorsa iránt, függetlenül attól, hogy a fenntartói jogot ki gyakorolja – gazdasági lehetőségei függvényében továbbra is részt kíván venni az intézmények eddig elért színvonalának megőrzésében. Ennek eszközeként megalapította a Clementis László működtetői ösztöndíjat. A 2018. évi költségvetést érintően a 2017. évi keretösszeget javaslom biztosítani, ami 260.350 e Ft járulékokkal együtt.

A dologi kiadások jövő évi tervezésénél is a bázis év teljesítési adatai az irányadók figyelembevéve az évközi változások költségekre gyakorolt hatásait.

Budaörs Város Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési és szociális intézményekben dolgozók részére munkaruha bázis szinten bruttó 35.000 Ft/fő/év, vagy védőruha 25.000 Ft/fő/év összeggel tervezhető.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai jogcímen tervezett kiadásokat (segélyek, a szociális rendelet alapján adott támogatások, oltóanyagok) szintén a bázis év várható teljesítési adatainak a figyelembevételével javaslom tervezni.

Az egyéb működési célú kiadásokon belül egyrészt az államháztartáson belülre (pl: Esély Szociális Társulás, Heimatmuseum, nemzetiségi önkormányzatok, rendőrség), illetve az államháztartáson kívülre (pl: szociális, kúltúrális és sport szervezetek, civil szervezetek, BTG (Városi Uszoda és Sportcsarnok), tömegközlekedés, lakosság) nyújtottt működési támogatások szerepelnek összesen 1.578.000 e Ft-tal. Ezen jogcímen belül szerepel az önkormányzatot 2018-ban terhelő „szolidaritási hozzájárulás” 2.142.000 e Ft összege.

Az Országgyűlés a Kormány javaslatára még 2016. júniusában elfogadta az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvényt. Ennek értelmében 2017. január 1-től az állam elvonta az iskolák működtetését is az önkormányzatoktól és a megnövekedett feladatok finanszírozhatóságának ürügyén bevezette a „szolidaritási hozzájárulást”. Ezzel párhuzamosan a feladatellátást szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan a tankerületi központokat ingyenes a tulajdonjog szinte összes tartalmi elemét magába foglaló vagyonkezelői jog illeti meg.

A 2018. évi költségvetési törvény a 32.000 Ft feletti egy főre jutó adóerő-képességű önkormányzatok esetében sávosan, progresszív módon növekvő szolidaritási hozzájárulás megfizetését írja elő, összesen 39,2 milliárd forint összegben (2017- ben 21,3 milliárd forint volt).

2018-ban a szolidaritási hozzájárulás mértéke, valamint a kategóriák határai is változnak az alábbiak szerint:

egy lakosra jutó adóerő-képesség (forint)

2017

2017. évi hozzájárulás mértéke a
szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
egy lakosra jutó adóerő-képesség (forint)

2018

2018. évi hozzájárulás mértéke a
szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
32 001 – 36 000 20% 32 001 – 36 000 25%
36 001 – 50 000 45% 36 001 – 50 000 50%
50 001 – 100 000 70% 50 001 – 75 000 80%
100 001 – 150 000 90% 75 001 – 100 000 95%
150 001 – 100% 100 001 – 100%

 

A szolidaritási hozzájárulás alapja az úgynevezett számított bevétel beszámítással (támogatáscsökkentéssel) nem érintett része. A számított bevétel a 2016. évi iparűzési adóalap 0,55%-a szorozva a települési önkormányzat egy főre jutó adóerő-képesség alapján differenciáltan meghatározott százalékkal.

Budaörs tekintetében az elvonás mértéke 2017. évhez képest nem változott (100%), mivel a legmagasabb kategóriába tartozik. 2018. évet érintően a számított bevétel 2 597 millió forint, melyből nagyságrendileg 455 millió forint a költségvetési törvény alapján az állami támogatás csökkentés és a fennmaradó 2.142 millió forint a várható szolidaritási hozzájárulási kötelezettség, amely összeg az egész országot érintő elvonás 5,5 %-

2016-ban Budaörs Város Önkormányzata, mint az iskolák működtetői feladatait ellátó önkormányzat a feladat ellátására közel 700 millió Ft-ot fordított, ugyanakkor a „szolidaritási hozzájárulás” Budaörs tekintetében ennek az összegnek közel a háromszorosa, ebből adódóan a költségvetési kiadásaink 1 400 millió Ft-tal megnövekedtek, ami a saját bevételeink elvonását jelenti, jelentősen rontva ezzel a költségvetés pozícióját.

A felhalmozási kiadások összegét a fenti bevételi számok ismeretében 1.320.000 e Ft-ban határoztuk meg koncepcionálisan. Ebből 1.110.000 e Ft beruházás ( a kormányzat által jóváhagyott hitelcélok), 20.000 e Ft felújítás (csatorna), amelyek forrása a tárgyévi CSÉA-ba befolyó bevételek, valamint az egyéb felhalmozási kiadásokon belül a BTG Nonprofit Kft. részére a KEHOP-5.3.1-17 „A budaörsi távhőrendszer energetikai korszerűsítése” tárgyú elnyert pályázathoz 2018-ban nyújtandó 180.673 e Ft önrész, illetve 10.000 e Ft felhalmozási célú támogatási kölcsönök nyújtása a lakosság részére helyi rendelet alalpján ingatlan vásárlásához, felújításához, illetve korszerűsítéséhez. Itt kívánom megjegyezni, hogy a jővő évi önkormányzati bevételekre tekintettel a kormányzati engedéllyel jóváhagyott hitelcélok megvalósúlásához a hitelen kívül további önkormányzati forrás biztosítását nem javaslom.

