„Teljes erővel tiltakozunk ellene”, hogy az állam lepusztítsa a budaörsi iskolákat, hogy jogtalanul elvonja az itt keletkezett helyi adóbevételeket. Az állammal szemben indított első per első tárgyalási napján vagyunk már túl, és a napokban döntött a képviselő-testület egy újabb per megindításáról. Szerzőnk ezek hátterét összegzi és mutatja be az álláspontokat.
Kellemetlen meglepetés érte az önkormányzatokat, amikor tavaly bejelentette a kormány, hogy a jövő évtől teljesen államosítja a közoktatást, vagyis már nemcsak az iskolák fenntartói jogát veszik el az önkormányzatoktól, hanem a működtetésüket is. Akkor elhangzott egy megnyugtatónak szánt kijelentés is Palkovics László oktatásért felelős államtitkártól, miszerint amikortól az állami intézményfenntartó vagyonkezelője lesz az önkormányzati tulajdonban maradó iskoláknak, kollégiumoknak, az önkormányzatoknak már nem kell hozzájárulást fizetniük a működtetéshez.
Ehhez képest váratlanul érte az önkormányzatokat, amikor kiderült, hogy a 2017 évi költségvetésben többféle jogcímen is elvonnak tőlük pénzt erre a célra. Egyrészt 21 milliárd forintot az úgynevezett adóerő-képesség alapján a gazdagabb településektől, ez az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás. Másrészt 27 milliárddal csökkentették a teljes önkormányzati szektor támogatását.
Az adóerő-képesség az önkormányzatok által elérhető átlagos értékkel számított iparűzési adó bevételt jelenti. Ahol ennek az egy főre vetített értéke meghaladja a 32 ezer forintot, ott kell szolidaritási hozzájárulást fizetni. A még reménykedők úgy értelmezték a szöveget, hogy a hozzájárulást csak az államtól kapott támogatásból vehetik el. A borúlátóbbak – és mint a kiderült, a reálisabbak – úgy vélték, hogy bizony a saját bevételeiket is jócskán megcsapolhatják. Ez pedig Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester érvelése szerint több jogszabályt is súlyosan sért, így például a kétharmados önkormányzati törvényt, amely szerint a saját bevételekkel kizárólagosan a települések rendelkezhetnek. Ezt nem írhatja felül egy „feles” törvény.
„Ekkora elvonás még egy fejlett város esetében is veszélyezteti a normális működést” – mondta a polgármester. Wittinghoff Tamás azt is furcsállta, hogy ha már szolidaritás, akkor hogyan maradhatott ki ebből a hatalmas iparűzési adó bevétellel rendelkező fővárosi önkormányzat. Azon azonban egyáltalán nem csodálkozik, hogy néhány fideszes vezetésű település még helyesli is az eljárást, hiszen őket különböző csatornákon keresztül, mint például a Modern Városok Program, ellentételezi a kormány.
2017-től az elvonások sorozata tehát új fogalommal bővült ki, mely szolidaritási hozzájárulás címen a költségvetési törvénytervezetbe utólag becsempészett elvonás, és amely már nemcsak támogatáscsökkenést, hanem tényleges saját bevétel (iparűzési adó) elvonást eredményez.
Az országos sajtóban megkérdezett polgármesterek közül többen is az alapos számításokat hiányolták. Szerintük csak annyi pénzt szabadna elvonni az önkormányzatoktól, amennyit eddig fizettek, és ráadásul csak azoktól kellene, amelyeket a mostani államosítás érint. Schmidt Jenő Tab fideszes polgármestere és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy a hozzájárulás kiszámolásánál nem elég csak az adóerő-képességet figyelembe venni, még legalább 40 fontos paraméter van, például az iskola állapota vagy a foglalkoztatottak száma. Pálné Kovács Ilona, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) Regionális Kutatások Intézetének igazgatója azt nyilatkozta, hogy „az önkormányzatok költségvetési finanszírozása, támogatása önmagában nem igazít el abban a kérdésben, hogy a települések mennyit költöttek az iskolájukra„, mert nagyon eltérő körülmények között működtetik az intézményeiket. A többség ugyanis szerinte erőn felül hozzájárult az iskola költségeihez. Nem csak pénzzel, az átfogó intézményrendszerükkel, szakembergárdájukkal, szervező erejükkel is besegíthettek az intézményeknek.
Budaörs az első Fidesz-kormány idején a települések adóerő-képessége alapján számított állami finanszírozásként intézményei fenntartásához mindössze kiadásainak 10 százalékát kapta meg, ami egymilliárd forintot tett ki (más önkormányzatok esetében ez az arány elérte a 40-60 százalékot), most pedig nemcsak ezt veszi el a kormány, hanem ennél jóval többet, több mint 2,1 milliárd forintot.
