Mivel Budapest rendkívül fontos szerepet játszik a hazai közlekedési hálózatban, nem véletlen, hogy évtizedek óta a legjelentősebb áru-átrakóhely. A magyar főváros ráadásul az átmenő nemzetközi forgalom számára egy kiemelt stratégiai jelentőségű találkozási pont kellős közepén fekszik. Ezt megérezzük az agglomeráióban is.
Az 1990-es évek közepétől a magyar közúthálózaton fokozatosan növekvő teherforgalom problémája Budapest esetében jelentkezett – és jelentkezik mind a mai napig talán – a legszembetűnőbb módon. A főváros környékére jellemző sugaras úthálózat miatt az átmenő forgalom jelentős része sokáig kizárólag Budapesten keresztül zajlott. A lakosság számára is nehezen elviselhető problémát a fővárost déli irányból elkerülő MO körgyűrű első megnyitott szakasza – amely az Ml autópályát az M7 és az M5 autópályákkal köti össze – sem tudta teljes mértékben megoldani. Mivel Budapest rendkívül fontos szerepet játszik a hazai közlekedési hálózatban, nem véletlen, hogy évtizedek óta a legjelentősebb áru-átrakóhely. A magyar főváros ráadásul az átmenő nemzetközi forgalom számára egy kiemelt stratégiai jelentőségű találkozási pont kellős közepén fekszik.
Logisztikai központok kiépülése Budapest és vonzáskörzetében
Napjainkban a logisztika egy igen gyakran és korántsem mindig megfelelően használt fogalom. A fogalmon hétköznapi szóhasználatban többnyire az anyagáramlást és a hozzá kapcsolódó információ-, energia-, érték- és munkaerő áramlás összefogását, az ehhez kapcsolódó tervezést illetve koordinálást értjük. Utóbbiak sikeres lebonyolítására hazánkban is sorba kiépültek az elmúlt évtizedekben az olyan különböző szolgáltatási funkciókat is ellátó egységek, amelyeket összefoglaló nevükön logisztikai szolgáltató központoknak neveznek.
Logisztika a 21. század követelményeihez igazítva
Az utóbbi évtizedben sorra épültek ki az áruforgalmi központoknak ezek a fejlettebb változatai, amelyek már rendkívül korszerű információs, kommunikációs és irányítási rendszerekkel felszerelt objektumok. Nemcsak képesek a szállítás, a rakodás, a tárolás és a hozzájuk kapcsolódó közvetlen munkafolyamatok elvégzésére, de sok esetben felkarolják azokat a tevékenységi köröket is, mint amik a termékszállítás valamint az értékesítés folyamatainak zökkenőmentes kivitelezéséhez szükségesek. Ezek az objektumok nemcsak hozzájárulnak a disztribúció hatékonyságának növeléséhez, de lényegében olyan logisztikai üzemként is funkcionálnak, amelyeknek működése regionális és csomópont-orientált – azaz jelentős közlekedési folyosók mellett helyezkedik el – valamint közlekedési alágazatokat kapcsol össze.
Logisztikai központok Budapesten és környékén – A BILK
A fenti kritériumoknak megfelelően a több fővárosi logisztikai központ mellett kettőt emelhetünk ki első nekifutásra. Napjainkban az egyik legnagyobb magyarországi intermodális logisztikai központ a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ – közismert nevén BILK – amely komplex logisztikai szolgáltatással áll partnerei rendelkezésére. A 160 000 m2 raktár és 20 000 m2 irodakapacitással rendelkező (képünkön a BILK ajanlatából a budaörsi Antana) központ tervezésekor egy kb. 10 hektáros területet választottak ki Budapest déli határában, amely nemcsak kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de közvetlenül az MO körgyűrű már akkor is meglévő szakasza, valamint déli irányban a Szerbia felé vezető fő vasútvonal mentén fekszik.
Az M3 Logisztikai Központ
A XV. kerületben, az M3-M0 autópályák csomópontjától pár percre fekvő M3 Logisztikai Központ a budapesti raktár- és irodaterületek bérbeadása, a teljes körű vámügyintézés valamint az átmeneti megőrzés területén szintén az egyik legforgalmasabb kiépített infrastruktúrahálózattal rendelkező budapesti logisztikai központ. A logisztikai központ partnerei között nemcsak élelmiszeripari, elektronikai vagy éppen papíripari cégek találhatók, de a telekommunikáció valamint a gumiabroncs kereskedelem képviselői is.