Javaslom, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a jövő évi költségvetésben is a tervezés során legyen szempont megfelelő mértékű tartalék biztosítása, amely a biztonságos gazdálkodás egyik fontos garanciájaként az év közben jelentkező, nem tervezhető feladatok gyors megvalósítását teszi lehetővé, valamint az esetlegesen elmaradó bevételek pótlására is szolgál. Jelenleg a koncepció szintjén általános tartalék képzéssel nem  számoltunk.

Az adóemelésről

 Tárgy: Javaslat az egyes adótárgyú önkormányzati rendeletek módosítására

 

Budaörs Város Képviselő-testülete az építményadó mértékét 2011. január 1-jétől, a telekadó mértékét 2006. január 1-jétől módosította utoljára. A helyi iparűzési adó mértéke 2014. január 1-jétől 1,9 %-ról 1,8 %-ra csökkent. Az egyes adónemekben történt adómérték-változások óta a törvényi maximumok folyamatosan emelkedtek.

Építményadó

A településen az építményadó mértéke építmény fajtánként került megállapításra. Az adóbevétel növelése érdekében indokolt a gazdasági tevékenységeket szolgáló építményfajták adómértékének emelése.  Az emelést követően is elmarad az adó mértéke az 1853,9 Ft/m2 törvényi adómaximumtól. Javasolom a kereskedelmi egység (üzlet, iroda, stb.) adómértékét 900 Ft/m2-ről 950 Ft/m2-re, illetve a műhely és raktár rendeltetésű építmények adómértékét 900 Ft/m2-ről 1.100 Ft/m2-re emelni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) építményadóra vonatkozó rendelkezései 2018. január elsejétől módosulnak.

A Htv. 11/A § szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény (2016. évi LXXIV.) szerinti reklámhordozó.

Az adó alanya az, aki az év első napján a reklámhordozó tulajdonosa.

Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon történő elhelyezését követő év első napján keletkezik.

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.

Az adó évi mértékének felső határa a 12 000 Ft/m2.

A fenti törvénymódosítás következtében szükségessé válik az építményadóról szóló helyi rendelet módosítása akkor is, ha az adó mértéke 0 forint

Telekadó

A telekadó mértéke jelenleg 170 Ft/m2, melynek 250 Ft/m2-re történő emelése javasolt. A törvényi maximum 2018. évtől 337 Ft/m2. A tervezett emelés a törvényi maximum 74,2 %-a. Az adómérték emelést követően 165 millió forint telekadó bevétel növekedés várható.

 Helyi iparűzési adó

A 2018. évi költségvetési koncepció készítésének időpontjában a tervezett 2017. évi helyi iparűzési adóbevétel teljesülése bizonytalan, a települést érintő „szolidaritási adó”, mint forráselvonás az önkormányzat feladatellátását veszélyezteti, ezért az adóbevételek növelése érdekében adómérték emelése válhat indokolttá. Az elemzések során megállapítást nyert, hogy a helyi iparűzési adómérték 0,1 %-kal történő emelése 360 920 086 forint adóbevétel növekedést eredményezne. A törvényi adómaximum 2018. évben az adólap 2,0 %-a. Országos szinten a legtöbb település – így a közeli Érd, Diósd, Biatorbágy, Budakeszi, Százhalombatta – is a maximális mértéket alkalmazza. Városunk az 1,9 %-os adómértékkel még mindig vonzó maradhat a vállalkozások számára.

 

Előzetes hatásvizsgálati:

  1. Várható társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások:

 A helyi adók mértékének megemelése – mely egyik adónemben sem éri el a törvényben meghatározott adómaximumot – az önkormányzat területén működő vállalkozások számára többletterhet jelent, azonban az adózók teherbíró képességét is figyelembe véve a javasolt adómérték növekedés az önkormányzat számára  a tervezett beruházások megvalósítását teszi lehetővé már a bevezetés évében, ami hozzájárul a vállalkozások bevételeinek növekedéséhez is (pl.: útfelújítás, parkolási lehetőségek bővítése stb.)

A helyi adók emelésével a vállalkozások a központi költségvetésből átcsoportosíthatják a bevételt a helyi önkormányzat költségvetésébe, és így hozzájárulhatnak a helyi körülmények javításához, ami hosszabb távon vállalkozásuk nyereségességének is előfeltétele.

A rendeletalkotási javaslat elfogadása esetén az indokolás szerinti célok elérése biztosított lesz.

2. Környezeti és egészségi következmények:

A rendeletnek közvetlen környezeti és egészségi hatása, valamint egészségügyi következménye nincs.

3. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: 

Az adómértékek emelése az adminisztratív terheket az év első negyedévében jelentős mértékben megemelik, mivel az adómértékek változása miatt az adózók részére, valamennyi adónemben új határozatot kell kibocsátani.

4. A rendelet megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei:

A települést érintő „szolidaritási adó” kompenzálása és az önkormányzat 2018. évi működési bevételeinek biztosítása érdekében szükséges a helyi adórendeletek módosítása. Az adómérték emelésének elmaradása esetén az önkormányzatnál likviditási nehézségek keletkezhetnek.