A napokban többen megdöbbenve vették észre, hogy budaörsi lakótelepen nagy erőkkel vágják le a nyárfák vastag ágait. Vannak, akik a most költő madarakért, mások a fák épségéért aggódnak. Megkérdeztük a BTG Nonprofit Kft. munkatársát, mi indokolta ezt a lépést.
A budaörsi lakótelepen a fák ágait ritkították a hét elején az önkormányzati parkfenntartó, BTG Nonprofit Kft. dolgozói. Akik látták, kevés kivétellel elszörnyedtek, hiszen az időpont megválasztása látszólag a madarak költési idejének figyelembe vétele nélkül történt. A Budaörsi Napló is magyarázatot kért a cégtől és az alábbi választ kaptuk Federics Judit park- és közterület-fenntartási referenstől:
„Az Ifjúság utca és a Bleyer iskola közötti nyárfák erőteljes visszavágását (ifjítását) az alábbi indokok alapján végeztük el:
A nyárfák tokterméséből származó repítő szőrös magok jellegzetes, vattaszerű pamacsokként a májusi-júniusi időszakban pár hétig tömegesen szállnak a levegőben. Az ablakokon beszáll, véletlenül bekerülve az ember szájába, orrába kellemetlen érzés, vastagon üli meg a környéket, szemetel. Ez az egyébként nem allergén szösz helyenként olyan tömegben van jelen, hogy a lakótelepen élők számára minden évben kellemetlenséget, bosszúságot okoz, időről időre felmerül az igény ezeknek a nyárfáknak a kivágására is. Az Ifjúság utca 26-28. lakóközösség kezdeményezésére, közös képviselőjük által beadott írásos kérvénye nyomán a lakótelep önkormányzati képviselője, valamint az alpolgármester intézkedést kért, pontosabban az említett fák ifjítását. Idősebb fákról van szó és a nyárfák bizonyos kor után hajlamosak a töredezésre, elszáradó ágaik könnyebben letörnek, balesetveszélyt okozva. Ez a jelenség megelőzhető a rendszeres ifjítással. A nyárfák viszonylag jól tűrik a metszést, 1-2 év alatt új terebélyes koronát növesztenek. Az ifjítással növelhető a fa élettartama, évekre visszavethető a fák termésmennyisége is. Az említett nyárfák egyébként 2014-ben, a mostanihoz hasonlóan vissza lettek ifjítva. Bár a metszést szerencsésebb elvégezni még a lombosodás előtt, erre a téli időszakban a városi költségvetés szűkössége miatt sajnos nem volt lehetőség.”
A magyarázat érhető, a nyárfák viszonylag rövid életű, puha fák, ebből adódóan korhadásra, törésre hajlamosak. Az ember mércéjével „haszontalan” fák, ráadásul valóban szöszölnek is. A BTG Nonprofit Kft. válasza után is maradt azonban megválaszolatlan kérdés: hogy ha már az első indokként említett repítő szőrös időszakon javarészt túl vagyunk, miért nem lehetett várni még néhány hetet, amíg a madárfiókák felcseperednek? És mi az, hogy szemetel egy fa? Mihez képest szemetel? A természetben minden elbomlik és minden újabb tápanyaggá válik másnak. Szemét az, amit az ember állít elő, és ami szinte sosem bomlik el. Azt is megkérdezhetnénk, hogy a lakótelep parkosítása idején, amikor a nyárfasor ültetéséről döntöttek, milyen érv szólt mellette? Az olcsóság? Nem, hiszen a nyíráshoz is pénz kell. A gyors növekedés? Valószínűleg. De mivel ez már a messzi múlt homályába vész, talán nem érdemes vele foglalkozni.
A levágott ágak keresztmetszetén látszik, hogy sok köztük a korhadt, ami esetleg az egész törzs állapotára utal. A teljes kivágás most mégis valóban drasztikus megoldás lenne, azonban egy idő után alighanem elodázhatatlan lesz, vagy – ha esetleg nem lesz rá pénz – kidőlnek maguktól. Pótlásuk esetén azonban, ha lehetőség van rá, ne a mostanában divatos gömbkőris mellett döntsenek, hiszen annak sosem lesz akkora lombja és árnyéka, mint ezeknek a nyárfáknak.
