Ördög Tamás rendezi, a fő szerepekben Takács Katalin és Rába Roland
„Engem az a kérdés érdekelt a leginkább ebben az anyagban, hogy ki a beteg: az egyén vagy a világ. Hogy túl lehet-e élni ép ésszel a pusztító környezetet, vagy neked is olyanná kell válnod, amilyenek ők, ha meg akarsz maradni” – mondta Ördög Tamás A vágy villamosa január 2-án tartott olvasópróbáján. A népszerű Dollár Papa Gyermekei színi társulat vezetője először rendez Budaörsön. A Takács Katalin és Rába Roland főszereplésével készülő előadás bemutatója február 24-én lesz, jegyek már kaphatók a premier hétvégéjén tartott előadásokra!
„Évek óta nagyon szeretném megrendezni A vágy villamosát, és úgy látszik, úgy álltak a csillagok, hogy ez most végre összejön itt, Budaörsön. Régóta izgatott ez a nagyon erős és nagyon jól megírt történet a maga komplexitásával, szereplői nehezen megfejthető, elsőre nehezen megérthető motivációival” – mondta el az olvasópróbán Ördög Tamás. „Engem az a kérdés érdekelt a leginkább ebben az anyagban, hogy ki a beteg: az egyén vagy a világ. Hogy túl lehet-e élni ép ésszel a pusztító környezetet, vagy neked is olyanná kell válnod, amilyenek ők, ha meg akarsz maradni. Vajon Blanche egy emelkedett lélek, egy örök kívülálló, vagy egy gyenge alkoholista csupán? Bűnös vagy ártatlan? Egyedi eset az övé, vagy mindaz, ami vele történik, kortünet, annak a következménye, hogy a világ, amiben élünk, élhetetlenül rossz?”
A történet szerint Blanche DuBois állástalan angoltanár nővéréhez Stellához és annak férjéhez, Stanley Kowalskihoz költözik New Orleans szegénynegyedébe egy fülledt, kétszobás lakásba. A fiatal pár gyereket vár. Blanche és Stanley rögtön összetűzésbe kerülnek, mert Blanche kikéri magának a férfi udvariatlan és agresszív viselkedését, Stanley pedig cserébe csalónak tartja a sógornőjét és nyomozni kezd utána. Blanche megismerkedik Stanley egyik kártyapartnerével, Mitch-csel, és romantikus kapcsolat alakul ki köztük. Stanley elmond Mitch-nek mindent, amit Blanche-ról megtudott, de ez olyan terhelő, hogy Mitch inkább lemond a szerelméről.
„Nagyon könnyen bele lehet esni ennél a szövegnél a közhelyes értelmezés csapdájába, vagyis elintézni annyival a kérdést, hogy Blanche kattant és kész, pedig ennél sokkal bonyolultabb a dolog. Na nem minta ez egy nagy felfedezés lenne a részemről, de engem éppen az az ellentmondás érdekel itt, hogy az egyént a környezete teszi-e bolonddá, vagy abban, akit kivet magából a szűkebb szociális közege, majd végül a saját családja is, talán eleve van egy gát, ami miatt nem tud jól rezegni a maga környezetében, és ezt értem a családi viszonyokra is. Lehet, hogy Blanche már gyerekkorában más volt, mint a többiek? Lehet, hogy az ő idegrendszere érzékenyebb az átlagnál, és ezért nem tud úgy működni, ahogy kell, vagy maga a világ olyan, hogy egyszerűen nem lehet normálisan létezni benne senkinek? Szerintem ez egy olyan kérdés, amivel mindenki teljes mértékben azonosulni tud. Innen nézve egyértelműen Blanche-sal vagyok, mert érzem az igazságát, és mindez nézőként felkelti bennem az empátiát felé” – osztotta meg velünk a rendező.
Tennessee Williams így írt 1947-ben megjelent, Pulitzer-díjat nyert darabja keletkezéséről: „Egyszerűen felmerült bennem egy látomás egy nőről, aki az ifjúkora vége felé jár. Egy széken ül, egyedül egy ablak előtt, boldogtalan arcát megvilágítja az ablakon beszüremlő holdfény. A nőnek találkája lett volna, de hiába vár a férfira, akivel össze akartak házasodni. Azt hiszem, a nővéremre gondoltam, aki őrülten szerelmes volt egy fiatalemberbe, aki a cipőkereskedelemben dolgozott és udvarolt neki. Nagyon jóképű férfi volt, a nővérem fülig beleszeretett. Valahányszor a telefon megszólalt, Rose majdnem elájult, mindig azt hitte, őt hívja a fiú randira. Minden második este találkoztak, aztán a hívások egyszer csak abbamaradtak. Rose akkor kezdett idegileg leépülni. Ebből a látomásból alakult ki később A vágy villamosa.”
A vágy villamosában Takács Katalin és Rába Roland mellett Bohoczki Sára, Ilyés Róbert, Páder Petra, Fröhlich Kristóf, Sas Zoltán, Juhász Vince és Bregyán Péter szerepel majd. Az előadás Hamvay Kornél fordítása alapján készül Németh Nikolett dramaturgi közreműködésével. A díszlettervező Izsák Lili, a jelmeztervező pedig Kis-Végh Emőke, a világításért Sokorai Attila felel, a koreográfus pedig Mezei Bence.
