Az online sértegetésekről jogász szemmel

0
87

Meddig vagyunk kötelesek tűrni, hogy a világhálón bántsanak, sértegessen minket?

Az utóbbi években nagyon megnövekedett az interneten zajló becsületsértések, rágalmazások száma. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy minden jel szerint arctalannak érezzük az online teret, és még a kissé félszegebb emberek is felbátorodnak, kontrollt vesztenek az ilyen fórumokon. Megvan ennek a pszichológiája, de most nem azt elemezném. Inkább arra szeretnék választ adni, hogy kötelesek vagyunk szenvedő félként az ilyen beszólásokat eltűrni, vagy van rá jogorvoslat?

Több ilyen ügyem volt már és az volt a közös bennük, hogy a való életben az elkövető soha nem mert volna például olyan obszcén szavakat használni, vagy olyan bántóan viselkedni a sértettel szemben, mint ahogy azt online megtette. Egészen másként beszélt a személyes meghallgatás során, mint „írásban”.

És igen, van rá jogorvoslati lehetőség, és ezek az ügyek egyre gyakrabban el is jutnak a hatóságok elé.

Persze van egy olyan kör, a közszereplőké, akiknek online is többet kell eltűrni, mint az átlag civileknek. Aminek a jogi háttere az, hogy ők tudatosan vállalják a „kirakatba tett” életet, ami magával hozza, hogy több kritika irányulhat ellenük.

A nem közszereplők esetében azonban az eldurvult beszólogatásokkal legtöbbször becsületsértés vagy rágalmazás valósul meg, amiért kártérítés jár, de a várható ítélet szempontjából persze az sem mindegy, hogy van-e igazságtartalma az adott bántó bejegyzésnek vagy nincs.

Becsületsértésen az online térben – például a Facebookon – azt értjük, amikor nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ az elkövető. Tényállástól függően ez akár rágalmazás is lehet, aminek az esetét súlyosbíthatja, ha aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Ezekben az ügyekben a véleménynyilvánítás szabadsága ütközik az emberi méltóság, a becsület védelmének elvével. Fontos tehát, hogy a jogalkalmazó mérlegeli és megpróbálja meghúzni a határt e kettő között.

Az ítélet szempontjából természetesen sokat számíthat egy bocsánatkérés, főként ha ez szintén a nagy nyilvánosság előtt, esetleg ugyanazon a platformon történik ahol a sértés, rágalmazás elhangzott.

Sajnos az ilyen ügyek eldurvulni látszanak, pedig ezen a téren az ingerküszöbünk ma már jóval magasabban van, mint korábban. Ezért, ha ilyen sérelem ér valakit és szeretné megakadályozni a megismétlődését, érdemes tájékozódni a jogainkról és akár egy ügyvédi konzultációt igénybe venni.

Írta: dr. Moravcsik Krisztina

Bővebben: http://moravcsik.hu

A szerző korábbi cikkei ITT olvashatók.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here