A közös képviselő szemszögéből 4.rész
Hat részesre tervezett sorozatunkban elsősorban a társasházban élőkkel szeretnénk megismertetni a közös képviselő munkáját. Ha ugyanis megfelelő szakembert (aki már nem kell, hogy ott is lakjon) bíznak meg a feladattal, sok-sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg saját magukat. Szerzőnk, Kisberk Balázs, akihez több budaörsi lakótelepi társasház tartozik, ezúttal a társasházi szabályokról írt.
A társas kapcsolatoknak megvannak az írott és íratlan szabályai, amelyeket be kell tartanunk azért, hogy az együttélés zökkenőmentes legyen. Ha ez nem valósul meg, felborul az egyensúly és jönnek a problémák. Igaz ez egy társasház lakóira is, hogy kellemes és zökkenőmentesen jól működő közösségük legyen.
Az együttélést sok minden megzavarhatja. Például a hangos zene, a lakásfelújítással járó fúrás, kalapácsolás, valamilyen ipari tevékenység, vagy olyan hangos életvitel, ami bosszantó a szomszédoknak. De probléma lehet az állatok tartása is. Ilyen esetekre gondolva fogalmazódik meg az úgynevezett SZMSZ vagy házszabály, és az abban foglaltakat minden tulajdonosnak be kell tartani. Ez alól az sem mentesít, ha a házban élő nem a lakás tulajdonosa, hanem bérlő vagy vendég, mert ettől még a közösség érdekében alkalmazkodnia kell.
Ahhoz, hogy az SZMSZ érvényre lépjen a lakók 50 százalékának+1 főnek jóváhagyó szavazatára van szükség, vagyis, ha a többség elfogadta, akkor lép érvénybe. Ugyancsak ezzel a szavazati aránnyal lehet módosítani. Ugyanígy lehet megfogalmazni és elfogadtatni a házirendet. Ebben kell meghatározni például azt, hogy egy lakás felújítását hétköznap reggel 8-tól délután 6-ig végezhetjük, és semmi esetre sem hétvégén vagy pihenőnapon, ünnepnapon, illetve hét közben sem a késő délutáni vagy esti órákban. Másik példa, hogy a szemétledobóba csak háztartási hulladékot tegyünk és ezt is reggel 8 órától használjuk.
Az SZMSZ szabályai azonban nem kőbevésettek, hiszen az életünk folyton változik, a technika fejlődik és ez magával hozhat új igényeket. Ilyenkor kerül sor az SZMSZ módosítására.
A közös tulajdonú helyiségek használatát is szabályozni kell, amelyek az adott lakás tulajdoni hányadának egy részét jelentik. Ezzel a területtel is lakástulajdonos rendelkezhet, de a szabályozás kizárja a későbbiekben a helyigény vitáját.
Egy társasház életében fontos az is, hogy meddig kell közgyűlést tartani. A Társasházi törvény május 31-ig rendeli el, de vannak olyan házak, ahol ezt előre hozták SZMSZ előírással március 31-re, természetesen az előbb említett tulajdoni hányad jóváhagyó támogatásával.
A társasháznak több más dolgot is joga van szabályozni. Például, ha valaki el kívánja adni alakását, akkor a többi tulajdonosnak lehet elővételi joga. A tulajdonosoktól ilyenkor lemondó nyilatkozatot kell szerezni, és ha nincs senki, aki vevő lenne, akkor értékesíthető olyannak, aki nem a társasházban él.
Egyre több helyen láthatjuk, hogy olyan klímát is felszerelnek, amely a ház külső homlokzatán van, a társasház az SZMSZ-ben ezt is szabályozhatja például úgy, hogy az abból kifolyó vizet nem engedi házon kívül elfolyatni, hanem lakáson belül vissza kell vezetni.
Érdemes a takarítási rendet is rögzíteni az SZMSZ-ben, még akkor is, ha a háznak van saját gondnoka. Miért? Például sok helyen egy ráccsal leválasztják a folyosót, akkor ott a gondnok nem fog takarítani. De ha már szóba került, a folyosó lerekesztését is engedélyeznie kell a háznak és előírni a tűzkulcs leadását. Ez utóbbit a Tűzvédelmi házirend is szabályozza.
Többen építik be az erkélyüket. Ehhez szintén meg kell kérni a társasház hozzájárulását, amit általában azzal a feltétellel adnak meg, hogy ha a ház külső homlokzatán sérülés keletkezik a munkálatok során, azt az érintett tulajdonosnak a saját költségén helyre kell állítania.
Az SZMSZ-re és a házirendre ne úgy tekintsenek, hogy azzal bárki korlátozná a lakókat a szabad cselekvésükben, hanem úgy, mint a ház saját védelmi mechanizmusára, amely minden esetben a közösség harmonikus együttélését hivatott biztosítani. Fontos, hogy a szabályok módosítására is mindig van lehetőség. Bizonyos időközönként ezért érdemes is felülvizsgálni azokat. Erre általában három-négy évente kerül sor, és az addig beérkezett javaslatokat mindig meg kell vitatni a ház lakóival.
Az SZMSZ tehát nem a kőbevésett előírások halmaza, hanem az igényeknek helyt adó, változtatható szabályozási mód a lakóközösség érdekében.
Írta: Kisberk Balázs
(Folytatjuk)
Kérdéseiket e témában, amelyekre mindig a következő részben válaszolunk, ide küldhetik: bnaplo@t-online.hu
A sorozat korábbi cikkei:
A kintlévőségek kezelése – a közös képviselő szemszögéből 3. rész
