A Buda Környéki Televízió munkatársai a Zsámbéki-medence térsége iskoláinál érdeklődtek arról, hogyan sikerült a tanároknak megoldani a tantermen kívüli digitális munkarendet. A budaörsi Herman iskolán és Illyés gimnáziumon kívül Törökbálint, Budajenő és Perbál általános iskoláinak módszereit ismertették, illetve megszólították Sárközi Mártát, az Érdi Tankerületi Központ vezetőjét is, aki nagyon optimistán nyilatkozott a jelenlegi oktatási állapotokról.
A technikai kivitelezés tekintetében a törökbálinti Zimándy Ignác Általános Iskola igazgatója, Palkóné Szabó Gabriella elmondta, hogy alapos megfontolás után ők az alsósoknál az egyszerűbb Google Classroom-ot, míg felsősöknél a Microsoft Teams-t használata mellett döntöttek. Gyakorlottabb kollégái ezek használatához gyors, rövid továbbképzést tartottak azoknak a tanároknak, akik most ismerkednek ezekkel a felületekkel. A Classroom és a Teams olyan munkaközpontok, melyek alkalmasak arra, hogy a pedagógus által elküldött feladatokat a diákok azon a felületen oldjanak meg, s melyeket aztán a tanár ugyanott javíthat, megjegyzéseket írhat. De videóhívásos konferencia-beszélgetésre is alkalmas, így közvetlenül is beszélhetnek egymással a tanárok diákjaikkal.
Virtuális tanterem-rendszert állítottak fel a budaörsi Herman iskola tanárai is, mely felületen a tanítás és tanulás történni fog az elkövetkező hónapokban. Turcsik Viktor igazgató szerint a digitális oktatási rendszer hatékonyságáról majd hetek múlva lehet véleményt alkotni.
Árendás Péter, a budaörsi Illyés gimnázium igazgatója azt tapasztalta, az iskola tanárait olyan tenniakarás, kreativitás és felkészültség jellemzi, hogy már a kormány március 13-i, pénteki bejelentését követő hétvégén kidolgozták az átálláshoz szükséges módszereket, ezeket három típusba sorolta, kitöltendő feladatlapot küld ki a tanulóknak a tanár, vagy videóra veszi ahogy leadja a tananyagot, amit a diákok bármikor megnézhetnek, illetve online órát tart élőben, utóbbi hátránya, hogy nem olyan rugalmas megoldás, amikor több testvér osztozik otthon egy számítógépen. Ő egyébként attól nem tart, hogy a diákoknak gondjai akadnának a tananyag elsajátításával, azt viszont még nem tudja, milyen módon fognak érettségizni a végzősök.
A Budajenői Általános Iskola képviseletében Kóródi Kristóf történelem tanár nyilatkozott a Buda-Környéki Televíziónak a távoktatásról, mely még nem zökkenőmentes, de biztos abban, hogy idővel mindenre találnak megoldást. Itt a tanárok maguk által szerkesztett dokumentumokat és kidolgozandó feladatokat küldenek a gyerekeknek.
A perbáli Kis-Forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója, Bors Andrea németet tanít. Számára nem volt nehéz az átállás, mert korábban is használta a digitális módszereket, programokat, amelyeket most, hogy a gyerekekkel videócsatornán kommunikál, ugyanúgy tudnak használni. Ezen kívül persze használják a tankönyveket, munkafüzeteket is. A tanárok összegyűjtöttek egy digitális módszertani tudásbázist, abból fognak meríteni és majd kitapasztalják, melyik lesz a leghatékonyabb.
Az új helyzet minden tantestület esetében megújult munkakedvet, fokozott lelkesedést váltott ki a tanárok többségéből, amely sok esetben a tanulók felé kiküldött feladatok mennyiségén is meglátszik. A törökbálinti iskolaigazgató erre is figyelt és megkérte kollégáit, hogy nagyon átgondoltan és mérsékelten küldjék ki a diákoknak az anyagot. Bors Andrea, a perbáli általános iskola igazgatója is érzi az új helyzetben fellépett fokozott megfelelési kényszert a tanárok és a diákok, szülők részéről is, ezért igyekeznek egy olyan rendszert kialakítani, ami azért nem lesz túl megterhelő sem mennyiségileg, sem a feladatok típusát tekintve.
A Buda Környéki Televízió riporterének egyik kérdése arra irányult, vajon van-e minden tanuló otthonában a digitális oktatáshoz szükséges műszaki eszköz. Erre a kérdésre a válaszolók többsége azt felelte, valószínűleg van, de még a rendszer bejáratása során fog kiderülni az, hogy ez mire elég, ugyanis ahol a szülő is otthon dolgozik számítógépen, illetve több testvérnek kell megosztoznia a rendelkezésre álló gépeken, ott ez akár nehézséget okozhat. Akinek szükséges, az iskolától kaphat kölcsön számítógépet az Érdi Tankerülettől erre engedélyt kaptak az iskolák. Ezt a lehetőséget a megkérdezettek közül perbáli családok már igénybe vették.
És persze, amire mindenki nagyon kíváncsi, vajon ebben a helyzetben hogyan történik majd a tanulók munkájának értékelése, tudásuk számonkérése? Palkóné Szabó Gabriella véleménye szerint most nem osztályozásra van szükség, hanem szöveges értékelésre, illetve arra, hogy a hangsúlyt a gyerekek motivációjának fenntartására helyezzék, támogatással, dicséretekkel ösztönözzék őket a tanulásra. Hasonlóan gondolkozik Bors Andrea is, a perbáli iskolaigazgató, az első időkben csak motiváló jelleggel osztályoznak, hogy sikerélményük legyen a gyerekeknek a digitális oktatással kapcsolatban. Turcsik Viktor kifejezetten kérte kollégáit, hogy az első két hétben semmiféleképpen ne adjanak érdemjegyeket a diákoknak. Azt még ki kell dolgozniuk, milyen szempontok szerint fognak értékelni, de azt már most látja, hogy ez nem a hagyományos értelemben vett osztályozás lesz, hanem a gyerekek rátermettségének, befektetett munkájának értékelése, amelyet inkább beadandó munkák révén, kisebb részben tesztekkel fognak elvégezni. Hozzátette, a XXI. század diákokkal szemben támasztott elvárása arról szól, hogy a felhalmozott tudást tudja-e rendszerezni, illetve a rögzített tudást hogyan tudja alkalmazni gondolkodást igénylő feladatokban. Hasonló véleményen van Kóródi Kristóf, a budajenői iskola tanára is, a gyerekek számára kiküldött feladatok megoldását tudják értékelni, például történelemből az esszéírást, hiszen annak tartalmi és formai követelményének megfelelni is tudni kell. Abban nem bízik, hogy egy teszt jellegű dolgozatot meg lehet úgy íratni ebben a helyzetben, hogy a gyerek ne használjon hozzá valamilyen segítséget. Az Illyés gimnázium igazgatója azonban úgy tapasztalta, a nagyobbaknak ki lehet úgy küldeni a dolgozat példasorát, hogy azt otthon saját kútfőből oldják meg, nem élnek vele vissza.
Általánosságban minden intézmény esetében elhangzott, hogy a digitális munkarendre történő átállás a pedagógusoknak komoly többletmunkát jelent, függetlenül attól, hogy otthonról dolgoznak, hiszen a tananyagot nem a megszokott módon, személyes találkozás során, hanem a digitális világ lehetőségeinek csomagolásába kell most rövid idő alatt átkonvertálniuk. Palkóné Szabó Gabriella, a törökbálinti Zimándy Ignác iskola igazgatója hangsúlyozta, időbe telik, mire zökkenőmentesen működik majd az új tanítási rendszer, de törekednek arra, hogy ez tökéletesen menjen. Turcsik Viktor szerint nem ró több terhet a tanárokra az új rendszer, de kétségkívül más típusú ez a teher, azonban vannak előnyei is, hiszen most szinte rá vannak kényszerítve a pedagógusok arra, hogy a digitális lehetőségeket bevessék, amiről az is kiderülhet, hogy hatékonyabb módszer az oktatásban. De azt is hozzátette, természetesen a személyes jelenlétet semmivel nem lehet pótolni.
Sárközi Márta, az Érdi Tankerületi Központ vezetője általánosan azt tapasztalata, hogy jól és zökkenőmentesen sikerült a tankerülethez tartozó iskolák átállása a digitális munkarendre, amit az is bizonyít, hogy nem érkezett szülői panasz a rendszerre. Az igazgató elmondta, a tankerületi központ is sokat tett ennek érdekében például adatbázisok összegyűjtésével. Köszönetét fejezte ki az iskolák igazgatóinak és tanárainak, akik nagyon innovatívak és kreatívak, ezért a sikeres átállás az ő érdemük. Véleménye szerint ez a távoktatás bármeddig fenntartható lenne, és biztos abban, hogy nem lesz gond az év végi osztályozással, mert a pedagógusok elküldik a tananyagot, a diákok elvégzik a feladataikat, ezért nem lesz akadálya a tanévzárásnak.