Eddig 700-800 millió forintba került az iskolák fenntartása, most pedig az összeg háromszorosát vonják el a várostól, amellyel bedöntik a település költségvetését. Nem arról van szó, hogy nem akar, sokkal inkább arról, hogy ha akarna, akkor sem tudna fizetni Budaörs az államnak – adta hírül egy a polgármesterrel készült ATV interjú nyomán a média. (Amiben azért egy kis félreértés is volt, a polgármester ugyanis az iskolák nyári karbantartásáról beszélt akkor, amikor megjegyezte, hogy az elvonás miatt, ha akarnánk se jutna rá saját forrás.) Hozzátette: a jogállam arról szól, hogy az emberek megvédhetik a jogaikat, ezt képviseli ő is a per indításával.
A város vezetése attól tart, hogy az állami fenntartó a jövőben nem tudja biztosítani az eddigi oktatás színvonalat, illetve a város vezetése nem tudja megakadályozni azt sem, hogy az iskolaépületek, bútorok, felszerelések megfelelő karbantartás-felújítás hiányában leromoljanak, vagy hogy az iskolák vagyonát akár más települések javára átcsoportosítsák.
Ezért a legutóbbi, májusi képviselőtestületi ülésen hoztak egy olyan határozatot, hogy a város újabb pert indít, az állammal szemben, mégpedig azért, mert a tankerület nem végzi el a nyári szünetben esedékes felújításokat, amit pedig az átadás-átvételi szerződében vállalt. A tankerületnek ugyanis néhány héttel a nyári szünet előtt még nincs költségvetése és az iskolák által összeírt felújítási igényeket elutasították. Hogy egyértelmű legyen, milyen munkálatokra nincs pénze: elektromos dugasz cseréje, burkolat javítása, wc csésze csere, festés, elhasználódott eszközök cseréje stb. „Megkezdődik a budaörsi iskolák lepusztítása a Klik és utódszervei működésképtelensége miatt” – hangzott el ezen a testületi ülésen.
Nem elég tehát, hogy elveszik az iskolákat, elveszik azt a pénzt is, amelyet az önkormányzatok rájuk költhettek volna, és az elvonás olyan mértékű, hogy az már más önkormányzati feladatok ellátását, szükséges beruházások elindítását is veszélyezteti.
Ezek a rendelkezések mind a hatályos magyar Alaptörvénnyel, mind az önkormányzatokra vonatkozó sarkalatos törvényekkel ellentétesek, és súlyosan sértik az önkormányzatok önálló gazdálkodásra vonatkozó, nemzetközi szerződésben biztosított jogokat.
“Felháborító, törvényellenes, elfogadhatatlan és méltatlan a szolidaritási hozzájárulás fizetésére vonatkozó rendelkezés, valamint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jog semmibe vétele. Teljes erővel tiltakozunk ellene, és minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy a végrehajtására ne kerüljön sor! Ha ezt nem tudjuk megakadályozni, akkor minden erőnkkel azért küzdünk, hogy a budaörsiektől állami erőszakkal elvett ingatlan- és pénzvagyont mielőbb visszaszerezzük” – hangsúlyozta több fórumon is Wittinghoff Tamás.
Az állammal szembeni budaörsi per felveti az Országgyűlés amúgy is sokat bírált jogalkotási gyakorlatát, az ezáltal keletkező károk kérdését, illetve az egyeztetés és hatástanulmányok hiányát. Budaörs ezzel azt is el akarja érni, hogy függesszék fel az összegek lehívását a jogi eljárás lezárulásáig. Ezt a bíróság az első tárgyalási napon elutasította, ahogy azt is, hogy visszafizetesse az állammal az eddig levont összegeket. A város azonban komplex érveléssel állt a bíróság elé a „jogalkotással elkövetett károkozással” kapcsolatosan. Az állam ezzel szemben a bíró szerint sem világos immunitással érvelt, vagyis hogy az állam károkozása vizsgálható, de a bíróság nem veheti át a jogalkotói szerepet. Az állam azzal is érvelt, hogy a magyar bírói gyakorlat eddig elzárkózott az állami által jogalkotással okozott károk megtérítésének megítélésétől. A bíróság az első tárgyalási napon kötelezte a magyar államot, hogy írásban fejtse ki, mire alapozza, hogy: a jogalkotással okozott károk tekintetében immunitással rendelkezik; a szolidaritási hozzájárulásként történő elvonás miért nem sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartaját; illetve elvárhatóan járt-e el a törvény előkészítés során, azaz kikérte-e az önkormányzatok véleményét. A következő tárgyalási nap június 9-én lesz.
Folytatás következik…
Kapcsolódó cikkeink:
