Cikksorozatunkat a spórolásról egy évig szeretnénk folytatni, reméljük hasznos! Ehhez továbbra is várjuk olvasóink ötleteit is.
A spórolás egyik szabálya, hogy csak azt veszed meg, amiért elmész a boltba. Ugyanakkor az akciók, amiken elvileg szintén tudunk spórolni, nagyon ritkán vonatkoznak pont arra, ami a listán van. Ki és mi alapján dönti el, hogy betegye-e a kosárba az akciós termékeket vagy most inkább nem? Erről szól sorozatunk hatodik része.
A takarékos gazdálkodás „második alapszabálya, hogy kerüljük el az impulzív vásárlást! Nem könnyű, mert a mai bevásárlóközpontok hatalmas csábítást jelentenek, amikor a marketingesek által kitalált és kidekorált útvonalon kell összeszednünk, amiért eredetileg bementünk. Különösen nehéz nemet mondani az akciókra” – írtuk sorozatunk ötödik részében, hozzátéve azonban, hogy „nem is mindig kell, de erre még visszatérünk.”
Ezzel kapcsolatban is megfogalmazhatunk néhány könnyen belátható, ugyanakkor a mindennapokban gyakran elfelejtett alapigazságot.
Az első, hogy nem minden akcióval járunk jól, legyenek azok bármilyen hangzatosak. Legalább két szempontból: hiába valóban olcsóbb az adott termék, mint akció nélkül, ha nincs igazán szükségünk rá. Ez esetben ne engedjünk a csábításnak! Továbbá hiába van rá írva, hogy 50%-kal leárazták, ha a múlt héten is ennyi volt és jövő héten is annyi lesz. Igaz, ez utóbbit egyre kevésbé tehetik meg a kereskedők. Tavaly májusban ugyanis életbe léptek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok törvényi szabályozásának új, a korábbinál szigorúbb rendelkezései, aminek a betartását egy mostani hír szerint még szigorúbban ellenőrzik. A Gazdasági Versenyhivatal korábbi tájékoztatása szerint uniós szintű fogyasztóvédelmi változásokról van szó. Az árak feltüntetését miniszteri szintű rendelet szabályozza, ami kiegészült azzal, hogy 2022. május 28-ától az akcióknál eredeti, régi árként az előző 30 nap legalacsonyabb (!) árát kell feltüntetni. Így nem lehet közvetlenül az akció előtt felemelni egyes termékek árát, majd az emelt árhoz képest akciót hirdetni, megtévesztve ezzel a vásárlókat. Ennek ellenére nem árt tájékozódni, hogy ugyanaz a termék, vagy egy azt helyettesítő, azonos minőségű termék akció nélkül mennyibe kerül.
A második alapigazság, hogy azon termékek esetében, amelyeket rendszeresen vásárolunk, érdemes az akciókat figyelni, és ahhoz igazítani a beszerzés időpontját. Mert bármennyire is fontos a pénzügyi tervezés, a „kőbe vésett szabály”, illetve a „most és azonnal, mert most van rá szükség” bizony a legdrágább, hiszen nem a kereskedők „kapzsisága” miatt kerül többe egy szál virág, egy csoki mondjuk nőnapon, mint egyébként, hanem mert egy egyszerű gazdasági törvényszerűséghez alkalmazkodnak: akkor lehet árat emelni, amikor valamire kiugróan magas a piaci igény. És akkor érdemes akciózni, amikor anélkül sokkal kevesebb fogyna. Így értelemszerűen vannak dolgok, amiket akciósan célszerűbb felhalmozni (észszerű határokon belül és ha van rá lehetőség) mert (ahogy körkérdésünkre egyik olvasónk fogalmazott) „enni nem kér, nem kiabál, főleg ha elfér (ha van hely) és a várható felhasználásig nem romlik meg. Egy időben fogalmam sem volt például, hogy mennyibe kerül a cukor, mert zsákos akció volt és én elhoztam 4×20 kg cukrot, otthon műanyag zacskókba kiporcióztam és kb. 3 évig nem is kerestem a boltban. De volt, hogy trappista sajtot sikerült vennem tömbben, kiporcióztam, lefagyasztottam és sokáig használtam. De más dolgokkal is csináltam, például tengeri só, mosópor, wcpapír, törlőpapír, fogkrém, borotvapenge, égő, stb. Nyilván az a feltétel, hogy tudjad tárolni és az anyagi forrás ütemezése” – írta.
Tallózunk még egy kicsit a sorozatunkban már többször említett, spórolós internetes csoportban kapott válaszok között: „Teljesen rugalmasan kezelem ezt. Ha úgy látom, hogy ami épp akciós az valóban megéri, és szükségem is van/lesz rá, akkor megveszem.” (Ani) Folyamatosan írom a fogyóban lévő termékeket és figyelem az akciókat, ha összejön egy nagy bevásárlásra való akkor megyünk. Mindig listával megyek és felírva boltonként az akciós ár is és ott eldöntöm, hogy megveszem-e, vagy sem, és 90 százalékban azt veszek amit felírtam” (Gyula).
„Átnézem az akciós újságokat minden héten, utána írok listát, kiszámolom mennyit fogok fizetni és hozzáadok valamennyit, hogy ha látok szuper akciót, élhessek vele. De a limitet nem lépem túl soha.” (Kata) „Én azt veszem meg, ami akciós és abból főzök.” (Aliz) és gyakorlatilag ugyanezt írta Xénia is: „Én fordítottam a dolgon. Megnézem mi akciós és abból rakom össze, hogy mi kell. Minden elérhető boltét.”
A harmadik alapigazság tehát, hogy az akciós vásárlást ugyanúgy meg lehet és meg kell tervezni, mint az akciók nélkülit, vagyis akkor járunk jól vele, ha nem impulzív vásárlásként élünk a kedvezményekkel, mert meglátunk valamit, hanem előre felmérjük a lehetőségeket. Az árak mellett azonban ne felejtsük el, hogy ha több boltba megyünk, többet költünk utazásra és jóval több időt igényel!
Természetesen az akciókat nemcsak az élelmiszerek és háztartási cikkek esetében érdemes nyomon követni. Aki előrelátó és nem ragaszkodik az aktuális divathoz, télen vásárol nyári ruhákat és nyáron télre, de főleg családosoknál ilyenkor előfordulhat, hogy átnövi a gyerek, ezért jól gondoljuk át a méretválasztást. Nagyobb értékű műszaki cikkek, háztartási gépek stb. esetén pedig, mivel nem rendszeres, hanem egyszeri nagyobb kiadásról van szó, legyen bármilyen csábító is egy akció, még tudatosabban ne csak az árat, hanem az ár/érték arányt nézzük, vagyis a minőséghez viszonyítsuk, hogy mennyibe kerül!
Lehet akciósan utazni és szórakozni járni is, hiszen a „last minute” utak, vagy az aznap estére szóló, féláron kínált koncert- és színházjegyek olcsóbbak, cserébe viszont gyorsan kell dönteni és rugalmasan kell a pihenés alakítani. Ennek ellenére ez esetben is tervezhetünk előre, csak nem mindent, mert vagy az időponthoz, vagy az úti célhoz, megnézni kívánt előadáshoz ragaszkodhatunk, a kettőhöz együtt nem.
Folytatjuk
Sorozatunk eddigi cikkei:
Mi motivál, hogy ne csábulj el fizetésnapon se? – Spóroljunk együtt! 5. rész
